Megosztottak a vélemények a kukorica idei termésével kapcsolatban, sokan azt mondják, hatalmas károkra lehet számítani, mások pedig azt, hogy nagyon jó évet zár a tengeri.
Ez a megosztottság annak köszönhető, hogy az esőzések okozta problémák nem mindenkit azonos mértékben sújtottak. Volt termelő, akinek a már most látszik, hogy a termés fele kárba vész, és volt, aki károsodott ugyan, de jó hozamot remélhet.
Abban viszont egyetértés van, hogy a gyomosodás idén komoly, talán a legkomolyabb problémákat okozta. Ennek az volt az oka, hogy a gazda ugyan időben védte a gyomosodás ellen a földet gyomirtó szerekkel, a sok esőzés azt kimosta, így utat engedve a nem kívánatos növények megjelenésének. A másik ilyen hatása pedig az volt az esőnek, hogy a nagyon felázott talajra a permetező gépek egyszerűen nem tudtak rámenni.
A gyomok mellett megjelentek a kártevők is. Ezt az okozta, hogy sok helyen elmaradtak a talajfertőtlenítő munkák, így a kártevők könnyen el tudtak szaporodni, és átfertőzték azokat a területeket is, ahol a fertőtlenítést elvégezték.
A kukoricabogár lárvája jelentős károkat okozott a növény gyökerében. Miután a bogár kifejlődött, a virágzatot kezdi el támadni, ha megrágta, a csövek szemberakódásának csökkenése akár 10-20% terméskiesést jelent, emellett a gombabetegségek is bejutnak a sérüléseken keresztül, melynek következtében a minőség is romlik. A kukoricabogár mellett megjelent még a kukorica moly és barkó is.
A belvíz kártékony hatása például 40%-os terméskiesést okozott Bács-Kiskun megyében, bár itt a vízzel nem érintkezett növényállomány mind minőségben ,mind mennyiségben megfelelő.
Nem ilyen jó a helyzet Hajdú-Bihar megyében, ahol 3,5 ezer hektár kukoricát árasztott el a víz.
A hazai kukorica állomány csaknem 10 százaléka Somogy megyében található, közel 102 ezer hektáron termesztik a tengerit, ennek 0,5%-a kipusztult, a vetőmag 10-15%-a ki sem kelt, és a maradéknak csupán 30%-a jó minőségű, fele közepes és 20% gyenge. Itt a gyomokon kívül, a barkókár is feltűnő.
Ennek következménye viszont, hogy a termelői árak várhatóan felmennek, hiszen már a problémák megjelenésekor 35-37 forint/kg-ra tették az árakat, ez azóta elérte már a 39 és Vas megyében például a 48 forintot is.
Itt 7 tonna/ hektár körüli termésátlagra számítanak, viszont várhatóan novemberig várni kell az aratással, mivel a kukoricaszem nedvességtartalma nagyon magas, 35-38%. Az aratást gazdasági okokból nem szokták elkezdeni, míg ez a szám nem megy 20-25% alá, mivel a szárítási költség nagyon magas, éves szinten akár 150 ezer forint is lehet hektáronként.
Emiatt a gazdák komoly dilemmában vannak, ugyanis az összeg tényleg nagy, de félő, hogy az október-novemberi fagyok tönkreteszik a termést, és nem bizakodóak azzal kapcsolatban sem, hogy nedvességtartalom csökkenni fog.
Az idén Magyarországon 1,117 millió hektáron vetettek kukoricát, ennek egy része tönkrement, vagy ki sem kelt. Előrejelzések szerint országos szinten 6 tonna/hektáros termésre lehet számítani, persze ez majd akkor fog kiderülni, ha az aratási munkálatok befejeződtek. Ha azonban ez a szám reális, akkor az idén 6,7 millió tonna kukoricára lehet számítani, ez jócskán elmarad az előző két év hozamához képest.
