2,7 milliárd euróra nőtt Magyaroroszág agrárkivitele 2009 és 2011 között, ez több mint 60 százalékos növekedés, Czerván György szerint pedig a mérleg a tavalyi évben is javult. A Magyar Nemzet kérdésére az agrárgazdaságért felelős államtitkár úgy tájékoztatott, hogy a tavaly január-november közti időszakban 7,4 milliárd euró volt az agrárexport értéke, a teljes nemzetgazdasági exportból 10 százalékos részesedést mondhatott magáénak. Döntően továbbra is az uniós tagállamokhoz köthető az import és az export egyaránt, de jelentősen élénkültek az ázsiai és orosz kereskedelmi kapcsolatok is.
Ázsia esetében az export 45, az import 28 százalékkal bővült 2009 és 2011 között, míg az egyenleg 52 százalékkal javult. Oroszország relációjában ugyanezen időszakban 31 százalékkal bővült az agrárkivitel,míg a behozatal 4,6 százalékkal csökkent. A tavalyi évről egyelőre még csak novemberig állnak rendelkezésre adatok, ezek szerint az orosz irányultságú exporttevékenységünk további húsz százalékkal nőtt, az import pedig további 26,8 százalékkal csökkent az azt megelőző év ugyanezen időszakához viszonyítva.
2011-ben megduplázódott a Kínába történő agrárkivitel is 2009-hez képest, összértéke 6,5 millió euró volt. Az import ugyan továbbra is jelentős, de 2009-hez képest 2011-ben 15,6 százalékkal 14 millió euróra csökkent. A tavalyi évben 36,8 százalékkal bővült az ide irányuló agrárexport 2011-hez viszonyítva, a legfőbb exportcikk a bor volt. Megfordult a kazahsztáni export csökkenő trendje is, tavaly 32 százalékos növekedés jellemezte, a tajvani kivitel 2009-2011 között három s félszeresére bővült. Az indiai mérleg is jelentős javulást mutat, ugyanakkor ez egyelőre csak a hiány lefaragására volt elegendő, 2009-2011-ben hatszorosára nőtt az export, tavaly 30 százalékkal emelkedett. A közel-keleti eredmények közül Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek viszonylatai kiemelkedők előbbi 37 százalékos, utóbbi 74 százalékos növekedést produkált 2009-2011 között, de tavaly is 46 illetve 126 százalékkal nőtt az export.
A Magyar Nemzet kérésére készített elemzése a térségbeli eredményekről felemás képet mutat. Közvetlen szomszédaink esetében abszolút pozitív folyamatokról lehet beszámolni, Románia felé 2009-2011 között 22 százalékkal 838 millió euróra nőtt a kivitel, s bár az import 262 százalékkal nőtt, a mérleg így is csak 1 százalékos romlást mutat (621 millió euró). A magyar-szlovák agrár-külkereskedelmet is töretlen lendület jellemzi az ország 2004-es uniós csatlakozása óta, 2011-ig tizennégyszeresére bővült a kivitel (938 millió euró), aminek köszönhetően a korábbi negatív mérleg 473 millió eurós többletbe fordult. Tavaly azonban a kivitel 14,4 százalékkal csökkent, míg az import 4,3 százalékkal nőtt. Ukrajnába 77 százalékkal nőtt az agrárkivitel (150 millió euró), a mérleg 66 százalékos javulása mellett. Bosznia-Hercegovina esetében ugyancsak folyamatos a bővülés, 2009-2011 között 23 százalékkal javult a kivitel, 24 százalékkal pedig a külkereskedelmi mérleg. Szerbiával és Macedóniával szemben azonban pozíciókat vesztettünk 2009 és 2011 között, előbbi esetében 4,3 százalékkal romlott a külkereskedelmi mérleg, de a tavalyi eredmények valamelyest javítottak a képen. A Macedóniából érkező agrárimport azonban 105,5 százalékkal nőtt 2009-2011 óta, ami az amúgy igen kedvező mérleget csakne
