Magyarországon a kukorica meghatározó ágazat a szántóföldi növények között. A vetésterülete (áru-siló-vetõmag) eléri az 1,2–1,3 millió hektárt. Az 1970–80-as évtizedekben a kukoricatermesztés világélvonalába tartoztunk.

A Szent István Egyetem Földmûveléstani Osztályán több éve folynak kutatásaink a nyári tarlómûvelési módok talajállapotra, klímakárokra és növényvédelmi helyzetére gyakorolt hatásait illetõen. Tudományos mûhelyünk kiemelt feladatának tekinti a talajállapot-javító, klímakár enyhítõ tarlómûvelési módszerek kutatását és népszerûsítését.

Hazánkban átlagos idõjárási feltételek mellett az õszi búza betakarítása két-három hét, kedvezõ esetben, megfelelõ mûszaki-technikai felkészültséggel ennél rövidebb idõ alatt is elvégezhetõ. Klasszikusan kézi kaszás aratás kezdete Péter-Pál napjához köthetõ, azonban az évjáratok jelentõs mértékben módosíthatják a betakarítás kezdeti idõpontját.

A Földközi-tenger medencéjében õshonos, régóta termesztett növény. Sumér, görög, római szerzõk mûveiben számtalan helyen olvashatunk róla, és a Bibliában is többször említik különbözõ hasonlatokban, példabeszédekben. A növény felhasználása sokrétû, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar egyaránt többcélúan használja. Magyarországon jelenleg tíz államilag elismert fajtája van köztermesztésben. Természetesen nem szabad megfeledkezni a mustárról, mint kiváló zöldtrágyanövényrõl sem.

A kukorica csõpenészét számos gombafaj okozza. Közülük a legfontosabbak a Fusarium és Aspergillus nemzetségekbe tartozó fajok. A mennyiségi és minõségi káron túl jelentõs toxinszennyezés is elõfordulhat. Itt számos toxin kaphat szerepet, ezért az ellenük való védekezés alapvetõ fontosságú. Ez lehet rezisztencia, lehet GMO, mint ennek egyik válfaja, lehet vegyszeres védekezés, agrotechnika, egyszóval az, amit integrált védelemnek szoktunk mondani. Itt a rezisztencia lehetõségeit kívánjuk kiemelni.

Minden valószínûség szerint az idén a szárazság lesz a mezõgazdasági termelés meghatározója. A legelkeserítõbb képet az Alföldön láthatjuk, ott gyakorlatilag március végétõl nem hullott csapadék (7–8 hét esõ nélkül!), mindeközben a hõmérsékleti értékek a sokéves átlagot meghaladták, több esetben új melegrekord született. A talajok május közepére teljesen kiszáradtak. Egy kicsit jobb a kép a Dunántúlon, áprilisban a Délnyugat-Dunántúlon hullott 10 (20) mm esõ, majd májusban újabb áldás érkezett ugyanebbe a térségbe, de ekkor már a Balaton-felvidék és a Bakonytól északra esõ vidék is kapott 10–20 mm esõt.