Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár levélben fejtette ki Borbély László román környezetvédelmi miniszternek véleményét, miután februárban megkapta a több mint ezer oldalas román tanulmányt a bányanyitásról. Úgy véli, a cianidos technológia, a zagytározó potenciális veszélye és azok a modellek is, amelyekkel azt próbálták elemezni, milyen szennyezés érheti el Magyarországot, teljességgel elfogadhatatlanok.
Románia az espoo-i egyezménynek megfelelően csak a határon átnyúló szennyezési kockázat miatt kénytelen kikérni a környező országok álláspontját, ennek ellenére a magyar vélemény valójában semmire nem kötelezi.

A kanadai Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) összesen 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni a helyszínen. A külszíni fejtéssel három hegy tűnne el Verespatak környékéről és az érc feldolgozása után összesen 275 millió tonna, mérgező cianid vegyületeket tartalmazó zagy gyűlne össze egy új és egy ismét megnyitott tározóban. A szakértők attól tartanak, hogy baleset esetén a szennyezés a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna. A magyar kormány és a román és nemzetközi környezetvédők is ellenzik a döntést.
A Kelemen Hunor vezette román kulturális tárca igent mondott az RMGC régészeti mentesítési kérelemre, így már csak a szintén magyar vezetésű környezetvédelmi tárca engedélye maradt hátra.

2010. januárjában Áder János közbenjárására az Európai Parlament kezdeményezte a Bizottságnál a cianidos bányásztechnológiák betiltását, azonban ők ennek nem tettek eleget, mondván, ennek a technológiának jelenleg nincs alternatívája.

Az RMGC kanadai-román vegyesvállalat a következő öt évben körülbelül 626 ezer uncia aranyat óhajt kinyerni Európa legnagyobb lelőhelyéről, mintegy egy milliárdos bevétellel kalkulálva. A cégvezetők 2014-ben nyitnák meg a bányát, tizenöt év alatt 215 millió tonna érc feldolgozását tervezik mintegy 200 ezer tonna cianid felhasználásávalí - írja a kormány.hu