A FruitVeB-nél nemrégiben elkészült az ágazat stratégiai terve, melyben a prioritások között szerepel a termelés növelése. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat az elmúlt másfél évtizedben - az 1992-es mélypont után - 2,1 millió tonnáról 26-2,7 millió tonnára emelte éves termelését. Mártonffy Béla szerint azonban ennél több magyar termékre lenne szükség, mivel a piac igényli. A FruitVeB elnöke úgy vélte, ezt a lehetőséget ki kell használni, és a rendszerváltáskor elveszített mintegy egymillió tonnás mennyiséget ismét meg kell termelnie az ágazatnak, eleget téve a magyar áruk iránti kereslet emelkedésének.
Ennek érdekében pótolni kell az elmaradt fejlesztéseket - összességében 100-150 milliárd forint, vagyis mintegy 50-60 milliárd forintnyi uniós forrásra lenne szükség -, valamint szervezettebbé kell tenni a termelést. Így a magyar zöldség- és gyümölcs-, valamint a gombatermelés összmennyisége ismét elérheti a 3,5-4,0 millió tonnás éves szintet. A termelés bővítése mintegy 100-150 ezer új munkahelyet is teremtene - tette hozzá a szakember.
A kitűzött cél elérése érdekében a gazdálkodókat olyan helyzetbe kell hozni, hogy ténylegesen versenyezhessenek a piacon nemcsak bel-, hanem külföldön is. Ehhez például érzékelhetően csökkenteni kellene a különféle közterheket: a járulékokat és az áfát. Hathatósan fel kellene lépni a feketegazdaság ellen, aminek aránya az ágazatban 30-40, de esetenként 50 százalék is lehet.
A termelői értékesítő szervezeteknek (tész) kiemelt szerepet kell kapniuk a minőségi árutermelésben és az áruk koncentrált kínálatának megteremtésében. Ezért a tészek mostani 18-20 százalékos arányát az ágazati termelésben meg kell duplázni, az átlagos nyugat-európai szintre kell emelni. Az ágazat hatékonyabb működésének további feltétele a termelők és kereskedők tényleges együttműködésének megteremtése, egy kereskedelmi adatbázis létrehozása. A regisztráció ugyanis - a tapasztalatok ezt mutatják - a legális tevékenység felé terelné a piaci szereplőket.
Az MTI korábbi információi szerint idén a zöldség-gyümölcs ágazat átlagosan mintegy 30 százalékos veszteséget szenvedett el elsősorban az időjárási körülmények miatt. Az ágazat termelése 2 millió tonna alá esett, amire hosszú évek óta nem volt példa. Az elsődleges árbevétel is jelentősen csökkent, ebben az évben mintegy 160 milliárd forintot tesz ki a szokásos 200 milliárd forint helyett.
