Idén is beköszöntött a szüreti időszak, nagy várakozások előzték meg, nem vitás. Az Apeh és a Tűzoltóság mellett a borászok, borkereskedők, szőlősgazdák és a média is kiemelt figyelmet szán ennek az időszaknak.

Szüreti kilátások

Az idei év szélsőséges időjárása kedvezőtlen kilátásokkal kecsegtet a szőlőtermesztőknek, a sok csapadék például kiváló melegágyat biztosított a gombabetegségeknek, ilyen a peronoszpóra vagy a lisztharmat.

A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken például 40 százalékkal kevesebb az idei termés a tavalyinál, tudtuk meg Marcinkó Ferenctől a térség legnagyobb borászati cégének, az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt (T.K. Zrt.)-nek termelési igazgatójától, aki egyben a Hegyközségi Tanács elnöke.Hozzátette, a Kereskedőház szeptember 24-én kezdi meg a korán érő szőlőfajták felvásárlását, de ezek csupán 5 százalékát teszik ki a borvidék termésének.

Vannak azonban gazdák, akik úgy gondolták, mentik ebből ami menthető, és nekiláttak a korai fajták szüretelésének, ugyanis ezeknek nagyon nem tett jót az elmúlt időszak rengeteg csapadéka. Amit nem vitt el valamilyen gomba, az rothadásnak indult.

A T.K.Zrt. a partnereitől 80 forintért veszi át a muskotályos szőlő kilóját, a többi korai fajtát pedig 70 forintért -mondta a termelési igazgató. Ez 25 százalékkal több mint tavaly, de ne felejtsük el, hogy a termés körülbelül ugyanennyivel, ha nem többel kevesebb, és ehhez csatlakozik az a növényvédelmi többletköltség, ami a csapadékmennyiségből következő megbetegedések ellen volt szükséges. Egyszóval egyenlőre nem áll jól a helyzet a történelmi borvidéken, vannak ugyan gazdák, akik abban bíznak, hogy bár kevés a szőlő, de nagyon jó minőségű, mások úgy gondolják, hogy a sok csapadék elíztelenítette a szemeket.

Mindenesetre még semmi nincs veszve, Marcinkó Ferenc ugyanis felvilágosítást adott arról, hogy várhatóan az október 9 - 10-ei hétvégén megkezdik a hagyományos fajták szüretelését Tokajban, és remélhetőleg a furmint vagy hárslevelű jobb eredményeket mutat majd.

Nem nagyon alakul másként a helyzet az 5500 hektáros, mintegy 6 ezer regisztrált termelőt magába foglaló egri borvidéken sem, a tavalyi 8 tonna átlagterméshez képest idén ennek nagyjából a felére, 4 tonna átlagra lehet számítani. Az árak itt is magasabbak a tavalyiaknál, de a helyzet ugyanaz mint Tokajban, a növényvédelmi költségek negatív oldalra billenthetik az idei évet.

Minőségben sem eget rengető az idény. Van olyan hely, ahol ugyan a szőlő eléri akár a 18-as cukorfok tartalmat is, de ez kevésbé jellemző.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az idevágó rendelet meghatározza, hogy az egri védett eredetű fajták egy részének el kell érnie a 17, másik részének pedig a 19 magyar mustfokot(a magyar mustfok mutatja meg, hogy egy kilogramm must körülbelül hány dkg cukrot tartalmaz).

A gazdáknak valahol jó azonban, hogy nem csak az egri felvásárlókat érdeklik a termékeik, szlovák és cseh vevők keresik a mustot, alföldiek pedig a szőlő után érdeklődnek, persze ez nem ugyanaz, mintha a produktumukból egri bor készülne.

Most látogassunk el kicsit Fejér megyébe, konkrétabban a móri borvidékre, ahol nagyjából 900 szőlősgazda próbál boldogulni a 685 hektáron. Itt tavaly közel 5 tonna/hektár volt az átlaghozam, idén jó ha eléri a 3,5 tonnát hektáronként. Ezért szintén a már annyiszor emlegetett tényezők a felelősek, a sok csapadék okozta gombabetegségek illetve korai repedezés, rothadás. A gazdák kénytelenek voltak a későn érő fajták szüretelését is elkezdeni, hogy a már így is jelentős kár ne legyen még nagyobb.

A cukorfok sem meggyőző, már most látszik, hogy valahol feljavításra lesz szükség. Az árak is hasonlóan alakulnak a többi borvidékhez, körülbelül ötven százalékkal drágábban kel el a termény mint tavaly.

Felkerestük Miklós Csaba, móri borászt, aki elmondta, hogy az idei évben minőségi és mennyiségi romlás is érte a szőlőjüket, hiszen a rengeteg csapadék okozta betegségek mellett még két jégverés is súlytotta őket. Hozzátette, a cukorfok 17 - 18 körül mozgott, a savtartalom pedig 9 -10-es az idei termésben.

Nem csoda, hogy országszerte több mint 4000 kérelem érkezett a Mezőgazdaság- és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) szőlő kivágási támogatásért. Ez körülbelül 2500 hektár szőlőtermő területet érintene, viszont az MVH-nak még várnia kell a tényleges elbírálással, mivel az EU Bizottsága csak később dönt arról, hogy mennyi támogatást kapnak a tagállamok.
A gazdák valószínűleg csak november közepe után kaphatják meg a kivágási engedélyt.