Az Országgyűlés honlapján olvasható, az agrárpiaci szabályozást módosító javaslat indoklása szerint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló - 1996-ban hozott - törvény nem tartalmaz a mezőgazdaságra nézve, az EU rendelkezésekhez hasonló pozitív megkülönböztetést, hanem egyforma mércével vizsgálja a gazdaság valamennyi ágazatát. Ezen enyhítene a képviselő indítványa. Pócs János megjegyzi, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorlata rávilágít arra, hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a többi ágazattól eltérő sajátosságaiból eredő kiszolgáltatottságára, például a termékek szezonális piaci jelenlétére, az időjárási hatásokra, az ellátásbiztonságra. Emellett az uniós jogban is jelenlevő eltérő, a mezőgazdaságra vonatkozó preferált megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből. A belföldi gazdasági igény erre ugyanakkor nyilvánvaló, továbbá az uniós jogi keretek is lehetőséget adnak a szabadabb mozgástérre ezen a területen.

A javaslat szerint abban az esetben, ha egy versenykorlátozó magatartás horizontális jellegű, ha az az ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet keretében jön létre, így az ágazat valamennyi piaci szereplője egyformán érintett benne, és egyik versenyző piaci szereplő sem kerülhet előnybe általa a többihez képest, nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell. Így ez a magatartás csak a termékpálya vertikális irányában fejti ki a hatását, vagyis az érintett piaci szereplőket egyformán juttatja védelemhez a forgalmazási lánc következő szereplőivel szemben. A Gazdasági Versenyhivatal azonban a jogszabályi hiányosságok miatt eljárása során - az idevonatkozó törvényi szabályozás alapján - nem tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ágazati jellemzőit - írja Pócs János.

A GVH augusztus 30-án jelentette be, hogy eljárást indított több magyarországi kereskedelmi lánc ellen, mert feltételezi, hogy a görögdinnye értékesítésénél megsértették a versenykorlátozó megállapodás tilalmát. Budai Gyula, a VM parlamenti államtitkára ugyanis július elején, a dinnyeszezon kezdetén jelentette be, hogy a termelők, a kereskedők - a nagy multinacionális áruházláncok - és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról. Augusztus közepén a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pedig azt mondta: nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során, csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnye értékesítést, és külföldről ne vásároljanak.

A GVH az eljárásba a cégek - az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., az Auchan Magyarország Kft., a CBA Kereskedelmi Kft., a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. - mellett bevonta a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesületet, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot is. A minisztérium szeptember 6-án közölte, hogy a kormány elfogadta a szaktárca jelentését, amely szerint nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során. Néhány nappal később az MTI birtokába került a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) végzése, amely szerint a GVH Antitröszt Irodája nem indít versenyfelügyeleti eljárást a dinnyetermesztés és kereskedelem ügyében a Penny Market Kft.-vel és a Vidékfejlesztési Minisztériummal szemben, miközben a többi érintett ügyében folytatja az augusztus 30-án bejelentett eljárást. A VM pedig szeptember 20-án cáfolta azt sajtóértesülést, hogy módosíttatná a versenytörvényt a dinnyeügy miatt.