A jelentés a Proceedings of National Academy of Science (PNAS) című szakfolyóiratban jelent meg, és azok a félelmek indokolták, miszerint Japán mezőgazdasági terményeit is elérte a 2011. márciusában történt fukusimai atomrobbanásból származó szennyeződés.
A kutatók egy kivételével mind a 47 Japán régióban megmérték a talaj és a fű cézium-137-es izotóp tartalmát, és összehasonlították az eredményeket a katasztrófa utáni időjárási adatokon alapuló szimulációs vizsgálat eredményeivel. A cézium-137-es izotóp évtizedekig megmarad a környezetben, és így sokkal nagyobb aggodalomra ad okot, mint a többi sugárzó anyag, amelyek a reaktorok hűtőrendszerének meghibásodását követő robbanások után a gőzzel a levegőbe kerültek.
A kutatók azt tapasztalták, hogy a fukusimai régió keleti részén a sugárzó anyagok szintje meghaladta a kormány által a termőföldekre meghatározott maximális elfogadható értéket.
A japán élelmiszer-egészségügyi törvény szerint a megengedett cézium-szint a talajban 5000 becquerel/kg, míg a cézium-137 izotópé 2500 Bq/kg.
A leginkább fertőzött térségekben a szennyeződés súlyos gondot jelent az élelmiszertermelésben, de a Fukusimához közeli prefektúrák - Ivate, Mijagi, Jamagata, Niigata, Tocsigi, Ibaraki és Csiba - is érintettek - írják a szerzők.
Nick Beresford radioökológus, a lancasteri Ökológiai és Hidrológiai Központ munkatársa szerint a talajba jutott cézium-137-es izotópot lekötik az ásványi anyagok, emiatt korlátozottan szívják fel a növények. A folyamat azonban a talaj típusától függ, a szerves talajokban ugyanis jóval tovább fennmarad a cézium-szennyeződés - írja az MTI.