A 2008-as élelmiszerválság nyomán a fejlődő országok kormányai, számos adományozó országgal, privát befektetővel karöltve több milliárd dollárt költöttek fenntartható mezőgazdaság elősegítésére, és persze élelmiszer segélyekre. A tervek között szerepelt a mezőgazdasági termelésbe vont területek növelése is, elsősorban a Fülöp-szigeteken, Kambodzsában és Indonéziában, továbbá gabonatároló raktárak létesítése Indiában, azonban ezek többsége mára még nem valósult meg.

Ázsiának, az egyre növekvő élelmiszer szükséglete miatt különösen fontos lenne termelését növelnie, azonban az ehhez szükséges beruházások nagy része a gazdasági válságra, a földtulajdoni viszonyok rendezetlenségére, forráshiányra, valamint környezetvédelmi okokra hivatkozva elmaradt.

Eközben az orosz gabonakiviteli tilalom miatt a búza és kukorica ára több mint 40 százalékkal emelkedett június óta, miközben az ázsiai alapélelmiszernek számító rizs is drágult valamelyest. Szakértők szerint azonban nem kell olyan mértékű áremelkedéstől tartani, mint a 2008-as válság idején, ugyanis a gabonakészletek jóval nagyobbak, és a lassabb gazdasági növekedés sem hajtja fel az árakat. Ennek ellenére a szegényebb országokban, ahol az élelmiszer teszi ki még a fogyasztás nagyobb részét, aggodalmat kelt a drágulás, Vietnámban például 8,9 százalék fölé hajtotta már a fogyasztói árindexet.

A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) szakértői szerint az élelmiszerárak kilengései is azt igazolják, hogy a mezőgazdasági termelés nem vette fel még a lépést az ázsiai szükségletek megugrásával - olvasható a Wall Street Journal cikkében. A fejlődő országokban évente több, mint 200 milliárd dollárt kellene a mezőgazdaságba fektetni - közel másfélszer annyit, mint 1997-2007 közötti időszakban - a kereslet fedezéséhez - állítja a Nemzetközi Rizskutató Intézet (IRRI) kutatása.

A Fülöp-szigeteken - jelenleg a világ legnagyobb rizs importőre - rengeteg földet lehetne művelés alá vonni, és ezáltal csökkenteni az ország élelmiszer-kiszolgáltatottságát, amire készültek is kormányzati tervek 2008-ban, azonban a kijelölt területek még mindig parlagon hevernek. További problémát jelent, hogy nincsenek megfelelő tároló kapacitások, ezért a termelők többsége most is learatatlanul hagyja termését.