A génmódosítás kérdését már hosszú ideje komoly társadalmi viták övezik. Az utóbbi években azonban, különösképpen a precíz genomszerkesztést lehetővé tevő CRISPR/Cas9 technológia felfedezésével a genetika tudománya és lehetőségei ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. A társadalomban ma is élő félelmek sok esetben már rég túlhaladott módszerekhez kötődnek, miközben az új technológiákkal kapcsolatos valódi és jogos kérdések gyakran nem tudnak a felszínre kerülni. Az EASAC ezért látta szükségesnek, hogy részletes jelentést adjon ki a legújabb génmódosítási módszerrel, a genomszerkesztéssel kapcsolatban
Az EASAC e jelentése áttekinti a genomszerkesztési módszerekkel és alkalmazásukkal kapcsolatos új kutatási eredményeket, valamint az EU stratégiai irányelveit és prioritásait az innováció és irányítás szabályozásának előmozdítására. A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy a szabályozás során nem annyira a konkrét technológiát, hanem várható alkalmazásait kell alapul venni. Az alkalmazások szabályozásának bizonyítékokon kell alapulnia, figyelembe véve a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, továbbá arányosnak és kellőképpen rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeli fejlődéséhez.
Az EASAC arra a következtetésre jutott, hogy szakpolitikai ajánlásokat a várható alkalmazásokra vonatkozóan kell megfogalmazni, nem pedig magát a génmódosító eljárást kell szabályozni. Fontos, hogy az alkalmazások szabályozása bizonyítékokon alapuljon, vegye figyelembe a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, legyen arányos és kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeni fejlődéséhez.
Az agráriumot érintő ajánlások.
Növények
A növénynemesítés jelenlegi, egyre precízebb módszerei nagyban különböznek a korábbiaktól, amelyek a véletlenszerű, szabályozatlan, vegyületekkel vagy sugárzással előidézett mutációkra vagy meiotikus rekombinációra építettek.
„Arra kérjük az EU szabályozó hatóságait, erősítsék meg, hogy a genomszerkesztés termékei, amennyiben nem tartalmaznak más, nem rokon szervezetből származó DNS-t, nem tartoznak a génmódosított (GMO) termékekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá.”
„Javasoljuk az alkalmazott eljárásokról szóló beszámolók átláthatóságának biztosítását. Az EU-n belül a cél az legyen, hogy a szabályozás egy adott mezőgazdasági vonalra vagy termékre vonatkozzon, ne pedig az azt előállító technológiára. Ennek következtében azok az új eljárások, amelyek a hagyományos nemesítési eljárások által előidézett változásokhoz nagyon hasonló vagy azoktól egyenesen megkülönböztethetetlen genetikai változásokat idéznek elő, kikerülnek a szabályozás alól – amennyiben nem mutathatóak ki új, a termékhez kapcsolódó kockázatok.”
Állatok
Az állatokkal végzett kutatás már ma is nagyon szigorú szabályozás alá esik. Bár a legtöbb génmódosított állatot az alapkutatás és az orvosbiológiai kutatások számára hozzák létre, a technológia a szárazföldi és vízi állattenyésztés számára is tartogat lehetőségeket. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a termelés potenciális növekedése mellett a géntechnológia az állatok egészségét és jóllétét is javíthatja.
"Az állatnemesítésben ugyanazokat az irányelveket kell alkalmazni, mint a növénynemesítés esetében – a tulajdonságot kell szabályozni, nem pedig a technológiát. Itt is elengedhetetlen a módszerek átláthatóvá tétele.”
„A xenotranszplantáció céljából tenyésztett nagy testű állatok esetében arra kérjük az EU szabályozó hatóságait, hogy készüljenek fel az új lehetőségekre. Ez a sejtekhez és szövetekhez kapcsolódó orvosi termékek engedélyeztetési eljárásának további elemzését igényelheti, illetve annak felmérését, hogy a génszerkesztett donor, amennyiben más transzgén nem található benne, GMO-nak számít-e, vagy sem.”
