A Kormány évente számol be az országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a végrehajtott intézkedésekről, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról.

Az Agrárgazdasági Tanács Jelentést kiegészítő állásfoglalásában megállapította, hogy egyes területeken a törvényben megfogalmazott célok 2009-ben nem teljesültek. Nem volt például biztosított a nemzeti agrártámogatások reálértékének megőrzése, így a gazdáknak közel 60 milliárd forinttal kevesebb pénz jutott.

Az agrárnépesség jövedelme jócskán elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól. Sem a keresleti-kínálati viszonyok, sem az erre hivatott állami szervezetek nem tudták megakadályozni a piaci erőfölény alkalmazását az élelmiszer-ellátási lánc egyes szereplőinél. Ez is hozzájárult az agrárolló további kedvezőtlen alakulásához.

A mezőgazdasági GDP aránya a nemzetgazdaságon belül 6,3%-kal csökkent, azaz a válság sújtotta ipari termelésnél is nagyobb visszaesést szenvedettel. A termelés a sokéves törekvések ellenére továbbra is egyoldalú, nem sikerült erősíteni az állattenyésztés mezőgazdaságban betöltött szerepét.

Az agrárgazdaság fejlődését, szerkezetét csak részben magyarázzák az ágazaton kívüli tényezők: az éghajlat, a világpiac, a globalizáció és a jelenlegi hazai makrogazdasági feltételek. A termelés hatékonyságával és színvonalával kapcsolatos mutatók is kedvezőtlenek.

Magyarország nemzetközi súlyát érzékelteti, hogy az utóbbi évek átlagában az EU összesített mezőgazdasági kibocsátásának alig 2%-át állították elő hazánkban.

A támogatások hatására ugyan élénkültek a beruházások, mégis aggodalomra ad okot a gazdálkodók jövedelemhelyzetének kirívó romlása, valamint a csökkenő mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi mérleg mellett a kivitel és behozatal termékszerkezetének alakulása (feldolgozott termékek importhányada nő, exporthányada csökken).

A fekete- és szürkegazdaság relatíve nagy súlya, a számla nélküli kereskedelem, a szerződéses fegyelem hiánya, a mezei kultúrákat és az állatállományt érintő lopások, az erdők illegális kitermelése rontja az ágazat versenyképességét, akadályozza fejlődését. A foglalkoztatásban is csökkent a legális, fizetett munka aránya.

Máig nem készült el egy világos jövőkép alapján kidolgozott agrárstratégia, amely magában foglalta volna a hosszú távú birtokpolitika, piacvédelem, illetve meghatározó támogatási célkitűzések meghatározását.

Mik a Tanács tanácsai?

A Tanács szerint tarthatatlan, hogy közel 1 millió hektár termőterületről nincs földhasználati nyilvántartás. A nyilvántartás az ország 7,78 millió hektár termőterületéből csak 6,81 millió hektárra vonatkozóan tartalmaz adatokat, mely 87,5%-os fedettséget jelent. Ezért javasolja a földhasználati nyilvántartásban még nem szereplő termőterület bevonását és az osztatlan közös tulajdonú területek nyilvántartásának mielőbbi rendezését.

A Tanács indokoltnak tartja, hogy kerüljön nyilvánosságra a Nemzeti Földalap azon nyilvántartása, amely megmutatja az érintett gazdaságokkal 2009-ben kötött földbérleti szerződéseket és osztja a Nemzeti Földalappal kapcsolatos azon kritikát, amely szerint 2009-ben az összes értékesített földterületnek csupán 10%-át adták el kisebb egységekben.

A jelentés rövidesen az Országgyűlés elé kerül, ahol a képviselők megvitatják és döntenek róla.