A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai alapján a szemes kukorica vetésterülete 2011-ben mintegy 100.000 hektárral nőtt a tavalyihoz képest, így idén hozzávetőlegesen 1.220.000 hektár területet vetettek be kukoricával a hazai termelők. A termés mennyisége 6,6 tonna körül alakult hektáronként, ami szinte teljesen megegyezik a tavalyi termésátlaggal. A változékony időjárásnak köszönhetően térségenként igen jelentős eltérések voltak tapasztalhatóak a betakarított termés mennyiségében, azonban a gazdáknak idén sem volt okuk panaszra, hiszen a kedvező felvásárlási áraknak köszönhetően így is szép hasznot realizálhattak: a budapesti értéktőzsde áruszekciójában jelenleg kb. 45.000 forinton áll a kukorica tonnánkénti jegyzése - ez szeptember óta enyhe csökkenést jelent, de még mindig igen magasnak számít.
A tavalyi kirívóan csapadékos időjárás következtében több megyében belvíz hátráltatta a talajelőkészítési munkálatokat, emiatt sok helyen elhúzódott a vetés. Tavasszal viszont a sokévi átlagnál kevesebb eső okozott problémát a termelőknek - különösen a közép-dunántúli régióban, ahol a csapadék a sokéves átlag 40%-át sem érte el. A nyár folyamán a gyakran változó időjárás többször visszavetette a növények fejlődését, valamint a termékenyülés időszakában sok helyen tapasztalható légköri aszály hatása szintén meglátszik az országos termésátlagon. Az ezután következő meleg, száraz időjárás gyors érést és igen gyors vízleadást okozott szinte valamennyi kukoricafajtánál.
A növényvédelmet tekintve szintén kihívásokkal teli szezont tudhatnak maguk mögött a termelők. A vetéskor elmaradt bemosó csapadék miatt sem a preemergens, sem a korai posztemergens gyomirtások hatékonysága nem volt tökéletes, így sok helyen szükségszerű volt az állományok felülkezelése. Emellett a tavalyi csapadékos évjáratnak köszönhetően idén nagy problémát jelentettek az egyszikű gyomok, mint a kakaslábfű, a muharfélék és a köles.
Összességében véve 2011 egy igazi "posztos" év volt, azaz jellemzően posztemergens gyomirtásra volt szükség, igen nagy mennyiségű későn kelő kétszikű gyommal, amelyek között főleg az évelő aszat okozott fejtörést a gazdáknak. A normál posztemergens kezelések idején a forró nappalok következtében helyenként erős fitotoxikus tünetek mutatkoztak, elsősorban ott, ahol a kezelés "melegbe ment" (reggeli kezelések) - ez főleg a szulfonilurea készítményekre igaz.
A rovarkártevők az idei évben a meleg, száraz időjárás következtében komoly gondot okoztak - egy ritkább kártevő, a takácsatka is feltűnt, amely ellen erős invázió esetén elengedhetetlen volt a védekezés - emiatt sokszor eseti engedélyt kellett kérni atkaölő szerekre.
A diabrotica- (kukoricabogár-) lárva-fertőzés az egész országban gyenge volt, szinte sehol sem haladta meg a 3,5-ös IOWA skála értéket, ezért komoly megdőlésekkel sem lehetett találkozni. Viszont rengeteg kukoricabogár-imágó fordult elő: jelenlétükkel igen komoly károkat okoztak a termékenyülésben és ez előrevetíti azt, hogy 2012-ben komoly lárvafertőzésre számíthatunk.
A vetőmagtrendeket illetően az idei évben ismételten előtérbe került az egyes hibridek abiotikus stresszekkel szembeni toleranciája, azaz a termésstabilitást meghatározó tulajdonságok, amelyekkel a hibridek a termést meghatározó kritikus időszakot átvészelhetik. Ilyen a virágzáskori hőstressz-tűrés, valamint a szemkitelítődés állapotában jelentkező csapadékhiány. Emellett gyakorta ezt tetézi az optimális agrotechnikától (a talajműveléstől a tápanyag-visszapótlásig) történő eltérés is. A kukoricahibridek valódi értéke az ideihez hasonló években mutatkozik meg igazán, a hibridek stabilitásának jelentősége ilyenkor rajzolódik ki a legjobban.
