Mivel az új kétpilléres rendszer jelentős előrelépést jelent a korábbi gyakorlathoz képest, célszerű számba venni, hogy a jövőben milyen módosításokkal tehető vonzóbbá a konstrukció. E javaslatokat foglalja össze a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi összegzése.

Az új rendszer kétféle módon is ösztönözni kívánja a csatlakozást: egyrészt a támogatott konstrukciók díjának akár kétharmadát is téríti díjtámogatásként, másrészt a biztosítással nem rendelkezők csupán feleakkora juttatásra számíthatnak a kárenyhítő alapból is, mint biztosítást kötő társaik. Előre azonban még nagyságrendileg is nehéz megbecsülni, hogy ez mekkora összeget jelent. A kárenyhítő alap által elosztható összeg eleve csak a kár kis töredékét téríti, egy káresetre jutó mértéke elsősorban az adott időszak időjárásának előre nem kalkulálható alakulásától függ.

A biztosítások díjtámogatása szintén bizonytalan mértékű, csupán annyi bizonyos, hogy legfeljebb a teljes díj 65 százalékát téríti. Ha azonban nagyobb számú igénylés érkezik, az egy biztosításra jutó támogatás mértéke arányosan csökken. Ráadásul a "B" és "C" típusú biztosítások díjait csak abban az esetben támogatja a rendszer, ha a jóval összetettebb és ezért drágább "A" típusú növénybiztosítások díjtámogatását már fedezte. Tehát az ideinél nagyobb érdeklődés mellett a termelő már korántsem lehet bizonyos abban, hogy "B" vagy "C" típusú biztosítása esetén számíthat-e egyáltalán támogatásra. Mindez különösen annak fényében fontos szempont, hogy az idei alkuszi tapasztalatok szerint a termelők többsége a "C" típusú díjtámogatott biztosításokat választja. Ezért egy újragondolt elosztási szisztéma várhatóan nagyobb ösztönző erőt jelenthetne.

"Komoly finanszírozási nehézséget jelent, hogy a legkésőbb november 1-jéig befizetendő biztosítási díjra jutó támogatást a gazdálkodók csak március végén tudják visszaigényelni - hangsúlyozta Póczik András, a FBAMSZ szakértője. - Ezt a sok esetben akár több tízmilliós összeget sok gazdálkodó egyszerűen nem képes 3-4 hónapig nélkülözni ebben az alulfinanszírozott ágazatban, ezért indokolt lenne a folyósítási ütemezés áttervezése is."

További ösztönző hatást jelentene, ráadásul a biztosítás alapelvének is jobban megfelelne, ha az all risk típusú növénybiztosítást kötő termelők mentesülnének a kárenyhítő alapba történő befizetéstől.

A jelenlegi rendszer igen bonyolult, az egyes feltételek (önrészek, figyelembe veendő táblaszintű és gazdasági szintű kiesések, stb.) összetettsége miatt a termelők szakértői magyarázat ellenére is nehezen érzékelik, valójában milyen kockázatokat foglal magában az adott biztosítás. Ezért a rendszer egyszerűsítése szélesebb gazdálkodói kör számára tehetné vonzóbbá a díjtámogatott biztosításokat. Ugyanide kívánkozik az is, hogy a jogalkotó a díjtámogatott körben akadályozza meg azt, hogy egyes biztosítók egyéni kikötésekkel szűkíthessék az időbeli és térbeli kockázatokat. (pl. külön kikötött várakozási idő) Mindez ugyanis a termelők érdekeit csorbítja, miközben növeli a rendszer iránti bizalmatlanságot is.

A maximum 65 százalékos díjtámogatás hatását jelentősen ronthatja a vagyonbiztosítások esetében kivetni tervezett 10 százalékos biztosítási adó, ezért az új konstrukció sikeres bevezetésének esélyét alapvetően javítaná, ha erre a körre a jogalkotó - legalább átmeneti időszakra - adómentességet biztosítana.

"Az idei év szerény eredményeit magyarázza az a tény is, hogy sok feltétel csak az egységes kérelem benyújtása előtti hetekben tisztázódott. Ezért is lenne indokolt, hogy a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások kérdésében mielőbb kerüljön sor az idei tapasztalatokból leszűrt következtetések szakmai megvitatására és ahol szükség van rá, a feltételrendszer további igazítására" - hívta fel a figyelmet Póczik András.