Az Európai Unió agrártámogatásait minden tagállamban az e célból létrejött, összesen több mint 80 kifizető ügynökség folyósítja a gazdálkodóknak. Tevékenységük összehangolása és a kölcsönös tapasztalatcsere érdekében az ügynökségek vezetői idén május 18-20 között Herceghalmon találkoztak.
A konferenciát Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg, aki kiemelte: Magyarország a Nemzeti Vidékstratégia megalkotásával régi adósságát törlesztette. A dokumentum kiemelt jelentőséget tulajdonít a családi gazdaságok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásának. Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség ideje alatt zárult le a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről szóló vita, s a tagországok elfogadták a magyar elnökség következtetéseit. Az erős, versenyképes Európának az erős közös agrárpolitika az egyik feltétele. A közvetlen támogatások megőrzése - melyet sok, főként régi tagország feleslegesnek tart - és a fiatal gazdák támogatása a közeljövőben is fontos szerepet fog kapni a támogatások rendszerében, ám fontos, hogy a 2014-2020-as időszakra is meglegyenek az ehhez szükséges pénzügyi források.
A konferencián felszólalt Palkovics Péter, az MVH elnöke is, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a Kifizető Ügynökségek szerepe és felelőssége azért is nagyon nagy, mert az EU támogatásainak 40 százalékát a mezőgazdasági támogatások teszik ki. Hazánk is nagyban érdekelt abban, hogy az uniós és a nemzeti támogatások hatékony és jogszerű felhasználása teljes mértékben a hazai mezőgazdaság versenyképességét, a vidék fenntartható fejlődését,, az ott élők boldogulását szolgálja. Kiemelte, az MVH-nak szándékában áll a társintézményekkel való szorosabb kapcsolattartás a 2014-et követő KAP-ra való felkészülés érdekében, különösen szellemi, technikai és informatikai tapasztalatcsere terén. Éppen ezért hazánk felajánlotta, hogy az elektronikus rendszerek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait megosztja a többi tagországgal.
Az Európai Bizottság (EC) Mezőgazdasági Főigazgatóságának képviseletében Rudolf Moegele elmondta, a KAP jövőjének kulcsszava az egyszerűsítés. Ennek érdekében szükséges a támogatási rendszer szisztematikus áttekintése, a költséges, ugyanakkor kis hatékonyságú támogatások eltörlése, az ellenőrzési és adminisztrációs terhek csökkentése. Az egyszerűsítés azonban nem veszélyeztetheti a kifizetések jogszerűségét, ellenőrizhetőségét. A 2013 utáni KAP reformfolyamatban a következő hónapokban jogalkotási folyamat indul a "KAP 2020-ig" címmel. Újdonság lesz, hogy először kezelik együtt a szakpolitikai és a finanszírozási kérdéseket, a döntéseket pedig a Tanács az Európai Parlament szoros együttműködésében hozza. Június végén a Bizottság benyújt egy javaslatot a többéves pénzügyi keretről. Moegele hangsúlyozta, három kulcsfontosságú cél van napirenden: a fenntartható élelmiszertermelés, a klíma és természetes erőforrások együttes kezelése, valamitn a kiegyensúlyozott területfejlesztés.
Michael Fred Zenner az Európai Számvevőszéktől (ECA) beszámolt a kifizető ügynökségeket érintő pénzügyi ellenőrzések új rendszeréről. Az ECA a külső auditora az EU források felhasználásának, az ellenőrzésekről éves jelentéseket adnak közre és a maastrichti szerződés óta végeznek vizsgálatokat a mezőgazdaság területén. 2010 óta nemcsak megnövekedett az ellenőrzések száma, hanem megváltozott annak szisztémája is. A kifizető ügynökségeknél egy alkalommal hosszabb ideig auditálnak a számvevőszék illetékesei, s ez idő alatt több tranzakciót vizsgálnak, továbbá helyszíni ellenőrzéseket is folytatnak. A változás lehetővé tette a költséghatékonyabb és egyszerűbb ellenőrzéseket.
Az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF) Louis Smeets a mezőgazdasági támogatásokat érintő pénzügyi szabálytalanságok kezeléséről beszélt. Kiemelte, legfontosabb céljuk a szabálytalanul lehívott pénzek visszakövetelése, s ebben évről évre jobb eredményeket érnek el. A tagállamoknak be kell jelenteniük a visszaéléseket az OLAF rendszerében, de a Hivatal csak akkor tud érdemi munkát végezni, ha a bejelentés időben megtörténik.
Palkovics Péter a sajtótájékoztató végén a kérdésekre reagálva elmondta, hogy szabálysértések esetén az MVH a támogatások 3-15 százalékát vonja le, szándékos, vagy ismétlődő szabálysértés esetén azonban a teljes tmogatás megvonásra kerül. Tavaly hozzávetőleg 2000 ügyfélnél kellett levonásokat eszközölni.
2010 júniusa és 2011 márciusa között mintegy 400 milliárdot fizetett ki a hazai kifizető ügynökség. Összesen mintegy 180 ezer gazdálkodótól vártak területalapú támogatáshoz kérelmet, amely ugyan kevesebb lett, de a területek nagyságát tekintve az 5 millió hektár a várakozásoknak megfelel.
Felmerült kérdésként az intervenció jelentősége is. Palkovics elmondta, egyes országok szerint erre nincs szükség, mint ahogy az élelmiszersegély programnak sem a KAP-on belül lenne a helye. Az intervenciót ellenzők szerint ugyanis ma már önszabályozók a piacok. Hazánk, a lengyelekkel együtt azon az állásponton van, hogy igenis szükség van piacszabályozásra. Palkovics Péter szerint ez a vita biztosan hosszasan el fog húzódni a tagállamok között.
