A magyarországi termálvíz készletek hasznosítása körül az elmúlt években komoly vita alakult ki. A Bajnai-kormány 2010. áprilisában már ügyvezető kormányként rendelettel - amely azóta visszavonásra került - lényegében megtiltotta volna a 2012. utáni termálvíz hasznosítást az un. visszasajtolás előírásával. A 2011. tavaszától több, a tagjain keresztül a termálvíz mezőgazdasági célú hasznosításában érintett szakmai szervezet, köztük az AGRYA is- felhívta a figyelmet arra, hogy nem megalapozottak azok az indokok, amelyek a termálvíz hasznosítás megtiltásához vezethetnének.
A kiépített, a termálvíz szint alakulását mutató monitoring rendszer hiányában minden tényszerű alapot nélkülöznek azok az állítások, amelyek azt vizionálják, hogy elfogy a magyar termálvíz készlet. A mezőgazdasági üzemi felhasználók tapasztalatai azt mutatják, hogy a vízszintre nem a mezőgazdasági célú vízkivétel jelenti a nagy veszélyt, hanem az ipari felhasználás. Erre utal, hogy a bakonyi bauxit bányászat leállítása után még a dél-alföldi termál kutak vízszintje is emelkedett.
Ugyanígy minden valós alapot nélkülöznek azok a környezetvédelmi aggályok amelyek a használt termálvíz felszíni elhelyezését, mint a környezetet romboló megoldást igyekszenek bemutatni. Az évtizedes tapasztalatok szerint egyes régiókban kimondottan környezetbarát megoldás a használt termálvíz felszíni elhelyezése, hiszen jogszabállyal védett természeti értékeket jelentő vizes élőhelyek jöttek létre azon keresztül. A felszíni vízkezelés területén ezen túl rendelkezésre állnak olyan megoldások, évek óta folytatott, dokumentált tudományos kísérletek, amelyek megnyugtató módon biztosítják a használt termálvizek felszíni, biológiai alapú öntisztulását.
Sajnálatos, hogy a fentiekről a vízügyi és környezetvédelmi szakemberek évtizedek óta változatlan szemlétű - csak a tiltást, mint szabályozási eszközt ismerő - rétege nem kíván tudomást venni.
A termálvíz használat szakmailag megfelelően alá nem támasztott, öncélú tiltása komoly gazdasági és versenyképességi károkat okoz Magyarországnak. A magyar termálvíz bázissal azonos vízbázist használó, szintén EU tag Romániában és Szlovákiában működő vállalkozások több nagyságrenddel kevesebb anyagi és adminisztratív terhet valamint hatósági tiltást kell hogy elviseljenek. Annak ellenére így van ez, hogy azonos EU szabályozók vonatkoznak mindhárom országra.
A magyar agrárium, azon belül különösen a kertészeti ágazat komoly termelési és foglalkoztatási potenciállal rendelkezik. A mezőgazdasági célú termálvíz hasznosítás emiatt is kiemelkedő jelentőségű. Így a Fiatal Gazdák üdvözlik a Vidékfejlesztési Minisztérium erőfeszítéseit, hogy a realitásoknak, gazdasági elvárásoknak és a fenntartható fejlődésnek egyaránt megfelelő új szabályozás szülessen. Ebben a hosszú folyamatban az első lépés csak a használt termálvíz visszasajtolásával kapcsolatos jelenlegi törvényi enyhítés. A Fiatal Gazdák biztatják a Kormányzatot, hogy legalább ilyen határozottsággal vizsgálja felül, enyhítse a felszíni vízkezelést és a termálvíz használattal kapcsolatos terheket tartalmazó jogszabályokat is. A Fiatal Gazdák bíznak benne, hogy az Országgyűlés elfogadja a tervezett törvény módosítást és azt is, hogy ezzel a folyamat nem áll meg.
(AGRYA)