A Stanford University és a Palo Alto Egészségügyi Központ közös kutatásában organikus és nem organikus zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat, húst, tojást és tejtermékeket hasonlítottak össze, írja a Reuters.
"Az emberek különféle okok miatt választják az organikus ételeket. Ezek közül az egyik a feltételezett pozitív egészségügyi hatások." - mondta Crystal Smith-Spangler, a kutatócsoport vezetője.
Kétszer annyiba kerül az organikus
A kutatásban nem csak élelmiszereket vizsgáltak, hanem feldolgoztak több mint 200 tanulmányt is, amik a bioételeket és a hagyomáynos élemiszereket fogyasztók egészségi állapotát hasonlította össze.
Az Egyesült Államokban az organikus gazdálkodást folytató farmok nem használhatnak szintetikus rovarölőszereket, műtrágyát, hormonokat és antibiotikumokat. A legeltetési időszak alatt pedig biztosítani kell az állatok számára a friss legelőt. Sok tanulmányból azonban nem derült ki, hogy mi számított "organikus élelmiszernek", amik egyébként nagyjából kétszer annyiba kerülnek, mint a hagyományos élelmiszerek, írták a kutatók az "Annals of International Medicine" című orvosi folyóiratban.
Nincs eltérés a tápanyagtartalomban
A kutatók semmilyen tápanyagban nem találtak jelentős eltérést a két fajta élelmiszer között, egyedül a foszfortartalma volt némivel magsabb az organikusan termelt éleliszereknek. Néhány tanulmányból, amiket a kutatók összehasonlíottak, pedig még annyi derült ki, hogy az organikus körölmények között tartott tehenek teje több omega-3 zsírsavat tartalmazott, akárcsak az bio-csirkehús.
Az azonban jelentős eltérés a két élelmiszerfajta között, hogy míg a hagyományosoknak több mint a harmadában találtak rovarirtószer-maradékot, addig ez az arány az organikusan termelt élelmiszereknél csak 7 százalék volt. Illetve az organikus csirke-és sertéshús esetében harmad akkora volt az esélye, hogy antibiotikum-rezisztens baktériumot tartalmaznak mint a hagyományosan tenyészett állatok húsa.
Nem meggyőző a kutatás
A kutatók azt is elmondták, hogy a rovarirtószer-maradék mértéke ugyanakkor a hagyományos élelmiszerekben sem haladta meg a megengedett értéket, így nem lehet tudni, hogy annak milyen hatása van az egészségre.
Más kutatók, mint például Chensheng Lu, a Harvard környezetegészségügyi kutatója, azonban szkeptikusak a kutatással kapcsolatban, mondván, hogy azokat elsősorban anekdotikus bizonyítékokkal támasztották alá, és további alapos vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni