Célkitűzéseink alapja a jól működő, megbízható adatokat és információkat szolgáltató kísérleti rendszer. Fontos ez azért, mert a termesztett növények érzékenyek az eltérő klimatikus és edafikus viszonyokra, és így eltérően reagálnak a különböző talajtípusokra, az eltérő technológiai lépésekre, egy-egy váratlanul fellépő időjárási anomáliára. Sajnos, tavaly ősszel még csak 4 repcekísérletnek sikerült „Gazdát” találnunk, és ebből is egy kísérletet még az ősszel kizártunk, így összesen 3 kísérleti hely eredményeiről tudok beszámolni.  Nem hiába emelem ki a Gazda szót, hisz az ő együttműködésén, együttgondolkodásán, újítani akarásán és természetesen szakmai tudásán múlik, hogy a kísérlet hogyan sikerül, mennyire fogja visszatükrözni az adott termőtáj termesztési potenciálját. Örömünkre szolgál, hogy az elmúlt évek során sikerült megtalálnunk azokat a szakmailag jól felkészült, és a kísérletezés többletmunkáitól vissza nem riadó, az újra-többre vágyó Partnereinket, akik nemcsak időveszteséget és többletmunkát látnak a kísérletezésben, hanem azt remélik, hogy a kapott eredményeket első kézből tudják kamatoztatni saját üzemi termelésükben. Így az elmúlt évben

• az Ászári Mg Zrt.-ben Kanozsai Csaba termelésvezető szakmai irányításával,
• Pécs-Reménypusztán az IKR Agrár leányvállalatának szakemberei, konkrétan Fábián András és Lenkei Zoltán közreműködésével,
• míg Szerencsen az MgZrt. termelési igazgatója, Dr. Szabó Péter segítségével alakítottuk ki a közös kísérleti programot.

Az időjárás kisebb-nagyobb kilengésekkel az elmúlt repceszezonban inkább támogató, mint hátráltató volt. Az őszi növények, köztük a repce vetése is jelentősen kitolódott ugyan a tavaly őszi esőzések miatt, de a megkésett vetések zavartalanul fejlődhettek az enyhe hőmérsékletű téli hónapokban is. Igazi téli napok talán csak az utolsó januári hétben fordultak elő „komolyabb”, -7, -10 ºC-os de csak pár napig tartó lehűlésekkel, de ekkor is jobbára hótakaró fedte ezeken a helyeken a vetéseket. A téli hónapok közül a december, a január száraz, de legalábbis szárazabb volt a sokévinél, viszont a február országszerte sok csapadékot hozott. Szinte az ország minden táján 100 mm-nél több eső zúdult le  a szántókra, ami sok helyen már vízállásokat, belvizeket okozott, és előre vetítette a tavaszi munkálatok megcsúszását. Ez többé-kevésbé be is következett, így megkésett a repcék (és a búzák) fejtrágyázása, egyszóval ez az év sem kezdődött izgalmak és munkatorlódások nélkül. De ahogy az lenni szokott, lassan minden a helyére került, mondhatni kiegyenlítődött, mert a március nagyon száraz volt- az országosan lehullott csapadék alig volt 6-10 mm, de az április első fele is  szinte csapadék nélkül múlt el. A kora tavaszi ijesztően soknak tűnő víz április végére szinte teljesen „felszívódott”, és már az aszály jelei mutatkoztak a földeken. Az addig jól fejlődő repce megtorpant, az elágazások száma elmaradt a várakozásoktól. Kísérleteink egyikén-másikán (pl. Szerencsen, Ászáron) a parcellákat elválasztó vetetlen sávokban hatalmas repedések jelezték, hogy a talaj teljesen kiszáradt. Kissé lelohadt reményeinket a májusban beköszöntő „aranyat érő esők” támasztották fel újra, és így a május közepi szemléken olyan kedvező benyomásokat szerezhettünk a repce- (és őszi búza) kísérletek, és bennük az elvetett fajták állapotáról, hogy megszületett bennünk az elhatározás, miszerint ezekre a kísérleti helyekre meg kell hívnunk termelői partnereinket. A júniusi időjárás is pozitívnak értékelhető, mert idén elkerült bennünket a korai hőség és a vele általában járó aszály. A hőmérsékletek általában az optimális 24-26 °C tartományban mozogtak, így a repcék magkitelése, a termések kiteljesedése is ígéretesnek látszott. Nem csoda, ha a hivatalos szakmai körökben is az átlagosnál kedvezőbb terméskilátásokkal kecsegtettek a repce esetében is.

Rendezvényeinken szerettük volna bemutatni a mai hazai fajtaválasztékot, az egyes repcehibridek jellemző tulajdonságait, értékeit, viselkedését, reakcióit az eltérő ökológiai feltételek között. Így került sor az IKR Agrár Területi Központjainak és a nemesítőházak képviselőinek lelkes közreműködésével június 1-én Pécs-Reménypusztán, június 2-án Ászáron és június 8-án Szerencsen egy-egy repcebemutató (esetenként búzabemutatóval összekötve) lebonyolítására. Örömmel számolhatunk be arról, hogy mindenütt jó hangulatú, érdeklődő, nagyszámú közönség jelent meg – a regisztrált létszám 65-és 120 között változott helyszínenként -, akik aztán elégedetten távoztak. Ebben az időszakban köztudottan nap mint nap különböző intézetek, nemesítő vállalatok szervezésében bemutatók sokasága  követte egymást, ennek ellenére az IKR- Agrár-os bemutatókat  minden alkalommal nagy érdeklődés övezte. Örültünk ennek a kitüntető figyelemnek, és részben annak tulajdonítjuk, hogy az általunk szervezett bemutatók érdekesebbek és izgalmasabbak az egyes nemesítő házak által szervezetteknél, hisz ott csak a saját hibridjeiket tudják bemutatni, míg a mi bemutatósorainkban igazi verseny folyik az egyes hibridek között, hisz egymás mellett élőben mutatják meg magukat a különböző genotípusok.  Igazi élményben volt részünk, amikor a szépen vetett, jól táplált és ápolt parcellákon különböző méretű, színű, becőtípusú, és egyéb agronómiai tulajdonságaikban is eltérő genotípusok egész arzenálját láthattuk. Ez a tapasztalható változatosság bizonyítja a nemesítői munka eredményességét, a genetikai források gazdag és kimeríthetetlen tárházát. A kísérleti munka során arra törekszünk, hogy fényt derítsünk az eltérő morfológiai és gazdasági értékmérő tulajdonságokra, elsősorban a termőképességre, a beltartalmi tulajdonságokra, a termésbiztonságot meghatározó szárszilárdságra, télállóságra, betegség- ellenálló képességre. Azt szeretnénk, hogy ezen fontos tulajdonságok ismeretében segítséget tudjunk nyújtani Termelő Partnereink fajtaválasztásához, és ezzel eredményeik növeléséhez.

A kísérletek fajtaválasztékának kialakításakor arra törekedtünk, hogy az tükrözze a nemesítőházak legfrissebb, legértékesebb fajtaajánlatát. A fajták számát limitálnunk kellett, hogy a kísérletezés szabályainak is eleget tudjunk tenni, így nemesítőházanként a legújabb, legperspektivikusabb 2-4 fajtát/hibridet vettettük el, konkrétan 12 nemesítőház 32-36 repcehibridjét tudtuk vizsgálni és bemutatni némi eltéréssel kísérleti helyenként. A repcében is az a fő feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a korrelációtörő genotípusokat, melyekben a nagy termőképesség kedvező minőséggel és megfelelő stabilitással, alkalmazkodóképességgel és betegség-ellenállósággal párosul.

Repcekísérleteinket sikerült időben és kimagasló eredménnyel betakarítanunk. Mint ahogyan azt a mellékelt termésrangsor-diagram (1. sz. ábra) mutatja, a 3 kísérlet összesített termésátlaga meghaladja az 5 t/ha-t,  konkrétan 5,178 t/ha, ami eddigi kísérleti munkánk során a legnagyobb elért termés. (Megjegyzendő, hogy ebben az összesítésben csak a mindhárom kísérleti helyen elvetett repcehibridek szerepelnek). Köszönhető ez egyrészt a kedvező időjárásnak, másrészt annak a magas színvonalú és elkötelezett kísérleti munkának, amit kísérleti partnereink a termelési szezon során végeztek. Szerencsen alig akartunk hinni a szemünknek, amikor a 6,8 t/ha-os rekordtermést lemértük az RGT Manzzana esetében, de itt a 30 hibridből álló kísérleti átlag is 5,687 t/ha lett. Pécs-Reménypusztán is messze a várakozáson felüli termést mérhettünk, az átlag itt –38 hibrid átlagában 5,049 t/ha, míg a rekordtermés 5,509 t/ha lett, amit a Hybrirock ért el. Ászáron is jóval magasabb lett a kísérleti átlag az eddigieknél 4,772 t/ha-ral, itt a DK Exception érte el a legjobb termést 5,353 t/ha-os értékkel. Ha a termőhelyenkénti termésadatokat összehasonlítjuk, találunk a környezeti feltételekre érzékenyebb hidrideket, melyek viszonylag nagy amplitúdójú tartományban változtatták teljesítményüket – ilyenek pl. RGT Manzzana (RAGT), a Sirtaki CS, és a Bazalti CS (Caussade), a Tores (Syngenta), az Alvaro, vagy a Hybrirock (KWS) hibridek. Ugyanakkor vannak olyan hibridek is, melyek nagyon stabilnak bizonyultak, azaz a termésük csak kismértékben tért el az egyes termőtájakon. Ezek közé tartozik a DK Exception, a DK Exprit (DK), a Saveo (Syn), az Es Odice (Euralis), a Gordon KWS (KWS), Mazari CS (Caussade), a Graf (Saatbau Linz), az Arsenal (LG), a Mercedes, a Nimbus, az Avatar (Rapool).

1. sz. ábra. A részletes eredményeket tartalmazó táblázatért kattintson ide!

Az olajvizsgálatokat az IKR Agrár Kft. testvérvállalata az Nt Kft. laboratóriuma végezte el Kiskunfélegyházán. Az adatok szerint szerint a 3 kísérleti helyen eltérő nagyságrendű olajtartalmakat mértek, (2. sz. ábra), de a hibridek közötti különbségek kevés kivételtől eltekintve (pl. ES Natali, Mazari SC, Hybrisun, Graf) azonos irányúak és értékűek. Az olajtartalom szerinti rangsort a 3. sz.ábra, míg a hibridek termés-és az olajtartalom szerinti pozícióját a 4. sz. ábra mutatja be.  Ez utóbbi grafikon jól láttatja, hogy a legjobb termőképességű hibridek között több nagy olajtartalmú is van, tehát a nemesítői erőfeszítések eredményeként már megdőlt az a régebben érvényes tapasztalás, hogy a terméspotenciál és a jó beltartalom között negatív korreláció van.  Így pl. a DK Exception, a Basalti CS, az RGT Manzzana, a Sirtaki CS, a DK Exprit, és a Hybrirock úgy termésben, mint olajtartalomban az átlag feletti eredményt ért el. Az olajtermés meghatározásában továbbra is a termőképesség a domináns, az olajtartalom értékei azt csak kevésbé tudják módosítani.

2. sz. ábra. A részletes eredményeket tartalmazó táblázatért kattintson ide!

3. sz. ábra. A részletes eredményeket tartalmazó táblázatért kattintson ide!

4. sz. ábra. A részletes eredményeket tartalmazó táblázatért kattintson ide!

Azt gondolom, hogy repcekísérleteink, és az azokból született adatok, eredmények hozzá segítik termelő partnereinket a jövő évi legmegfelelőbb fajta kiválasztásához. A repce továbbra is az egyik legkelendőbb áru a piacon, érdemes hát beiktatni a vetésszerkezetbe jövőre is.

Dr. Kiss Erzsébet
kísérleti vezető
IKR Agrár Kft.