Rámutatott: Magyarországon rendelkezésre áll az a gabonatermesztési, főként kukoricatermelési kapacitás, amely biztosíthatja a bioetanol-előállítás gazdasági és gazdaságossági feltételeit. Elmondta: egy jó évben Magyarországon mintegy 16 millió tonna gabona terem, ennek a fele általában kukorica. Tavaly például Magyarországon mintegy 8 millió tonna kukoricát takarítottak be. Általában tehát biztosítható a bioetanol-gyártáshoz szükséges alapanyag előállítása - mondta. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy jobb feltételeket kell teremteni a magyar mezőgazdasági terület öntözhetőségéhez, mivel Magyarországon jelenleg csak mintegy 80 ezer hektárt öntöznek a közel 6 millió hektáros mezőgazdasági területből. A feltételek jelenleg is mintegy 140 ezer hektár öntözésére adnának lehetőséget, de a Magosz elnöke szerint a csatornahálózat rendbetételével és feltöltésével mintegy 1 millió hektárra lenne növelhető a vízzel ellátható terület nagysága.

Beszélt arról is, hogy a bioetanol előállítása során keletkező úgynevezett társtermékek, amelyeket takarmányozási célra lehet felhasználni az ország GMO-mentessége miatt, igen értékesek, mivel ezek a termékek is génmódosítástól mentes összetevőket tartalmaznak. A megállapítással egyetértett Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke is, aki arról beszélt, hogy a magyar állatállomány növelésének fontos feltétele, hogy a bioetanol-gyártás során keletkező társtermékek jó minőségűek legyenek.

Zahola-Pollák Vanda, a Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az idén a két magyar bioetanol-elállító üzem összesen 700-800 ezer tonna magyar kukoricát dolgozott fel. A múlt évben a Szabadegyházán működő gyár - akkor még egyedüliként - mintegy 130 ezer tonna bioetanolt állított elő. Ez a mennyiség - az idén a Duna mentén felépített új üzemmel kiegészülve - megduplázódott.

(MTI)