Ehhez először is azt érdemes tudnunk, hogy Magyarországon évente közel egymillió hektár őszi búzát vetnek a termelők, ebből idén a heves esőzések, és a belvíz ellenére is sikerült 900 ezer hektárt bevetni, melyből Vancsura József, a GOSZ elnöke elmondta, hogy nagyjából 50-100 ezer hektáron pusztította ki a termést a belvíz.
Hozzátette, hogy ezt még nem lehet pontosan megmondani, hiszen a gazdálkodóknak május 31-ig kell döntést hozniuk arról, melyek azok a területek, ahonnan érdemes lesz aratni, melyek azok, ahol a termés minősége, illetve mennyisége nem lesz megfelelő a munkálatok elvégzéséhez.
Idén mennyi búzánk lesz?
Több éve már, az átlagosnak mondható éves termés búzából 4-5 millió tonna hazánkban. Ebből az idén, köszönhetően a belvíz okozta károknak, várhatóan 3,2-3,5 millió tonna fog teljesülni. Fontos tudni, hogy az, hogy ennek mekkora része lesz étkezési minőségű, azon múlik, hogy milyen időjárási viszonyok között érnek be a növények. Az elnök elmondta, hogy amennyiben az időjárás kedvező lesz, akkor ennek a mennyiségnek közel 90 %-a lesz alkalmas emberi fogyasztásra. Amennyiben azonban a viszonyok nem megfelelőek, akkor csak a megtermelt mennyiség 70 %-át lehet elvinni a malmokba.
Kiemelte, hogy még ez a mennyiség is elegendő a hazai felhasználásra, hiszen az étkezési felhasználásra évente 1,2 millió tonna búzára van szükség, míg takarmányozásra 1 millió tonnát szoktak felhasználni, emellett, export orientált ágazat révén, közel 1 millió tonna kerül külföldi értékesítésre.
Milyen a magyar búza export?
Nagyon fontos, hogy a búza termelői árát, minden évben, az éppen aktuális világpiac határozza meg, hiszen nagyon nagy mennyiséget értékesítünk külhonban. Vancsura József elmondta, hogy minden búzatermesztőnek úgy kell kalkulálnia, hogy 10 hektár megtermelt búzából 5 hektár kerül ki hazánkból. Jelenleg a világpiaci értéke az árunak 260 euró/ hektár. Ez nagyjából 70 ezer forint.
Elmondta, hogy a féléves készletünk, a következő aratásig, a rendelkezésünkre áll, egyedül a malmok lesznek gondban, hiszen neki jelenleg nagyjából 600 ezer tonna áll rendelkezésükre, ami azt jelenti, hogy május tájékán lesz gond a mennyiséggel.
Emiatt a Gabonatermesztők Országos Szövetsége olyan segítséget nyújtott, nekik, hogy megkérte a magyar termelőket, mielőtt külföldre értékesítenék a terményt, ajánlják azt fel a magyar malmoknak, a külföldivel azonos áron. Elmondta, hogy ennek a nagy exportnak az oka az, hogy a magyar piac nem stabil, hiszen nincs a búza szempontjából jelentős állattenyésztési tevékenység hazánkban, emellett a hatalmas termésmennyiséget nem lehet teljesen felhasználni étkezésre, hiszen igény sincsen rá, ráadásul a minőségtől is függ ez a fajta hasznosítás.
A GOSZ elnöke elmondta, hogy felesleges tartani tehát attól, hogy problémákkal küzd az ágazat a belvízkárok miatt, természetesen megérezték a termesztők ezeket a természeti csapásokat, de magát a szektort nem sújtotta annyira.
Elmondta, hogy az export továbbra is stabil, megvan a hazai búza külföldi, stabil felvevő piaca, ráadásul több éve folyamatosan rendelik a magyar terményt. Igaz ez különösen Nyugat-Európára, az egyik legnagyobb vásárlónknak tudhatjuk Olaszországot, de emellett Románia és Boszniai is folyamatosan él a magyar gabonával. Vannak vevőink a Közel Keleten is, de itt komoly konkurenciát jelent hazánknak Oroszország, Ukrajna, illetve Kazahsztán is.
A nagy termésátlagra való tekintettel nem igazán lehet beszélni, illetve nincs is szükségünk import termékekre, természetesen, az EU-s csatlakozással együtt járó határmentesség miatt jön hazánkba import gabona, például Lengyelországból, vagy Szlovákiából, de ez nem igazán jellemzi ezt az ágazatot.
