2014

12

Országos mezőgazdasági szakfolyóirat

Szakmérnökök a Summit Agro technológiákról

Google+ 

E cikkben szeretném közzétenni azokat a hasznos véleményeket, tapasztalatokat, amelyeket praktizáló növényvédelmi szakemberek „gyűjtöttek be” a 2007-es termelési évben és osztottak meg velem.

 

A Summi-Agro Hungaria Kft. rendszeresen, évente beállít növényvédelmi technológiákat számos kultúrában az ország különböző régióiban. Ennek több célja van, egyrészt a termelési év aktuális időpontjában, bemutató keretében tájékoztatni a szakembereket, végfelhasználókat az adott növényvédelmi technológia hatékonyságáról, másrészt a gyártó fejlesztései során fontos információk, visszacsatolások birtokába jut.

A régiómban, Észak-alföldön – Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben – kértem ki a szakma jól ismert növényvédőseinek véleményét, hogyan vizsgáztak a Summit-Agro növényvédelmi technológiái az előző évben.

Az első kolléga, akit megszólaltattam Bakos Attila növényvédelmi szakmérnök, a Horti Mezőgazdasági szövetkezet agronómusa, növényvédőse. Észak-Hevesben gazdálkodnak, klasszikus szántóföldi növényeket termesztenek. Pár évvel ezelőtt még jelentős felületen foglalkoztak kertészeti kultúrákkal, sajnos ma már ebből csak a híres hevesi dinnye maradt meg. A vetésszerkezetük jelentős százaléka a kalászosgabona, kapások közül a napraforgó és a kukorica.

Sok jót hallottam az új lombtrágyátokról – bár még nem volt lehetőségem kipróbálni – az úgynevezett felszívódó rézről, melynek a kereskedelmi neve SERGOMIL L 60 lesz. Kalászosokban részhiány pótlására, részhiányos tünetek orvoslására – látom én elévülhetetlen szerepét egy ilyen technológiának. Szakirodalom szerint, nagymérvű részhiány maga után vonhat egy 0,5 t/ha-os kalászos termésveszteséget is. Nálam ez évben nagyobb felületen kipróbálásra kerül.

Áttérve a kapásokra, vetésszerkezetünkből jelentős felületet foglal el a napraforgó és a kukorica. Kedves Attila – kérdezem – mely gyomok, illetve az ellenük való védekezés jelenti számodra a legnagyobb kihívást? Kétszikűek közül egyértelműen a csattanómaszlag és a szerbtövis, egyszikűek közül pedig a muhar fajok és a kakaslábfű az „Achilles sarok”. Napraforgóban az erősen szerbtövissel fertőzött területeken már részben IMI (imidazolinon hatóanyaggal szemben rezisztens napraforgó hibridek) technológiát versenyeztetjük, egyébként pedig a preemergens technológiára alapozom a gyomirtást. Szerintem Magyarországon igencsak az elsők között voltunk, akik a piacon akkor újnak számító PLEDGE 50 WP kukoricában, napraforgóban engedélyezett gyomirtó szert bevezettük. Annyira jól sikerültek a kezelések, hogy azóta is jelentős felületen ez a technológia megy.

Létezik nálunk egy másik napraforgó gyomirtási technológia is, amely hagyományosnak tekinthető. Ez nem más, mint a jól ismert trifluralin hatóanyag vetés előtti bedolgozása, majd posztemergensen (állományban) PLEDGE-s kezelés. Itt a posztkezelés kijuttatásának időzítésére kell odafigyelni – napraforgó, gyomok fejlettsége – ha ezt valaki szakmailag képes megoldani, állítom garantált a siker, még a nehezen irtható szerbtövis ellen is.

Tovább utazva Észak-hevesből dél felé, eljutunk a Palotás-Besenyszög Mezőgazdasági ZRt.-hez, ahol Süle László növényvédelmi szakmérnök fogad és osztja meg velem tapasztalatait.

A termőhelyi adottságokat tekintve az ZRt. meglehetősen heterogén talajviszonyok mellett gazdálkodik, közel 5 ezer ha felületen – kezdi a beszélgetést Süle László kollégám. Talajaink zöme kötött réti, szoloncsák-szolonyec foltokkal tarkított, nehezen művelhető a klasszikus értelemben vett „perctalajok”. A Summit-Agro kereskedőház számos terméke jól beilleszthető az itteni növényvédelmi technológiába, azonban most csak két hasznos tapasztalatot szeretnék megosztani a kedves olvasókkal. Közel harminc éve praktizálok, de olyan levéltetű fertőzésre, mint az előző évben volt, még nem emlékszem. Ennek kedvezett a korai felmelegedés, száraz, csapadékmentes időjárás.

Nálunk a fertőzés mértéke a napraforgóban volt a legnagyobb. Sajnos nem minden vásárolt napraforgó vetőmag részesült rovarölő szeres csávázásban. Azokat a táblákat a napraforgó kelése után azonnal ellepték a levéltetvek. A szívogatás következtében a levelek fodrosodtak, a növény abszolút stressz állapotban volt, tehát azonnali rovarölő szeres beavatkozásra volt szükség. Választanom kellett egy olyan terméket, amely – amellett, hogy hatékony – hosszú hatástartalommal rendelkezik (felszívódó) vagyis véd a későbbi levéltető betelepedések ellen és természetesen a költségoldalát tekintve is előnyös. A választásom a MOSPILAN 20 SP-re esett, amely a fenti kritériumoknak maradéktalanul megfelelt. Igaz ezt az előző évek pozitív tapasztalata is alátámasztotta.

 

A másik eset, szintén hasznos lehet a termelők, felhasználók számára, ez a napraforgó állomány gyomirtása. Sajnos az elmúlt évben – a kevés tavaszi és termőhelyen belül is heterogén csapadékeloszlás következtében – az alapgyomirtások nem minden esetben hozták a kívánt eredményt. A gyomok együtt keltek a napraforgóval, azok kultúrnövénnyel szembeni komppetíció harcból való kiiktatása azonnali feladatként jelentkezett. A napraforgó állománykezelésére (2. kép) jelenleg egyetlen gyomirtószer áll rendelkezésre a PLEDGE 50 WP tehát e téren sok választási lehetőségem nem volt. Ez idáig nem használtam, bár fogékony vagyok az új technológiák kipróbálására, mégis idegenkedtem tőle. Nos, várakozásom felett teljesített, abszolút meg voltam vele elégedve. Ez az a termék, amelyet tudni kell használni.

Van néhány kritérium az állományban történő felhasználása során, amit be kell tartani. Gondolok itt a kijuttatás idejére. A napraforgónak legalább 2-4 valódi lombleveles fenológiai stádiumban kell lenni. Korábban alkalmazva, a kultúrnövényen a tipikusnál erősebb perzselési tünetek jelentkezhetnek. Ez lokális szinten nálam is előfordult, mert a napraforgó nem egyszerre kelt, a növény heterogén fejlettséget mutatott. Számunkra, felhasználó számára fontos azt tudni, 2 héten belül az okozott perzselési tüneteket a napraforgó kiheveri, és ami a meghatározó, sohasem okoz termésveszteséget. Külön ki szeretném emelni a PLEDGE 50 WP állománykezeléskor kijuttatott talajhatását.

 


1. kép: Pledge 50 WP napraforgó állománykezelés Besenyszög határában

 

A legtöbb poszt gyomirtó szernek nincs talajhatása, tehát csak az elért gyomokat pusztítja el, de a később csírázó, kelő gyomok ellen már nem véd. Ezért (is) jó választás a PLEDGE, mert Ő ezzel a plusz tulajdonsággal is rendelkezik (talajhatás) tehát esetében a később kelő gyomok elleni gyomirtó hatással is számolhatunk. Bár a termék a magrólkelő kétszikű gyomok ellen hatékony igazán, azonban megfigyelésem szerint a gyökérváltás előtt elért, lepermetezett magrólkelő egyszikűeket képes kitakarítja a területről. A hagyományos napraforgó hibridekben az évelő kétszikűek (2., 3. Kép: acat, szulák) irtása megoldatlan. Ebben a kérdésben is segít a PLEDGE.

 

2. kép: Pledge poszt kezelés hatása szulákon

 

 

3. kép: Pledge poszt kezelés hatása acaton

 

 

Állománykezelésben, adalékanyaggal megsegítve, az acatot, aprószulákot képes olyan szinten leperzselni, „megültetni”, hogy a napraforgó időt, teret nyerve,
azok a kultúrnövény lombárnyékában már nem képesek olyan fejlődésre, hogy később termésveszteséget okozzanak.

Az utazásomat folytatva dél felé, vár rám Szelevényen (Jász-Nagykun-Szolnok megye) régi kedves ismerősöm Csonka László növényvédelmi szakmérnök-szaktanácsadó. Szakmai dolgok mellett vele kötelező megvitatni a világ labdarúgásának helyzetét. Kevés ember van, aki nála felkészültebb, naprakészebb a futballban. Kellemes teázgatás kellett máris mondja, szinte kérdeznem sem kell. A hagyományos szántóföldi kultúrák mellett 200 ha szőlő és 500 ha dohány növényvédelmi felügyelete tartozik hozzám. Engedd meg, hogy a teljesség igénye nélkül praktikus növényvédelmi technológiát kiemeljek, talán hasznos lehet mások számára is.

Vidékünkön jelentős felületen termesztünk napraforgót. Tábláink – gyomfertőzöttséget tekintve – elfogadható kulturállapotban vannak, de ezért teszünk is. Ahol nehezen irtható gyomok, mint az acat vagy a szerbtövis fajok uralkodnak, a herbicid toleráns napraforgókat, mint pl: ARTIMIS névre hallgató hibridet termesztjük és speciális poszt szereket használunk. Egyéb hibridek gyomirtását pre – technológiára alapozom. Az elmúlt négy évben nálam a technológia alapja a PLEDGE 50 WP + FRONTIER kombináció volt. Kitűnő párost alkot, teljes magrólkelő egy és kétszikűek elleni védelmet biztosít. Szeretem a PLEDGE-t mert nem igényel bemosó csapadékot, néhány mm eső elegendő, hogy a hatóanyag aktiválódjon és dolgozzon a szer. Megfigyelésem szerint a FRONTIER-ben található dimetenamid hatóanyag a legerősebb kétszikűek elleni mellékhatással rendelkezik, különös tekintettel – ezen a vidéken is nagy gondot jelentő – parlagfű ellen. Évközben számtalan helyre kihívnak azzal a céllal, hogy véleményezzem, vajon miért nem működött a peemergens gyomirtás, holott csapadék is volt. Kimegyek, megnézem a területet, és messziről látom a rögös táblát, már menni sem kell tovább….. Tudomásul kell venni, elmunkálatlan, rögös talajra kipermetezni bármilyen peemergens gyomirtó szert, nem számolhatunk a szerre egyébként jellemző gyomirtó hatással.

Hozzám nem messzire található az a 200 ha integrált szőlő ültetvény, amelynek a felügyelete szintén hozzám tartozik. Sajnos ismerve a szőlő-bor körül kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzetet, itt ebben a régióban ez még jobban érezteti hatását. A felvásárlás körüli mizéria, a szőlő átvétele utáni fizetés elhúzódása, tartozások, alapvetően meghatározzák az itteni szőlő szerepét, jövőjét. Kénytelenek vagyunk a növényvédelmi költségeken spórolni – az ésszerűség határain belül. Gyomirtani mindenképpen kell, viszont a választott technológiát a pénztárcánkhoz szabjuk. Kellett egy szer, szerkombináció, amely hatékony és hosszantartó hatást biztosít az uralkodó gyomokkal szemben, ugyanakkor gazdaságos is. Ezért használom a PLEDGE 50 WP + glifozat hatóanyag kombinációt tankkeverékben. Ezen túlmenően integrált szőlőben is engedélyezett, és örömmel értesültem róla, hogy 2008-ban már – módosított okirat szerint – egész vegetációban ki lehet juttatni, nincs korlátozás.

A másik kedvenc növényem a dohány. Az ADOSZ (Alföldi Dohánytermesztők Országos Szövetsége) hatáskörébe tartozó dohánytermesztés növényvédelmi felügyeletét is ellátom. A Summit-Agro fogalmazza a MOSPILAN 20 SP rovarölő szert, amelynek mindig helye van a levéltetvek (4. kép) és különösen a tripszek (5. kép) elleni védelemben. Rendkívül hatékony nikotinszármazéknak tartom. A fő erényei mellett – felszívódó készítmény, hosszú hatékonysággal, széles hatásspektrummal – erre a szercsoportra kevésbé jellemző, markáns kontakthatással rendelkezik.
Folytatódik még a beszélgetés, majd nosztalgiázás, de már a futballról….

 

4. kép: levéltetű kolónia

 

 

5. kép: közönséges virágtripsz

 

Ezzel szakmai kirándulásunk végére értünk. Nagyon szépen megköszönöm kollégáimnak velünk, szakemberekkel, termelőkkel, olvasókkal megosztott tapasztalatokat. Reményeink szerint, hasznosak és útmutatóak voltak.

Dr. Fenyves Tibor
Summit-Agro Hungaria Kft.