Kevesebb, mint egy órán át tartott az Európai Tanács ülése csütörtök este, miután Herman Van Rompuy legfrissebb javaslatának kiosztását követően az állam- és kormányfők felfüggesztették a tárgyalásokat az EU következő hétéves pénzügyi keretéről. Az éjszaka a számológépeké volt, a küldöttségek lázas számolgatásba kezdtek, hogy mit jelent számukra az új csomag. Az állam- és kormányfők pénteken dél körül folytatják a vitát - közölte a rövid ülést követően Francois Hollande francia köztársasági elnök, azon kevés vezetők egyike, aki csütörtök éjjel sajtótájékoztatót tartott.

"Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van" - idézte Nagy Imre híres rádióbeszédét távoztában Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Van Rompuy új javaslata, ami az állam- és kormányfőkkel reggel 9 és este 10 óra között tartott kétoldalú megbeszélések után, azokra reagálva született, nem változtat az előző tárgyalási keretben a kiadásokra javasolt 972 milliárd eurós főösszegen, ami a GNI 1,01 százaléka. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és a francia államfő is hangsúlyozta, hogy amennyiben a tagállamok tovább faragnának a hétéves büdzséből, az EP-ben valószínűleg nem lesz meg a szükséges többség a többéves pénzügyi keret jóváhagyásához.

Magyar szempontból ugyanakkor jó hírnek számít, hogy az új változat 10,6 milliárd euró nettó növekedést irányoz elő a kohéziós politikánál és 8 milliárd euróval megemeli a közös agrárpolitika első pillérére (a direkt támogatásokra és a piaci intézkedésekre) fordítandó kiadások összegét. Francois Hollande szerint a növelés a helyes irányba tett lépés, ám Franciaországot még nem elégíti ki, továbbra is azon lesz pénteken, hogy a francia gazdák támogatásai ne csökkenjenek a jelenlegi szinthez képest.

Emlékezetes, hogy Van Rompuy előző, múlt heti javaslata mindent egybevéve 30 milliárd eurót faragott le az Európai Bizottság kohéziós politika büdzséjére vonatkozó eredeti javaslatából, 25 milliárdot pedig a közös agrárpolitika első pillérére Brüsszel által szánt összegből. Ilyenformán a legújabb javaslat csak részben pótolja a "veszteségeket". Mivel olyan kiadásokról van szó, amelyek tagállamokra lebontva jelennek meg, a két költségvetési fejezet forrásainak növelése biztosan tükröződik majd a magyar pénzes borítékon is. Ennek összegét azonban egyelőre nem lehet megbecsülni.

Sokkal érdekesebb, hogy a javaslat a GDP 2,585 százalékára emeli a Magyarország és a balti államok számára elérhető kohéziós források felső határát. A javaslatban főszabályként most 2,35 százalék a plafon, ehhez képest egy 10 százalékos kedvezményt tesz Van Rompuy a magyarokkal és a baltiakkal. A Bizottság eredeti 2,5 százalékos felső határa hazánk számára a jelenlegi időszakban elérhető felzárkóztatási források közel 30 százalékos csökkentését eredményezte volna (25,7 milliárdról 18,3 milliárd euróra a hét év alatt). Ehhez képest a közel tíz százalékos emelés 1 milliárd eurónál kevesebb javulást eredményezne a magyar kohéziós egyenlegben.

Ugyanakkor a papír a 2016-ban rendelkezésre álló legutolsó statisztikai adatok alapján egy általános felülvizsgálati záradékot javasol, ami alapján globálisan maximum 6 milliárd euró erejéig újra lehetne számolni a nemzeti borítékokat.

A kohéziós és az agrárpolitikai források növeléséhez más költségvetési fejezetekből vont el pénzt az Európai Tanács elnöke. 13 milliárd euróval csökkentette a növekedést és munkahelyteremtést támogatni hivatott 1a költségvetési alfejezetet, ezen belül pedig 5 milliárd eurót elvett az európai infrastruktúra alaptól, az Európai Összekapcsolási Eszköztől, 350 millió eurót a Galileo műholdas navigációs programtól és több mint egymilliárdot a GMES nevű "Földmegfigyelési Rendszertől". A bel- és igazságügyi fejezet kerete 1,6 milliárddal, a külkapcsolatok büdzséje pedig 5 milliárd euróval csökkent a legújabb javaslatban.

A friss javaslat több kérdésben is javít az eddigi feltételeken. Így megcsillantja az áfa-jogosultság bizonyos mértékű bevezetését, ám ennek pontos mibenlétéről nem árul el többet. "Egyes társfinanszírozási ráták megemelését" is megemlíti, és az előlegként kifizethető támogatás felső határát 2-ről 4 százalékra viszi fel.

Ugyancsak figyelemreméltó, hogy Van Rompuy fordított biztonsági hálót javasol úgy, hogy egy ország kohéziós támogatásai se mehessenek az előző időszakban élvezett támogatási szint 110 százaléka fölé. Ez elvileg rossz hír Lengyelország számára, amelynek a következő időszakban tovább nőnek majd a kohéziós transzferei, bár egyelőre nem tudni, hogy eléri-e a növekedés a tíz százalékot.

Nem változtat a javaslat a jelek szerint a brit költségvetési visszatérítés korábban javasolt formuláján sem, ami valamennyi országot, így Nagy-Britanniát is arra kötelezné, hogy járuljon hozzá a rebate-hez.

(Bruxinfo)