A Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) legfrissebb jelentése szerint továbbra is az Egyesült Államok a legnagyobb felhasználója a genetikailag módosított vetőmagoknak, ugyanakkor Brazíliában nőtt a leggyorsabban - egy év alatt 19 százalékkal - a biotech növénytermesztés.
A világ teljes mezőgazdasági vetésterületének tavaly már egytizedét a GM növények foglalták el. A brazil farmerek növelték leginkább 2010-ben a vetésterületet: 4 millió hektárral, az ISAAA adatai szerint. A legnagyobb növekedést a szója vetésterületében mértek.
A kiugró növekedés ellenére azonban még mindig az USA a legnagyobb termesztő, ahol 66,8 millió hektáron folyt tavaly GMO növénytermesztés, 4 százalékkal nagyobb területen, mint 2009-ben.
Az összes országot egybevéve 148 millió hektáron termeltek tavaly biotech növényeket, köztük kukoricát, szóját, gyapotot és egyéb növényeket.
Az amerikai Monsanto és a DuPont a világvezetők a génmódosított vetőmagok gyártásában és fejlesztésében. A génmódosítás kritikusai szerint azonban a megváltoztatott genetikai struktúra számos formában károsítja az egészséget és a környezetet. Számos kutatás azt igazolja, hogy a GM terményeket termelő gazdák ugyanannyi, illetve sok esetben jóval több gyomirtót alkalmaznak, mint amennyit a hagyományos földművelés megkívánna.
Ugyanakkor a GMO-k támogatói cáfolják az egészségkárosító hatást, sőt azt állítják, hogy a biotech növények jelentik az egyetlen kiutat a növekvő élelmiszerigényre.
Kína itt is vezető hatalom lesz?
Az ASAAA jelentés szerint egyedül Kína tavaly 3,5 millió hektáron termelt génmódosított növényeket, amely ugyan öt százalékkal elmarad a 2009-es vetésterülettől, azonban ez csak időszakos megtorpanás, mivel az ottani törvényhozás erősen támogatja a biotech fejlesztéseket, aggódva az egyre növekvő népességszám miatt.
Kínában elsősorban búza, szójabab, burgonya, káposzta, papaya és dinnye génmódosított változatait termesztik.
Pakisztán és Myanmar azon három ország közé tartozik, akik tavaly kezdtek először GMO-k termesztésébe, elsősorban kártevők ellen rezisztens gyapot formájában. Svédországban egyelőre takarmánynak, és ipari hasznosításra szánt GMO-burgonyát termelnek egyedül, azt is csak 2010 óta.
Összességében a fejlődő országok együttesen 48 százalékkal járultak hozzá a tavalyi GMO-termésnövekményhez, és az ISAAA szerint a jövőben csak nőni fog jelentőségük a biotech iparban.
A szervezet várakozásai szerint 2015-ig 12 újabb ország csatlakozhat a termesztőkhöz, míg a gazdálkodók száma duplájára, 20 millióra nőhet. Ezzel együtt a vetésük alá vont területek nagysága elérheti a 200, akár 500 millió hektárt is.
Európa tartja magát
Európát továbbra is jórészt GMO-ellenesnek tartja a szervezet, amin az elkövetkező néhány évben nem is várnak változást, még ha néhány ország kevésbé elutasító is a géntechnológiával szemben.
Az elmúlt két évben összesen 23 százalékkal csökkent a génmódosított növények termőterülete Európában. A legnagyobb, 99 százalékos visszaesés két év alatt Németországban következett be, ahol tavaly már csak 28 hektáron termeltek GM növényt, de 87, 55 illetve 42 százalékos volt a területcsökkenés Romániában, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban is.
Európa mezőgazdasági területeinek jelenleg kevesebb, mint 0,06 százalékán termelnek GM növényeket. Hét tagállamban van érvényben termesztési tilalom a Monsanto génmódosított kukoricáira. Három országban pedig - köztük Magyarországon - közvetlenül a 2010-es tavaszi engedélyezést követően egészségügyi kockázatokra hivatkozva betiltották a BASF génmódosított burgonyáját.
Dudits Dénes, az MTA alelnöke, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke az MTI megkeresésére elmondta, hogy a portugálok, spanyolok, románok, szlovákok és csehek GM pártiak, míg Ausztria, Németország és Magyarország ellenző állásponton van. A román agrárminiszter ugyanakkor már szóvá tette, hogy Románia számára az Argentínából importált szója 1 milliárd euró költséget jelent.
Az európai engedélyezésének jelenleg végső stádiumában van a kukoricabogár ellenálló hibridek ügye. Ha ezt legalizálják, a magyar gazdálkodók is érdekeltté válnak a termelésében. Jelenleg ugyanis 4 milliárd forintot költenek vegyszeres növényvédelemre.