A javaslat értelmében amennyiben a család egy tagja önálló gazdálkodásba kezd, úgy kiterjesztheti a családra vonatkozó birtokmaximumot. Egy egyszerű példán szemléltetve amennyiben egy termelő fia megházasodik, úgy új, gazdaságilag önálló család jön létre, melyben újföldszerzésre lesz jogosult mind a férj, mind a feleség, sőt az apósuk és az anyósuk is, egyenként 300-300 hektárra. "Egy közepes méretű családból jog szerint akár három családi gazdaság is alakulhat, amelyek mind az adózásban, mind a támogatásokban, és egyéb téren is előnyöket élveznek más gazdálkodási formákkal szemben" - mondta el a VIlággazdaságnak aggályait a javaslattal kapcsolatban Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Ugyancsak a lapnak nyilatkozva fejtette ki ellenérzéseit Raskó György agrárközgazdász is: "Rendkívül ellenszenvesnek és visszatetszőnek tartom a javaslatot, hiszen ennek révén egy egész rokonság gyűjthet össze akár ezer hektárnál is több földet, és gazdálkodhat azon anélkül, hogy állatot tartana, vagy alkalmazottakat foglalkoztatna, míg a gazdálkodó társaságok ezt nem tehetik meg. Ez a javaslat a nagyobb gazdaságoknak kedvez, amelyek jellemzően nem veszik ki kellően a részüket a foglalkoztatásból és a közteherviselésből, valamint döntően csak növénytermesztéssel foglalkoznak, állattartással nem."
Törvénymódosítást követel a MOSZ: ez rengeteg termelő életét megváltoztathatja
Fontos, hogy az egyes helyi önkormányzatok ne vethessenek ki földadót a termelőkre.