A miniszter elmondta, hogy a megbeszélés fő témája a közös agrárpolitika volt. Ennek legfontosabb pontjának hazánk, és az Európai Unió nagy része a vidék fejlesztését tartja. Továbbá elmondta, hogy az elnökségi ülésen részt vett minden tagállam agrártárca vezetője, és fennakadás nélkül végig tudtak tárgyalni minden napirendi pontot.
Köztük volt az EU szabályozása miatt a hazai baromfi ágazat jelenlegi helyzete, hiszen ma Magyarországon több mint a termelők fele a régi, hagyományos ketreces tartást alkalmazza, viszont az unió szabályai szerint ezen változtatniuk kell, hiszen a ketrec mérete nincs jó hatással az állatok jólétére, így át kell térniük az új technológiára 2012-ig.
Ez komoly problémákat eredményez, hiszen az uniós szankciók szerint, aki nem tér rá erre a tendenciára, az nem tud exportálni az EU területén. Mára azért nagyon sok gazdálkodó már sikeresen teljesíti a feltételeket, mégis nagyon sok azoknak a száma, akiknek ez anyagi okokból még nem kivitelezhető.
A brüsszeli találkozón a felek egy olyan megoldást próbáltak találni, ami segíti a gazdákat a sikeres átállásban, de nem érinti hátrányosan azokat, akik már régen alkalmazkodtak az új szabályozáshoz. Fazekas Sándor azt mondta, hogy a 2012-es határ várhatóan nem fog kitolódni, ez stabilnak tűnik, mégis vannak más alternatív lehetőségek, amivel a gazdálkodók helyzetén lehet segíteni. Ezekről egyenlőre még nem született döntés, véleménye szerint ezt egy több hónapos egyeztetés fogja megelőzni.
A másik nagyon fontos dolog, amiről a felek tárgyaltak, az a halászat támogatása. Erre azért volt szükség, mert jelenleg az Európai Unió támogatási rendszere sokkal jobban kedvez a tengeri halászatnak, mint az édesvízinek.
Erre felhívva a figyelmet, az öt olyan uniós tagállam, melyek nem rendelkeznek tengerparttal, egy nyilatkozatot adtak át Maria Damanaki halászati biztosnak. Ebben leírják, hogy a megújulás előtt álló közös halászati politika ne legyen hátrányos azokkal a tagállamokkal, melyek nem rendelkeznek, csak édesvizekkel. Ez érinti hazánkon kívül még Csehországot, Szlovákiát, Ausztriát és Luxemburgot.
Kiemelte, hogy fő pontjai ennek, hogy a nagyobb szerep mellett, nagyobb támogatás is járjon az édesvízi halászatot, és haltenyésztést folytató gazdálkodóknak, ugyan jelenleg is kapnak támogatásokat, de a miniszter úr szavaival élve, ideje ezt egy új szintre helyezni.
Környezetvédelmi szempontokat is érint az édesvízi halászat, hiszen rengeteg, Magyarországon is, de az unió többi hasonló kondíciójú tagállamában vannak olyan védett, vagy fokozottan védett madárfajok, melyeknek az édesvízi halak táplálékot jelentenek. Ha az EU nem támogatja kellőképpen az akvakultúrát, tehát az édesvízi haltenyésztést, akkor ezen állatok léte is veszélybe kerülhet.
Fazekas Sándor elmondta, hogy az EU halászati biztosa a nyilatkozatot pozitívan fogadta, és a Közös Halászati Politika előkészítő anyagában már várhatók a fejlemények. Ehhez természetesen még további egyeztetésekre van szükség, de a miniszter minden esetre bizakodó az ügyben.
Hozzátette, hogy optimizmusában az is közre játszik, hogy az édesvízi halászat fontosságát a felek is jól fogadták, ráadásul többször kiemelte, hogy a napirendi pontokat a megfelelő sorrendben, jó ütemben és eredményesen tudta megtárgyalni a tanács.