A gazdálkodók már szinte megszokták, hogy évről évre több jogszabálynak, uniós előírásnak kell megfelelniük. A kölcsönös megfeleltetés rendszerének 2011-es bővülése egy korábbi reform része, mely még 2003-ban kezdődött. A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja a megújult, termeléstől elválasztott közvetlen támogatási rendszer új egységes szakmai feltételrendszerét vezette be az Európai Unióban. Ez az úgynevezett kölcsönös megfeleltetés (KM) rendszere (kötelezettségek és előírások meghatározása, illetve azok betartása, ellenőrzése és meg nem felelés esetén szankciók alkalmazása). Hazánkban a kölcsönös megfeleltetés szabályzórendszere négy lépcsőben vezettük be, most januártól csaknem teljessé válik a kör:
2004-től Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai (HMKÁ);
2009-től HMKÁ + nyolc jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (JFGK 1-8: környezetvédelem, állatok azonosítása és nyilvántartása)
2010-től Agrár-környezetgazdálkodási minimumkövetelmények
2011-től HMKÁ + JFGK 1-8 +AKG minimumkövetelmények + újabb hét jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (JFGK 9-15: közegészségügy, állat-és növényegészségügy, megbetegedések bejelentése)
2013-tól HMKÁ + JFGK 1-15 +AKG minimumkövetelmények + újabb három jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (JFGK16-18: állatjólét)
Mi is változik, illetve mire is kell 2011-től odafigyelni?
Az új követelménycsomag lényegében 7 új jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményből (JFGK) áll. Ezek a növényvédő szerek kezelésével, az állattenyésztésben egyes hormon-vagy homeosztatikus hatású anyagokra és β-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalmak betartásával, az élelmiszerbiztonsággal, és négy igen veszélyes állatbetegség megelőzésével foglalkozik.
JFGK 9. Növényvédő szerek kezelése
A követelmények célja a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése. Ennek érdekében csak engedélyezett szerek felhasználása megengedett. A felhasználás a tárolás szabályait be kell tartani, a növényvédelmi gépekre vonatkozó előírásokat alkalmazni kell és dokumentálni minden ilyen jellegű tevékenységet.
JFGK 10. Egyes hormon-vagy tireosztatikus hatású anyagokra és β-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalom az állattenyésztésben
A hormonhasználat az Európai Unióban az élelmiszertermelés céljából tartott állatok takarmányozásában nem megengedett. A tenyészállatoknál bizonyos kivételek vannak (terápiás, illetve tenyésztéstechnikai célból egyes anyagok használhatók), de itt is szigorított feltételek mellett. A követelmények célja az, hogy ezeknek az emberre kockázatos anyagoknak az élelmiszerbe való átkerülését elkerüljük.
JFGK 11. Élelmiszerbiztonság
A gazdálkodót felelősség terheli azért, hogy az általa felhasznált anyagok és az általa forgalomba kerülő termékek élelmezési és takarmányozási szempontból biztonságosak legyenek. Az élelmiszerbiztonságot garantálni kizárólag úgy lehet, ha az adott termék "útja" során minden egyes, a termék előállításában és szállításában részt vevő szereplő (termelők, feldolgozók, csomagolók, kereskedők stb.) azonosítható. Az azonosítás mellett azt is kell tudnunk, hogy melyik szereplő milyen műveleteket hajtott végre a terméken, milyen egyéb anyagokat használt fel előállítása vagy feldolgozása során. (Nyomon követhetőség.)
A hatóság azt vizsgálja, hogy a gazdálkodó megfelel-e az élelmiszer- és takarmányhigiéniai előírásoknak.
JFGK 12-15 Bizonyos állatbetegségek megelőzésének bejelentésének következményei
Az EU kiemelten kezeli a Szivacsos agyvelőbántalmak (TSE), a ragadós száj- és körömfájás, a kéknyelv betegség, a keleti marhavész, kiskérődzők pestise, sertések hólyagos betegsége, szarvasok epizootiás haemorrhagiás betegsége, juh- és kecskehimlő (Capripox), hólyagos szájgyulladás, afrikai sertés pestis, bőrcsomósodás-kór, Rift-völgyi láz elleni védekezést, megelőzést.
