Telepítéssel járó költségek

Nagyon fontos, hogy amikor energia akácot akarunk termeszteni, első lépésként el kell végeztetnünk egy talajvizsgálatot, mivel ezt a növényt általában magasan fekvő homoki talajokban érdemes, illetve szabad termeszteni. Emellett szükségünk van egy telepítési engedélyre is, ami szorosan összefügg a talajvizsgálattal, ezeknek az összköltsége hektáronként húszezer forint nagyságrendű.

Utána elő kell készítenünk a talajt. Érdemes egy 30-35 cm mélységű szántást elvégezni, de ennél mélyebbre már ne menjünk, mert az fölösleges többletköltséget jelentene, így is hektáronként 40 ezer forinttal lehet kalkulálni.

A telepítés legdrágább része a szaporító anyag megvétele, ez eléri a 208300 forintot/hektár költséget. Az energia akácot egy legfeljebb két éves 100 cm magas, gyökeres facsemetével ültetjük, amihez egy legalább 30 cm mélységen dolgozó ültető gép a javaslott, ez körülbelül negyvenezer forintunkba fog kerülni hektáronként. Hozzáteszem, hogy a költségek függenek sok mindentől, például az időjárástól, a fajtáktól vagy épp gépeink fogyasztásától. Itt átlagárakkal kalkuláltunk.

Miután a palántánk a földben van, a növényvédelmi költségek következnek. A kártevők annyira nem jellemzik az akácot, ellenben gyomkorlátozásra szükség van, ezt tehetjük gyomirtóval, ami újabb 20.000 forint kiadást jelent per hektár, illetve géppel, ha a tárcsánkat úgy állítjuk be, hogy a gép a sorokra szórja a földet ez 7500 Ft/ha. Természetesen az a legbiztosabb módszer, ha mind a két gyomkorlátozási technikát alkalmazzuk.

Eddig mindent összevetve járunk körülbelül 336 ezer forintnál hektáronként, de ehhez 40% intenzitásnál 160 ezer forintos állami támogatás jár hektáronként. Ez azt jelenti, hogy igazolnunk kell 400 ezer forint költséget számlával ahhoz, hogy megkapjuk a támogatást. Ez teljes mértékben reális, csupán az a baj vele, hogy a gazda belső számláit nem ismerik el, így azt is bérmunkával kell elvégeztetni, amit a gazda saját erejéből is el tudna.

Ilyen költségek mellet természetesen azt sem árt átgondolnunk, hogy mekkora területen fogunk bele az energia akác termesztésébe. Ha csak saját felhasználásra, például önkormányzati vagy családi fűtésre termesztjük, akkor elég fél-egy hektárban gondolkodnunk, ellenben ha erő- vagy fűtőművi beszállítás a cél, akkor már érdemes 5 hektáron kezdenünk. Amennyibe eléri gazdaságunk mezőgazdaságból származó árbevétele a 4 EUME üzemméretet, és csak energia akáccal szeretnénk foglalkozni, tehát nincs mellette más mezőgazdasági tevékenység, akkor 17 hektárban érdemes gondolkodni.

A betakarítás költségei

Miután a telepítésen és növényvédelmen túl vagyunk, két év után elkezdhetjük a betakarítást, ezt géppel érdemes csinálni, vontatott szecskázóval, vagy önjáró járvaszecskázóval. Ennek költségei 60 ezer forint környékére tehetők hektáronként, és ne felejtsük el, hogy az így betakarított biomassza nedvességtartalma még 35%, szárítanunk is kell, ez tonnánként 1-2 ezer forintra tehető, és mivel nagyjából 50 tonna a várható mennyiség egy hektáron, így a szárítási költség elérheti az 50 ezer forintot is. Szárítás után a termék veszít a súlyából, körülbelül 50%-át.

Miután ezzel elkészültünk, el kell szállítani az átvevő erőműnek, önkormányzatnak. Ha ezt kamionokkal végezzük, akkor figyelembe kell vennünk, hogy egy ilyen nyerges vontató nagyjából 30 liter üzemanyagot fogyaszt 100 kilométerenként, és hozzávetőleg 30 tonna aprítékot képes elszállítani. Mivel ez közel az a mennyiség, ami egy hektárból kijön, a mai benzinárak figyelembevételével következtethetünk, hogy egy reális, 50 km-es távolságon a szállítás 10-15 ezer forintba fog kerülni hektáronként. Így a betakarítás összköltsége 120-125 ezer forintra tehető.

A betakarítás után el kell végeznünk a szükséges ápolásokat a földünkön, indokolt egy tápanyag utánpótlás, mely költsége hektáronként 15 forint nagyságrendű, illetve egy sorközművelés ami ugyan úgy, mint a tárcsás gyomkorlátozás, 7500 forintra tehető, illetve gyomkorlátozásra is szükség van, mely újabb 30 ezer forint költséget jelenthet hektáronként.

Így kapjuk meg a teljes előállítási, illetve utómunkálatokkal járó költséget, ami közel 509 ezer forint, amiből még lejön a 160 ezer forint állami támogatás, így a végösszeg 349 ezer forint körül várható.

Miután kiszámoltuk mennyit kell befektetnünk, nézzük meg, hogy hol térül ez meg.

Ma 16500 forintért veszik át tonnáját a kiszárított terméknek az üzemek, ez azt jelenti, hogy ha megtermeltük az elvárható 50 tonna nedves aprítékot, melynek kicsit több mint 50%-a megmarad a szárítás után, akkor ez az összeg 430 ezer forint körül várható anyereségünk. Ezt persze különböző amortizációs illetve inflációs tényezők is ronthatják, de akkor is hektáronként el tudunk érni majdnem 100 ezer forint nyereséget, és tegyük hozzá, hogy ezt egy olyan talajon, ahol más nem szívesen él meg.