Agrárszektor.hu: Meséljen egy kicsit arról, hogy mivel foglalkozik!

Hegedűs Zsolt: Szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. Szarvasmarhát tenyésztek, húshasznú magyar tarkát. Hetven egyedem van, ezek anyatehenek, és van egy tenyészbika is. Ezek szaporulatát nevelem fel, illetve a környékből vásárolok minden születő borjú mellé még egyet olyanoktól, akik tejre tartják a tehenet. Nagyrészt saját takarmánnyal, a növénytermesztésből maradt melléktermékekkel takarmányozom. Van egy alkalmazottam, aki itt lakik a telepen, egész évben az állatokkal van, ő gondozza őket. A szarvasmarhák által szerves trágyához jut a szántóm, amelyet a termés minősége és mennyisége jól tükröz.

Asz.: A szántóföldön mit termel?

H.Zs.: Búzát, kukoricát, árpát, tritikálét, napraforgót, kölest, zabot, borsót és szálas takarmányt: lucernát, szudánifüvet és takarmányfüvet. Ez egy családi gazdaságként indult, én ebből váltam ki. Az első évben még nem voltak gépeim, a család gépeivel műveltem a területet. Most már megvettem az alapgépeket, traktort, ekét, tárcsát, pótkocsit, már saját magam művelem ezt a körülbelül 180 hektárt.

Asz.: Hová adja el a termést?

H.Zs.: Javarészt közvetlenül értékesítem. Szedd magad akciókat szervezek, mikor is eljönnek ide a környékbeli, néhány állatot tartó emberek, fölszednek egy utánfutónyi magot és azt kifizetik. Versenygalamb-tartók is jönnek, náluk nagy az igény arra, hogy jó minőségű magot tudjanak vinni. Lovászok is vannak, akik nem szeretik a kereskedőnél venni a takarmányt, eljönnek inkább a termelőhöz.

Asz.: Működik ez az értékesítési forma?

H.Zs.: Elkezdeni nagyon nehéz. Most már nagyon sok visszajáró vevő van, de csak a harmadik-negyedik évben alakult ki a vevőkör. Azért természetesen folyamatosan kell hirdetni.

Asz.: Miért döntött a közvetlen értékesítés mellett?

H.Zs.: A családi gazdaságban is láttam, hogy az átvételi ár folyamatosan csökken az évek folyamán. Ráadásul nagyon sok mindent levonnak, többek között tisztítási százalékot és törtszem-százalékot, ráadásul a mázsálással is vannak problémák. Magyarországon a kereskedelem nagyon szabadjára van engedve. Az Agryával egy csomó környező országban jártam tanulmányutakon. Mindenhol jól működik a kereskedelem, mindenki fizet mindenkinek. Magyarországon viszont bevett szokás, hogy a gabonát úgy viszik el a telephelyekről, csak két-három hét, hónap elteltével fizetnek a felvásárlók. Sajnos a mai napig sokszor jár úgy termelő, hogy egyáltalán nem is fizetik ki. Biztosan máshol is van erre példa, de annyira jelentősen, mint nálunk, semelyik másik országban nem lehet tapasztalni.

Asz.: Mit látott ezekben az országokban, hogy működik ott a mezőgazdaság?

H.Zs.: A legnagyobb különbség a biztonság, a tervezhetőség. A velünk egy időben csatlakozott országok is megelőztek már minket, mi nem tudjuk tartani az iramot a kereskedőkkel.

Asz.: Mit gondol, mi lehet a kiút?

H.Zs.: Ezt a helyzetet egyedül úgy lehetne orvosolni, ha mindenki összefogna, és senki nem adná oda a gabonáját úgy, hogy az nincs kifizetve. Éppen úgy kellene működnie, mint amikor bemegyünk egy üzletbe és veszünk valamit: onnan sem sétálhatunk ki fizetés nélkül. Ehhez persze nagyon nagy összefogás kellene a termelők részéről.

Asz.: Önöknél a környéken általában milyen az összetartás?

H.Zs.: Elég nehéz ez a helyzet. Jóban vagyunk egymással, de közös üzletet nehéz összehozni. Tavaly például sokan összefogtunk, egy hazai cégnek termeltünk mustárt. Amikor adtuk le a magokat, ez a cég épp olyan helyzetben volt, hogy máshol is sok termett, nem igazán akarták átvenni tőlünk a termést. Ilyenkor egymást okolják az emberek, ez is borzolja a kedélyeket.

Asz.: Ön elnyerte a fiatal gazda támogatást. Mire fordította az összeget?

H.Zs.: Hosszú távú hitelekkel vettem földet és egy-két gépet. Ez a támogatás csak leírva hangzik nagy összegnek, a mezőgazdaságban nem jelent olyan sok pénzt, de az induláshoz, földvásárláshoz elég jól hozzásegít. Emiatt is váltam ki a családi gazdaságból, egyébként máig nem lennék vállalkozó, de a támogatás lehetőséget adott arra, hogy elindítsak egy önálló gazdaságot.

Asz.: A családi háttér miatt lett gazdálkodó?

H.Zs.: Igen. Először autószerelőnek készültem, autóműhelyt akartam, de a nagyapám visszakapta a földeket, akkor jött ez a kanyar. Még nem tudtuk, hogy mi lesz ebből, mennyire fog működni a gazdálkodás, de a mezőgazdaságot nem lehet úgy csinálni, hogy csak úgy nekiesünk. Egy-egy apró döntés, rossz időzítés miatt elbukhatjuk az éves nyereséget. Az igen erős piaci helyzetben meg kell mindent gondolni, mindent időben és agrotechnikailag tökéletesen csinálni. Így aztán a középiskola után nem autószerelőnek tanultam tovább, hanem a gödöllői egyetemre jelentkeztem. Amikor másodéves voltam, akkor kezdett kialakulni a családi gazdaság, és egyszer csak ott termett a telepen egy-két tehén. Gondoltam, állattenyésztésre szakosodom, mert ez mindig bővülni fog. Most már 150 marha van, meg a szaporulat.

Asz.: Ha a családja is gazdálkodik, biztosan látja a különbségeket a gazdálkodó generációk közt. Mit gondol, miben más a fiatalok és az idősek mentalitása?

H.Zs.: Talán a legfontosabb, hogy az internetre már mindenképp szükség van. Az idősebbeknek ezzel több a problémája, talán már nem is fog elterjedni náluk, pedig a pályázatokhoz, időjárás-jelentéshez, tanácsokhoz itt lehet a legjobban hozzáférni. A gépeknél is van már olyan elektronika, automaták, amit még elképzelni is nehéz annak, aki nem ebben nőtt fel. Valamennyire azért rá lehet venni az idősebbeket is az újításokra, de ők félnek már a váltástól, szeretik a jól bevált fajtákat, módszereket.

Asz.: Általában nehezebb az időseknek?

H.Zs.: Bizonyos területeken igen, például ha pályázatokat kell írni, azt ők sajnos már nem nagyon tudnak. Ismerek olyat, aki azért hagyta abba, mert nem tud ennyi előírásnak megfelelni, ennyi szabályt megtartani. Gazdálkodni tud, talán jobban is, mint egy gépesített telep, de nem tudja azt a számítógépes munkát elvégezni, ami ezekhez kell. A pályázatoknak is nagy hibája, hogy ezeket az embereket nem érik el, de mivel kiírják őket, lemarad, tönkremegy az, aki ezeket nem veszi igénybe. A beruházási pályázatok elnyerésekor gyakran a hitelfelvétel még elkerülhetetlen és a hazai bankok által diktált hitel-kamatok sokkal magasabbak és a hitelfelvétel módja is nehezebb, mint az általam tapasztalt uniós tagországokban.

Asz.: A sok nehézség ellenére önnek mégis megéri?

H.Zs.: Én örülök neki, hogy egy biztos hátteret és biztos jövőt adó gazdaságot tudok vezetni, és ez megélhetést fog adni a jövőbeli családomnak.

Asz.: Mik a tervei a gazdasággal?

H.Zs.: A hosszú távú terv, hogy annyi állatom legyen, amennyivel exportra saját kamiont tudok indítani. Az állatokat most felvásárlón keresztül értékesítem, a cél, hogy erre ne legyen szükség. A növénytermelő terület már megvan hozzá: a föld több száz szarvasmarha neveléséhez is elég lenne.

Névjegy

Hegedűs Zsolt Bács-Kiskun megyei fiatal gazda 2000-ben a Kecskeméti Református Gimnáziumban érettségizett és 2006-ban a gödöllői Szent István Egyetem törzsállattenyésztő szakán szerzett diplomát. Szarvasmarha-tenyésztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik 180 hektáros gazdaságában. Nőtlen.

Adatok:

Név: Hegedűs Zsolt
Születési év: 1981
Iskolák:
Kecskeméti Református Gimnázium, 2000.
Szent István Egyetemen, törzsállattenyésztő szak, 2006.
Ágazat: állattenyésztés, szántóföldi növénytermesztés
Gazdaság területe: 180 ha
Alkalmazottak száma: 1 fő állandó, 1 fő alkalmi
Éves árbevétel: nem nyilatkozik
Elnyert támogatások: állatjóléti támogatás, fiatal gazda támogatás
Családi állapot: nőtlen

Elérhetőségek:
Lakcím: 6000 Kecskemét, Hegedűs köz 2.
Telefonszám: 06209804449
E-mail: napra@freemail.hu