Jelenleg az unió a kivágások és az újratelepítési lehetőségek szigorú szabályozásával próbál egyensúlyt teremteni a csökkenő fogyasztás és a fokozódó termelési kedv között.
Dél-Európa a rendszer teljes liberalizációjában érdekelt, hiszen a telepítési tilalom felszabadításával uralhatnák a teljes belső piacot. A közép-európai, kisebb bortermelő országok azonban ragaszkodnak a jelenlegi rendszer fenntartásához.
Utóbbi országok érdekinek képviseletét Magyarország és Ausztria vállalta fel kormányzati szinten, hozzájuk Németország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Lengyelország csatlakozott, egyelőre szakmai szervezetek bevonásával. Bécsben az új európai lobbiszervezet, a közép-európai borfórum már meg is tartotta első ülését, amelyről hazatérve Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter beszélt a magyar álláspontról a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.
A vidékfejlesztési miniszter maga is úgy látja, a tilalmak eltörlése nem lenne szerencsés, mert olcsó, gyenge minőségű konkurenciát jelentene.
A hét országot képviselő Közép-európai Borfórum nem csupán a termelésszabályozás jelenlegi rendszerének fenntartása mellett áll ki, hanem a támogatási rendszer állandósága mellett is - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szervezet főtitkára.
A szakember szerint meg kellene őrizni a támogatások mostani, viszonylag jól működő rendszerét, amely biztosíthatja az évi 1000-1400 hektárnyi ültetvényfelület megújulását. Magyarország egyébként eddig jól gazdálkodott ezekkel a támogatásokkal, azok 90-95 százalékát le tudta hívni, és a pénzt is sikerült jól felhasználni.
Magyarországnak messze nem volt annyi ideje felkészülni, megújítani a technológiát és az ültetvényszerkezetet, így elemi érdeke a rendszer fenntartása. Az uniós szakbiztostól egyelőre azt az ígéretet sikerült kicsikarni, hogy az 2015-ig fennmaradhat, de Magyarországnak érdeke lenne, hogy még legalább öt tovább működjön.