– a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség
korösszetétele javuljon,
– a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válása a korábbinál érzékelhetőbben járuljon hozzá
a falvak jövedelemtermelő képességének erősödéséhez,
– a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célok szolgálatában történő felhasználása lehetőleg
a keletkezésük helyén segíthesse elő a foglalkoztatás bővülését,
– az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése és a helyi vállalkozások
gyarapodása révén tovább erősödjön,
– a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további
fejlődésük biztosított legyen,
– a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön,
– a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekben kínáljon valódi alternatívát – többek között – a helyi
élelmiszer-kereskedelem lehetőségeinek bővülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és azt kiegészítő tevékenységek
folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, a kedvezőbb feltételek megteremtésével,
– fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal való gazdálkodás feltételei, a termelés természeti
feltételeinek (talaj, víz, élőhelyi közösségek) és a kultúrtáj védelmének szempontjai,
– a mező-és erdőgazdasági föld forgalma és a mező- és erdőgazdasági föld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka,
a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegíthesse,
– élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre,
– a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan
mezőgazdasági termelést folytathasson,
a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A törvény tárgya
1. § (1) Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére,
a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi
földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.
(2) Külön törvény a mezőgazdasági üzemek tulajdoni-, és használati viszonyainak sajátosságaira tekintettel,
az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld és a hozzátartozó mezőgazdasági felszerelés
tulajdonjogának, használatának üzemi hasznosítás céljából történő megszerzésére.
(3) Külön törvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek működési sajátosságaira
tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld használatának az integrált
termelésszervezésben való hasznosítás céljából történő megszerzésére.
2. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre.
(2) A védett természeti területnek minősülő földre e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
* A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 21-i ülésnapján fogadta el.
3) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek, valamint erdőgazdálkodási
célt közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földre (a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) e törvény
rendelkezéseit az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, továbbá az erdőbirtokossági
társulatról szóló törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(4) A Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében e törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapról szóló törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a földművesre vonatkozó rendelkezéseket a pályakezdő gazdálkodóra is
alkalmazni kell.
4. § Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott
alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a teljes
földrészletre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
5. § E törvény alkalmazásában
1. állattartó telep: a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként
elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt,
az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó
helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek
és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese, ideértve az állattartó
létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelőket és kifutókat, továbbá
a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket;
2. belföldi természetes személy: a magyar állampolgár;
3. birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló
valamennyi föld;
4. családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett
mezőgazdasági üzem;
5. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy;
6. fiatal földműves: az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása időpontjában
elmúlt 16 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be;
7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár,
aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú
képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját
kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy
az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még
nem hasznosulhatott, vagy
b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági
termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-,
erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;
8. gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke,
unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője,
testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell;
9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen
van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező
föld fekszik;
10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos
az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
11. helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek
mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén
a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;
12. helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés
tárgyát képező földdel;
13. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
14. kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmányelőállítás,
mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás
a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék
hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek
közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás,valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó
termelési tényezők hasznosítása, értékesítése;
15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár;
16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet;
17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan
földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas,
erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként
nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként
nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;
18. mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat,
haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel
vegyes gazdálkodás;
19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
a) amelynek
aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő
tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat,
ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági
tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és
ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági
tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági
viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy
a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal
rendelkezik, vagy
b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül;
20. mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági
felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén
gazdálkodási alapegység is;
21. mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve
használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység
és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy
a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél
bejelentett helyéül szolgál;
22. pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár,
aki
a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában
Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik,
b) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá
eső államban fekvő föld tulajdonjogával,
c) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti
szakirányú képzettséggel rendelkezik, és
d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél pályakezdő mezőgazdasági termelőként
nyilvántartásba vételre kerül;
23. szomszédos föld: az olyan föld, amely – a település közigazgatási határától függetlenül – a jogügylet
tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna
közbeékelődésével közvetve érintkezik;
24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá
eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt;
25. tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett
növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás
céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet,
amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel;
26. újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű
jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
a) amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység,
b) amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá
eső államban fekvő föld felett használati joggal,
c) amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági
tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához
kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv
által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és
d) a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán
keletkezett;
27. ültetvény: 500 m2-nél nagyobb területű bogyós gyümölccsel, valamint az 1500 m2-nél nagyobb területű
szőlővel, gyümölcsössel betelepített földrészlet, illetve alrészlet.
II. FEJEZET
A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE
3. Általános szabályok
6. § (1) A föld tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon, és mértékben, az e törvényben meghatározott
természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt:
jogi személy) szerezheti meg.
(2) E törvény hatálya a föld tulajdonjogának – ide értve az aranykorona (a továbbiakban: AK) értékben kifejezett,
hatósági földkiadási eljárás útján kijelölésre váró részarány-tulajdont is – bármilyen jogcímen, illetve módon történő
megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján
történő tulajdonszerzést.
7. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási
szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi
feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve
jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld tulajdonjogának átruházásnak nem minősülő módon történő
megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges.
8. § A föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan
papír alapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
biztonsági kellékekkel rendelkezik.
9. § (1) Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg:
a) külföldi természetes személy;
b) az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve;
c) az e törvényben meghatározott esetek kivételével jogi személy.
(2) A különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti
átalakulás) létrejött jogi személy – ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét –
a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően
megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg.
4. A tulajdonszerzési jogosultság
10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár
szerezheti meg.
(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – a (3) bekezdésben
meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld
területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy
vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési jogosultság mértékének megállapításánál a területnagyság
mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is
be kell számítani.
11. § (1) A 10. §-ban foglaltaktól eltérően, a föld tulajdonjogát – a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott
földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása
érdekében – az állam, valamint a (2) bekezdésben meghatározott jogi személy is megszerezheti a (2) bekezdésben
meghatározott esetekben és feltételekkel.
(2) A föld tulajdonjogát
a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási
szerződés alapján, valamint végintézkedéssel,
b) jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és
időtartamra,
c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat
(a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára
szerezheti meg.
12. § (1) A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának
kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló
földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek
ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy
bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van,
amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi
személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
13. § (1) A tulajdonszerzési jogosultság feltétele – ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban
foglalt eseteket –, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű
magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt
maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet
a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – más célra
nem hasznosítja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél
a) a föld használatát
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, vagy
ab) a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában
álló mezőgazdasági termelőszervezet
javára engedi át;
b) társult erdőgazdálkodást folytat, vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot más személy részére.
(3) A föld más célra hasznosítható a következő célokból:
a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása;
b) öntözéshez szükséges létesítmény megvalósítása;
c) öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése;
d) tájgazdálkodási célú vízpótló csatorna és víztározó létesítése;
e) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által jogszabályban, vagy e szerv
alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló
természetvédelmi célú feladatok ellátása;
f ) mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület létesítése;
g) lakóépület létesítése;
h) a föld megközelítését, illetve a föld használatát biztosító út kialakítása.
(4) Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző
félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony
a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.
14. § (1) A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben,
illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs
a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos
jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása (a továbbiakban együtt: földhasználati díjtartozás).
(2) A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem
állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
15. § A pályakezdő gazdálkodónak a 13. és 14. §-ban meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy
a) a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként
életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti
településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és
b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.
5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke
16. § (1) A földműves, valamint a 10. § (3) bekezdésében meghatározott személy a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában
és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg
(földszerzési maximum).
(2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével –
a föld birtokát – a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával – legfeljebb 1200 hektár mértékig
szerezheti meg (birtokmaximum).
(3) Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében
– a földről szóló törvényben meghatározottak szerint – a birtokmaximum mértéke – a (2) bekezdésben
meghatározottaktól eltérően – 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum).
(4) A részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett
térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részaránytulajdon
összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet.
5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál
a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet)
területnagyságát is be kell számítani.
(6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)–(4) bekezdésben meghatározott
birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással
hasznosított föld területnagyságát.
(7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az
(1)–(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.
17. § A 2014. május 1-jén meglévő
a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt,
b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő
mértékű, illetve
c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő
föld területnagyságával a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.
6. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek
érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen
van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km
távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon
a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra
van.
2) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén
az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább
1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmányelőállítás
biztosítása;
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki
számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása
és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő
eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket
– az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül
az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
19. § (1) Az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja.
(2) A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve
használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki.
(3) Az olyan föld eladása esetén, amely a 18. § (2) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlannyilvántartásban
más művelési ágban is nyilván van tartva, a 18. § (2) bekezdése szerinti elővásárlásra jog abban
az esetben áll fenn, ha a 18. § (2) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének
a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.
(4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető
kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és
a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell.
(5) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy
mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.
20. § E törvény szerinti elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával
megvalósuló adás-vétel,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel
esetén.
21. § (1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt
szerződésbe (a továbbiakban: adás-vételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától
számított 8 napon belül – közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló
elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározottak szerint – az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat
jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen,
és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. Az adás-vételi szerződésnek
a vevő részéről tartalmaznia kell a 13–15. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13–15. §-ban
előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően az adás-vételi szerződéshez csatolni kell.
(2) Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve
közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal
hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel
történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési
címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.
(3) A közlés kezdő napja az adás-vételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését
követő nap. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül
tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az elővásárlásra
jogosult – ide nem értve a földalapkezelő szervezetet – a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át.
A földalapkezelő szervezet a jognyilatkozatát a jegyzőnek megküldi, vagy a földalapkezelő szervezet képviseletében
eljáró személy átadja a jegyzőnek. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra jogosult
az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik.
(4) A jegyző köteles az elfogadó jognyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra jogosult – ide nem értve
a földalapkezelő szervezetet – személyazonosságát ellenőrizni az elfogadó jognyilatkozatban szereplő természetes
személyazonosító adatoknak a személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetésével, továbbá
az elővásárlásra jogosultat nyilatkoztatni arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű
aláírásának ismeri el. Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól
származik, ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton az aláírásával igazolja, és azt átveszi. Ha a jegyző azt állapítja
meg, hogy az elfogadó jognyilatkozat nem az azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat
átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
(5) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó
jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen
alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik
ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13–15. §-ban foglalt
esetekben az ott előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13–15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak
megfelelően a jognyilatkozathoz csatolni kell. Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a 18. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott elővásárlásra
jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 18. § (2) bekezdés a), illetve
b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az elővásárlási jogukat.
(7) Az államot megillető elővásárlási jog gyakorlása esetén az (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell, miszerint a földalapkezelő szervezet a 18. §
(1) bekezdés a) pontjában meghatározott mely célból gyakorolja az elővásárlási jogot. Ha a földalapkezelő szervezet
valamely földbirtok-politikai irányelv érvényesítése céljából, vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében tesz
elfogadó jognyilatkozatot, meg kell jelölnie a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti mely földbirtok-politikai
irányelv, illetve milyen közérdekű cél megvalósítása érdekében gyakorolja az állam nevében az elővásárlási jogot.
(8) Az eladót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn belül tesz meg, és
a jognyilatkozatában az adás-vételi szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja.
(9) A (3)–(7) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha
az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.
22. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. §
(4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi
szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi
a) az eladó részére, ha az adás-vételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy
b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra
jogosult az elfogadó jognyilatkozatának az eladóval történt közlése napján lép be. Több elővásárlásra jogosult
elfogadó jognyilatkozata esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe a sorrendben előrébb álló
elővásárlásra jogosult, több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti
elővásárlásra jogosult lép.
7. Az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyása
23. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adás-vételi szerződést
és az elfogadó jognyilatkozatokat először – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján – az érvényességi és
hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági
igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adás-vételi szerződés
jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy
a) az adás-vételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis
szerződésnek minősül,
b) az adás-vételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13–15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok
önállóan, a 13–15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy
c) az elfogadó jognyilatkozat
ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
cb) nem az elővásárlásra jogosulttól származik,
cc) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság
jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, illetve az elővásárlási jog nem
a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy
cd) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak
a 13–15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 13–15. §-ban előírt alakszerűségi
előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra.
(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az okiratok beérkezésétől számított
15 napon belül döntést hoz az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha a jegyző által
megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését.
(3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási
szerv nem tagadja meg az adás-vételi szerződés jóváhagyását, és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó
jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével –
az elővásárlásra jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít az elővásárlásra jogosultak rangsoráról szóló jegyzéket
(a továbbiakban: jegyzék), ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt adás-vételi szerződésre
a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy
b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal
egyik sem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok
és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot
az állásfoglalásának beszerzése céljából.
(6) Ha a (4) bekezdésben foglalt esetek valamelyike áll fenn, az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal
az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül keresi meg a helyi földbizottságot.
24. § (1) A helyi földbizottság – a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének a beérkezésétől számított – 15 napon
belül adja ki az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges
állásfoglalását.
(2) A helyi földbizottság az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen
a következő szempontok szerint értékeli:
a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére;
b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog
átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával,
illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;
c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti,
az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor
valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult
ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés és a 13. §-ban, illetve a 15. §-ban meghatározott
kötelezettségvállalások teljesítésére,
cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen
gyakorolhatja, vagy
cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát;
d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra
jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától
25. § (1) A helyi földbizottság a 24. § (2) bekezdése szerinti értékelést köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben
szereplő összes elővásárlásra jogosult, és az adás-vételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni.
(2) A 24. § (2) bekezdése szerinti értékelés során a helyi földbizottság több elővásásra jogosultat támogathat.
(3) Ha a helyi földbizottság az értékelés alapján egyik elővásásra jogosult esetében sem támogatja az adás-vételi
szerződés jóváhagyását, állást kell foglalnia abban, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevővel támogatja-e
az adás-vételi szerződés jóváhagyását.
26. § Ha a helyi földbizottság a 24. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül az állásfoglalását nem
adja ki, a mezőgazdasági igazgatási szerv egy alkalommal – újabb 15 napos határidő kitűzésével – felhívja
az állásfoglalásának kiadására.
27. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv – a 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl – az adás-vételi
szerződés jóváhagyását megtagadja
a) ha a helyi földbizottság
aa) állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adás-vételi szerződés szerinti vevővel sem
támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását,
ab) a 26. §-ban foglalt felhívás ellenére nem adja ki az állásfoglalását;
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.
(2) A mezőgazdasági igazgatási szervnek – az adás-vételi szerződés jóváhagyását támogató helyi földbizottsági
állásfoglalás ellenére – meg kell tagadnia az adás-vételi szerződés jóváhagyását, ha
a) utóbb megállapítja, hogy a 23. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján az adás-vételi szerződés
jóváhagyása megtagadásának lett volna helye, vagy
b) a helyi földbizottság által támogatott elővásárlásra jogosulttal vagy jogosultakkal, illetve az adás-vételi
szerződés szerinti vevővel szemben megállapítja, hogy
ba) a 24. § (2) bekezdésének a)–b) pontjában, valamint c) pont ca)–cb) alpontjában foglaltak alapján
a helyi földbizottság értékelésével ellenkező következtetésre jut;
bb) a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség
megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – az adás-vételi szerződés közlését megelőző 5 éven belül
– jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki;
bc) jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a mezőgazdasági igazgatási szerv – az adás-vételi szerződés jóváhagyását
támogató helyi földbizottsági állásfoglalás ellenére – megtagadhatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását,
különösen, ha
a) a helyi földbizottság által támogatott elővásárlásra jogosulttal vagy jogosultakkal, illetve az adás-vételi
szerződés szerinti vevővel szemben megállapítja, hogy a 24. § (2) bekezdésének c) pont cc) alpontjában,
valamint a 24. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján a helyi földbizottság értékelésével ellenkező
következtetésre jut, vagy
b) az adás-vétel ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne.
28. § A mezőgazdasági igazgatási szervre is irányadó a 25. § (1) bekezdésében foglalt előírás.
29. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára hozhatna jóváhagyó
döntést, akkor ezen elővásárlásra jogosultak közül az eladó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben
a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy az adás-vételi szerződés szerinti
vevő helyébe lépjen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben – a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő
naptól számított 8 napon belül – a mezőgazdasági igazgatási szerv az eladót – a (3) bekezdésben foglalt
következményekre való figyelemfelhívással egyidejűleg – 15 napos határidővel felhívja a választási jogának
gyakorlására. Az eladónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több,
azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak közül melyik jogosulttal kíván szerződni.
(3) Ha az eladó a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és e határidőn belül a határidő
– legfeljebb 15 nappal történő – meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra
jogosultak közül – a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő naptól számított 5 napon belül –
a mezőgazdasági igazgatási szerv jelöli ki azt az elővásárlásra jogosultat, aki a vevő helyébe lép.
30. § (1) Ha a 27. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja az adás-vételi szerződést
a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy a 29. § szerint kijelölt elővásárlásra jogosulttal, akkor
az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép be. A jóváhagyásról a mezőgazdasági
igazgatási szerv – a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 15 napon
belül – önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg az adás-vételi szerződést záradékkal látja el. Az adás-vételi
szerződést jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell:
a) azt a tényt, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép;
b) az a) pont szerinti elővásárlásra jogosult természetes személyazonosító adatait és az állampolgárságát;
c) a jóváhagyásról szóló határozat számát;
d) a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről a jogosult aláírását;
e) a záradékolás dátumát és a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzőjét.
(2) Ha a 27. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv az eladó és a vevő között létrejött
adás-vételi szerződést a 23. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt esetek fennállása alapján jóváhagyja,
az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el, azzal, hogy záradék nem tartalmazza az (1) bekezdés a) és
b) pontjában foglaltakat.
(3) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 27. §-ban foglaltak alapján az adás-vételi szerződés jóváhagyását
megtagadja, erről a 27. §
a) (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt esetben a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját
követő naptól számított 8 napon;
b) (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott esetben a 26. §-ban meghatározott 15 napos határidő
lejártát követő naptól számított 8 napon;
c) (2) bekezdésében meghatározott esetben a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő
naptól számított 15 napon
belül döntést hoz.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1)–(3) bekezdésben meghatározott döntését közli az eladóval, az adás-vételi
szerződés szerinti vevővel, valamint azokkal az elővásárlásra jogosultakkal, akik az adás-vételi szerződésre elfogadó
jognyilatkozatot tettek, továbbá a helyi földbizottsággal. A helyi földbizottság a 23. § (5) és (6) bekezdés alapján
a részére megküldött okiratokat a döntés közlését követő 5 napon belül köteles a mezőgazdasági igazgatási
szervnek visszaküldeni.
(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata
kezdeményezhető.
8. Hatósági jóváhagyása az adás-vételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásról szóló szerződésnek
és az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzésnek
31. § A hatósági jóváhagyáshoz kötött, adás-vételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásról szóló jogügylet, valamint
az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzés esetén a 23–30. § rendelkezéseit a 32–35. §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
32. § (1) Az adás-vételnek nem minősülő, a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést (ezen alcímben
a továbbiakban: szerződés) – annak létrejöttétől számított 8 napon belül – a tulajdonjogot szerző félnek (csere
esetén a cserepartnerek valamelyikének) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás
céljából. A szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban az eladó alatt a tulajdonost, a vevő alatt a szerző felet kell
érteni.
(2) A szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása során figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási jogról,
az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos
választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket.
33. § (1) A föld tulajdonjogának elbirtoklással történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban az eladó alatt
a tulajdonost, a vevő alatt a szerző felet kell érteni.
(2) A föld tulajdonjogának elbirtoklással történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban figyelmen kívül kell
hagyni az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról,
a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi
kijelöléséről szóló rendelkezéseket. Az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának
beszerzése céljából.
(3) A föld tulajdonjogának a tulajdonos elismerésén alapuló elbirtoklással történő megszerzésének jóváhagyására
irányuló eljárásban a szerző félnek kell megkeresnie a mezőgazdasági igazgatási szervet a tulajdonszerzés
jóváhagyása céljából. A mezőgazdasági igazgatási szerv az elbirtoklás feltételeit (ide értve a szerzés e törvény
szerinti feltételeinek fennállását is) és azt vizsgálja, hogy az elbirtoklás nem eredményezi-e tulajdonszerzési
korlátozás megsértését vagy megkerülését, és az elbirtoklás feltételei a valóságnak megfelelően fennállnak, azokat
nem a tulajdonos, illetve a szerző fél, vagy mindkét fél erre irányuló szándékolt magatartása idézte elő.
(4) Ha az elbirtoklás bekövetkezésének megállapítása iránt a felek bírósághoz fordulnak, a szerző félnek
a kereset benyújtását megelőzően be kell szereznie a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását arról, hogy
a tulajdonszerzése e törvény szerinti feltételei fennállnak. Ez esetben a felek által benyújtott nyilatkozatok alapján
a mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy a szerző személy szerzőképessége fennáll-e, az elbirtoklás nem
eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését, és az elbirtoklás feltételei a valóságnak
megfelelően fennállnak, azokat nem a tulajdonos, illetve a szerző fél vagy mindkét fél erre irányuló szándékolt
magatartása idézte elő. Az e bekezdés szerinti kérelem alapján meghozott döntéséről a mezőgazdasági igazgatási
szerv hatósági bizonyítványt állít ki.
34. § (1) A föld tulajdonjogáról végintézkedéssel történő rendelkezés esetén – a hagyatéki eljárás keretében – a közjegyző
küldi meg a végintézkedést a föld tulajdonjogának megszerzését illetően jóváhagyás céljából a mezőgazdasági
igazgatási szervnek. A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására irányuló
eljárásban az eladó alatt az örökhagyót, a vevő alatt az örököst kell érteni.
(2) A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban figyelmen
kívül kell hagyni az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó
jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási
szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. Az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot
az állásfoglalásának beszerzése céljából.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés
nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási
szerv a döntését közli a közjegyzővel is. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára
a tulajdonszerzés jóváhagyását, a végrendelet ezen rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni.
35. § (1) A végrehajtási, felszámolási, vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés vagy pályáztatás
útján (a továbbiakban együtt: árverés) történő föld tulajdonjog szerzés esetén a végrehajtó, a felszámoló, illetve
a pénzügyi gondnok megkeresésére az árverést a mezőgazdasági igazgatási szerv folytatja le az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint. A föld tulajdonjogának árveréssel történő
megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban az eladó alatt az adóst, illetve felszámolás (önkormányzati
adósságrendezési eljárás) alatt álló szervezetet, a vevő alatt az árverési vevőt kell érteni.
(2) Az árveréssel történő tulajdonszerzés jóváhagyására irányuló eljárásban a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról
szóló rendelkezéseket kell figyelmen kívül hagyni. Az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot
az állásfoglalásának beszerzése céljából.
(3) Föld árverése esetén az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti eljárás során
a föld árverésen kívüli eladásának és a végrehajtást kérő általi átvételének nincs helye. Az árverésen az vehet részt,
aki a tulajdonszerzési képességét az azt megalapozó okiratokkal, az árverés helyszínén és időpontjában igazolja,
valamint a 13–15. §-ban foglalt esetekben, az ott előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelő nyilatkozatokat
csatolja. Az elővásárlásra jogosult e jogát az árverésen gyakorolhatja azzal, hogy az elővásárlási jogosultságát
bizonyító okiratokat is csatolnia kell az árverés helyszínén és időpontjában személyesen.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az árverési vevő szerzőképessége, illetve az elővásárlásra
jogosultként licitáló személy elővásárlási joga fennáll-e, és az árverési vétel nem eredményezi-e tulajdonszerzési
korlátozás megsértését vagy megkerülését. Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult árverési vevő
esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosult szerzi meg a föld tulajdonjogát.
(5) Ha a mezőgazdasági igazga
