Gyorsítaná a támogatások kifizetését az agrártárca

A támogatások kifizetésének felgyorsításával indokolta V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosítását. Az államtitkár szerint az eljárások gyorsítása és a támogatások mielőbbi kifizetéséhez szükséges jogi feltételek megteremtése feltétlenül indokolt.

Az eljárás összetettsége és a kérelmek nagy száma miatt ugyanakkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet az eddigi 45 munkanap helyett a jövőben a beérkezést követő három hónapon belül bírálja el.

Gőgös Zoltán (MSZP) felszólalásában arra kérte a kormányt, állítsa le a törvényjavaslat tárgyalását, mert az termelőellenes, és módosító indítványokkal együtt sem elfogadható. Véleménye szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt csak akkor lehet a határidők betartására kényszeríteni, ha biztosítják, hogy ha három hónap elteltével sem születik döntés, akkor a pályázatot automatikusan érvényesnek kell tekinteni.

Varga Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy az eljárási rend módosításához meg kell várni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról szóló értékelést, továbbá kifogásolta, hogy bár a javaslat célja az egyszerűsítés, sok esetben nem a termelők, hanem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal dolgát teszi könnyebbé.

Az LMP képviselője, Szabó Rebeka szerint a törvényjavaslat a jelenleginél hosszabb ügyintézési határidőket vezetne be, továbbá sértené a jogbiztonságot és rontaná a mezőgazdaságban dolgozók megélhetési lehetőségein. Az MSZP-hez hasonlóan elfogadhatatlannak nevezte, hogy a fellebbezési eljárások alkalmával a javaslat értelmében nem lehetne új tényekre hivatkozni.

Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását kezdeményezte a fideszes Jakab István és Font Sándor, valamint Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP). Az indítvány semmissé tenné azokat a szerződéses kikötéseket, amelyek alapján a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok miatt képtelen termelő köteles a hiányzó terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani. A javaslatnak ugyanakkor nincs visszamenőleges hatálya, mert az sértené a jogbiztonságot.

A szocialista Gőgös Zoltán megjegyezte, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a szövetkezetek erősítésére is, azok ugyanis segítséget nyújthatnak a kisebb gazdáknak az erőfölényükkel visszaélő nagykereskedőkkel szemben.

Az agrárkamarai rendszer módosításának általános vitája volt az utolsó napirendi pont a parlament keddi ülésnapján. Az átalakítás célja, hogy versenyképesebbé tegyék az agrárágazatban dolgozókat. Jakab István (Fidesz) elmondta, indokolt egy olyan hálózat kialakítása, amely az összes gazdasági szereplő érdekeire figyelemmel van, és szolgáltatást is nyújt a gazdák számára. Rögzíteni kívánják a jelenlegi állapotot, majd ideiglenesen, az új rendszer felállásáig, de legkésőbb 2011 június végéig kamarai biztost neveznének ki és megőriznék a felhalmozott vagyont is.

Horváth István (Fidesz) felszólalásában úgy fogalmazott, azért fontos ez a felülről jövő kezdeményezés, mert az agráriumból élők már nem hisznek abban, hogy az ő érdekeiket bárki is eredményesen tudja képviselni. Mindenki egyetért abban, hogy kell egy jól működő agrárkamara - hangsúlyozta.

A jobbikos Magyar Zoltán azt kérte, ne szűköljön le a tagsági kör kizárólag a termelőkre, tanulmányozzanak külföldi példákat, és a jó elemeket vegyék át. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a cél nem egy kormány által kézi vezérelt csúcsszervezet létrehozása. Hasonló aggodalomról adott hangot az LMP-s Szabó Rebeka, miután nem tudják, hogy milyen szerepe lesz a kamarai biztosnak és miért van rá szükség, főleg ilyen erős jogosítványokkal.