A törvénymódosítás egyes vélekedések szerint teljesen átalakíthatja az agrárszerződések jelenlegi rendszerét: amennyiben a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal ugyanis elismeri a gazdálkodó vis mairor helyzetét, a termelő minden jogkövetkezmény nélkül csökkenthetné a szerződésben megállapított, a felvásárlónak szállítandó termésmennyiséget, akkor is, ha a szerződésben nem szerepel a vis maior ténye.
A felvásárló az elismert elemi kár esetében nem sújthatná a gazdát kötbérrel, vagy fedezetvásárlással, vagyis ha a termelő nem tudja a szerződésben megállapított búzát, kukoricát biztosítani, a felvásárló a tervezet értelmében a hiányzó mennyiség beszerzésével járó költségeket nem terhelheti szerződött partnerére.
Idáig a gazdát akár négyszer is sújthatta ugyanaz az elemi csapás: odaveszett a termelésbe befektetett tőkéje (talajmunkák, vetőmag, műtrágyázás, stb.), nem született bevétele a termésből, ráadásul a szerződésben megállapított mennyiséget is ki kellett fizetnie a napi áron. Legrosszabb esetben még kötbért is terheltek rá, amit bírósági úton is érvényesíthetett a felvásárló.
Szabó István, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatóhelyettese örülne, ha a parlament elfogadná a törvényjavaslatot. Hangot adott azon véleményének is, hogy szükség volna arra, hogy az ágazat szereplői szerveződjenek, értékesítési szervezeteket hozzanak létre. Ezáltal hangsúlyosabban képviselhetnék érdekeiket szerződéskötéskor.
Gabonaszövetség szerint ugyanakkor nincs szükség a törvényjavaslatra, a jelenlegi jogszabályok elegendőek a helyzet kezeléséhez. Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafelvásárlók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége elnöke szerint ráadásul a tervezet ellentétes az európai gyakorlattal is. Ha a javaslat életbe lép, a nagy cégek akár ki is vonulhatnak Magyarországról.