A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület több, mint 1 millió hektárra tehető, mely az 1940-es éveket figyelmen kívül hagyva 1999 után a második legnagyobb elöntés, mióta felmérés történik az országban.

Az ország nyugati felében kisebb azoknak a területeknek az aránya, ahol a sok csapadék ellehetetlenítette a mezőgazdasági termelést. A problémával legjelentősebben érintett megyék: Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Pest megye. Megyén belül is differenciált a helyzet, ugyanis a természetes és mesterséges vízfolyások környezetében jelentősebb a problémával való érintettség. Vannak olyan gazdaságok, ahol a megművelt területek 50, vagy akár 100%-án lehetetlenült el a talaj művelése.

A vízgazdálkodási rendszer tagoltsága miatt hiányoznak a térségi vízrendezési tervek, korszerű vízgazdálkodási programok. Nincsenek harmonizálva az állami, önkormányzati, földtulajdonosi és földhasználói megelőzési, védekezési tevékenységek. Hiányzik az időben összehangolt szervezés. atékonyabb védekezést tenne lehetővé az önkormányzatok és termelők összefogása, ehhez azonban elengedhetetlen lenne a kisebb gazdaságok, termelők részéről az érintettségük felismerése, a köztük kialakult ellentétek feloldása és az aktív részvétel a közös ügy megoldásában (mezőgazdasági utak, vízelvezető árkok és átereszek karbantartása) - derül ki a MOSZ közleményéből.

A kármegelőzést, a kárelhárítást a pénzhiány akadályozza leginkább. A források szűkültek az elmúlt években. 2011-ig az érdekeltségi hozzájárulásokból képződött forrás a víztársulatok feladatainak csupán 30-40%-os teljesítésére volt elegendő. A 2011. január 1-től megszűnő termelői társulati hozzájárulás 4,6 milliárd forintos tételét az állam pótolja. A közmunka programmal további 4,8 milliárd forintot biztosít az állam, a kezelhető helyzet eléréséhez azonban legalább 13-14 milliárd forintra lenne szükség évente.

Mintegy 200 000 hektár őszi vetés menthetetlen. A talajok túlzott nedvességtartalma miatt a talaj-előkészítésből sok helyen az alapművelést sem tudták elvégezni, vagy ahol el is végezték, ott sem a legjobb minőségben. A hónapokon keresztül vízzel borított területeken annyira tömörödött a talaj, hogy akár évekre lesz szükség, hogy az adott terület újra használható legyen. Sok helyen a korai tavaszi növényeket (borsó, mák, tavaszi árpa, zab, lucerna, burgonya) nem tudják időben elvetni, vagy elültetni. Becslések alapján a belvíz és árvíz okozta károk mértéke eléri a 120-150 milliárd forintot, melynek a kárenyhítési alap feltöltésének hiányában végzetes következményei lehetnek a gazdálkodókra nézve.