Az adományátadó ünnepségen a NAK elnöke, Győrffy Balázs beszédében hangsúlyozta, hogy a zsákokban talán a legmagasztosabb dolog található, ami kifejezheti az anyaország és a határon túli területek termékenyítő kapcsolatát: magyar búza, zab és kukorica. Magyarországi vetőmag kerül majd erdélyi földbe.
“A kétkezi termelő munkához szokó fiatal ezzel nemcsak testben, hanem szellemében is gyarapodik: hiszen nem szakad meg az a tudásból font lánc amely a generációkat köti egymás után. A vetőmaggal teli zsákok ugyanakkor nemcsak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány árváinak fontosak, hanem az adományozókat is építik. Martonvásárból, a hazai növénynemesítés fellegvárából a magyar agrárkultúra egy darabja kerül most a székely fiatalokhoz."
Dr. Bedő Zoltán, az MTA ATK igazgatója elmondta, hogy az adománnyal a hazai nemesítésű növényfajták ismertségét újra a magyar műveltség részévé szeretnék tenni: a Bánkúti búzával és Juliska babbal megkezdett hagyományt ideje mai magyar fajtákkal gazdagítani, amelyek ismerete átadható a jövő nemzedékeinek. Az adományként küldött, martonvásári nemesítésű vetőmagok bőséges, minőségi termést adnak Erdélyben is, hiszen a székelyföldi klimatikus és talajviszonyok megfelelnek az Mv Bodrog, az Mv 270 és az Mv Angéla hibridkukoricának, az Mv Július csemegekukoricának, valamint az Mv Pehely tavaszi zabnak és az Mv Kikelet tavaszi búzának.
Köszöntőjében szólt a martonvásári Brunszvik Terézről is, akinek egykori küldetése és sorsa sokban megegyezik Böjte Csabáéval. A magyar kisdedóvók alapítójaként ismert hölgy portréját ajándékként elküldte a Szent Ferenc Alapítvány fiataljainak.
A vetőmagos zsákokat három felekezet egyházi méltóságai áldották meg, mielőtt útjára indult volna a kisteherautó a székelyföldi Gyergyószárhegyre.
Az érkező adományt másnap a Kájoni János Gyermekvédelmi Központ udvarán ünneplőbe öltözött székely gyermekek várták. Az adományt a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Lázár Zoltán, a NAK elnöki kabinetfőnöke adta át Böjte Csabának és a gyermekotthon lakóinak.
A gyergyószentmiklósi Szent Anna Otthon nevelője, László Pál elmesélte, hogy az alapítványnak 30 hektár földje van Gyergyószárhegyen, de van Csíksomlyón, Csíkszentsimonban és Kászonaltízen is, így a vetőmagokat elosztják ezeken a területeken.
„Az iskolák legtöbbször csak krétával oktatnak. Erre is szükség van, az elméleti tudásra, de nem elég. Nagyon fontos, hogy a gyerekek érzezzék, hogy nem csak „úgy lesz" a kenyér, hanem hogy azért meg kell dolgozni, magát a dagasztás, sütés kemény munkáját is megelőzi egy másik kemény munka, hogy a sáros, fekete földet elő kell készíteni, meg kell trágyázni, a magot el kell vetni, gondozni kell, le kell aratni verejtékes munkával." – mondta Böjte Csaba.
Tánczos Barna szenátor véleménye szerint a Székelyföld jövője nagyban múlik a növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeralapanyag-termelés minőségén, és csakis a tudásalapú gazdálkodás lehet sikeres és jövedelmező a XXI. században. “Csaba testvérék a földjeiken, az istállóikban minőségi gazdálkodást folytatnak, ez arra kell ösztönözze a székely gazdáinkat is, hogy ők is a tiszta genetikát válasszák!" – mondta a szenátor.
60 évvel ezelőtt ugyanis éppen Martonvásáron nemesítették ki Európa első hibridkukoricáját, ami kontinensszerte valódi legendává nőtte ki magát. E szép hagyománynak méltó folytatói a mai Marton Genetics hibridkukoricák, amelyek sok örömmel és bőséges terméssel jutalmazzák majd meg a földműveléssel ismerkedő székely fiatalokat.
