Hazánk az új uniós tagállamok közül elsőként és sokáig egyedüliként kezdeményezte a hétéves átmeneti időszak lejártát követően további három évig a földvásárlási moratórium meghosszabbításának lehetőségét. Elvileg további hat újonnan csatlakozott ország csatlakozási szerződése tartalmazza a hároméves hosszabbítás lehetőségét, úgy tudni, hogy közülük csak a csehek nem kívánnak élni a lehetőséggel.
Az ügyben az Európai Bizottság hivatott dönteni, és ezt csak a tagállamok egyhangú döntése bírálhatná felül. A BruxInfónak nyilatkozó forrás szerint a 7+3-as formula eleve egy kialkudott lehetőség volt a magyar csatlakozási szerződésben, így lényegében egy opció lehívásáról van szó.
További pozitív jel, hogy az ellenérdekelt oldalról (nyugat-európai agrárvállalkozások és befektetők) nem nehezedett erős nyomás a hosszabbítás elvetése érdekében.
A Bizottság ugyanakkor általános elvként azt vallja, hogy a mezőgazdasági szektor megnyitása hozzájárulhat az agrárium és a vidéki régiók fejlődéséhez.
Hazánk egyik fő érve az volt, hogy a nyugat-európai termőföldek ára még mindig többszöröse a magyarnak, ergo továbbra is fennáll az a veszély, hogy hazai földeket külföldiek olcsón felvásárolják. További indok volt, hogy a magyar gazdák támogatási szintje még mindig nem éri el a régi tagállamokét, így piacnyitás esetén nem lennének egyenlő versenyhelyzetben.