A tranzakciók során 5 százalékkal nagyobb földterület, összesen 136 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost. "A korábbi évek adatai alapján ehhez hozzájön még 80-100 ezer hektár, mint öröklés útján megvalósult tranzakció, így az összforgalom 220-240 ezer hektár lehetett tavaly" - húzza alá Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
A folyamatosan bővülő piacon tavaly a korábbi évek ütemét meghaladó áremelkedés volt tapasztalható: a 2011-es 567 ezer forintról 626 ezer forintra, azaz bő 10 százalékkal nőtt 2012-ben az eladott termőföldek átlagos hektárára. A legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szolnok (21 százalék), Békés, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg (17-17 százalék) megyékben emelkedtek az árak. Csak Pest és Nógrád megyékben volt megfigyelhető minimális, 1, illetve 3 százalék alatti csökkenés.
Forrás: OTP JZB
Árak: "Vastól-Szabolcsig"
Tavaly tovább növekedtek a területi árkülönbségek is: míg megyei szinten 2,5-szeres az árkülönbség a legolcsóbb (Nógrád, 334 ezer Ft/ha) és a legdrágább (Győr-Moson-Sopron, 836 ezer Ft/ha) területi egység között, a járások esetében - a lokális folyamatok hangsúlyosabbá válásával - ez már 7,5-szeresre nőtt (Bélapátfalva: 233 ezer Ft/ha, Dunakeszi: 1,74 millió Ft/ha). A művelési ágak közül a legnagyobb (12-13 százalékos) áremelkedés a szántóföldi területeknél volt tapasztalható, míg a legkisebb mértékű (2 százalék alatt) növekedést a kert-gyümölcsös, illetve a szőlőterületek értékesítési statisztikái mutatják. Tavaly az eladott termőföld-terület 71 százaléka szántó, 14 százaléka erdő-fásított, 11 százaléka gyep-rét-legelő, 2-2 százaléka pedig kert-gyümölcsös, illetve szőlő volt - teszi hozzá Valkó Dávid.
Forrás: OTP JZB
Három alföldi megye mind fölött
A KSH adatai szerint az ország területének 79%-a, 7,37 millió hektár termőterület. Ennek közel 59%-a szántó, 26%-a erdő, 10%-a gyep, míg 5% alatti a szőlő, gyümölcsös, halastavak, stb. aránya. 2008 és 2012 között, a jelentősebb termőterület-típusok közül egyedül az erdőterület bővült (+1,9%), míg leginkább (-24,8%) a gyepterület szorult vissza (részben statisztikai átsorolások miatt).
A tulajdonosi szerkezet a következőképpen alakul: ~73% természetes személyek, ~22% állam, ~3% társas szervezet, ~2% önkormányzat. A bérelt területek aránya 60-62%-ra tehető. 2010-es adatok szerint az egyéni gazdálkodók 92%-a dolgozik 10 hektár alatt, az általuk művelt terület 20%-án, és 8%-uk 10 ha fölött, a terület 80%-án. A gazdálkodó szervezetek 62%-a 100 ha alatt gazdálkodik, a művelt terület 4%-án, míg 100 ha fölött 38%-uk, 96%-nyi területen.
Forrás: OTP JZB
A tavaly is erőteljes kereslet hatására a termőföld-tranzakciók száma 8%-kal nőtt 2011-hez képest; a forgalom 48%-át adó 1/1 tulajdoni hányadot érintő adásvételeknél viszont csak alig 1% volt a növekmény. 10%-os csökkenést mindössze Jász-Nagykun-Szolnok megyében látunk, illetve egy alig mérhető visszaesést Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ugyanakkor 20%-ot meghaladó a forgalomnövekedés Baranya, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékben.
Forrás: OTP JZB
A tízezer hektár feletti éves forgalmat Bács-Kiskun (12 600 ha), Szabolcs-Szatmár-Bereg (11 200 ha) és Jász-Nagykun-Szolnok (11 200 ha) megyék haladják meg, melyek így összességében az országos adásvételi volumen 25,8%-át adják. Ezzel szemben Komárom-Esztergom megye forgalma (2800 ha) az országos volumenből alig 2%-kal részesedik.
Forrás: OTP JZB
Változások szele
Az idei év ugyanakkor teljesen átrajzolhatja a termőföldpiacot. Ennek oka a várhatóan még a nyáron elfogadásra kerülő új földtörvény. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény tervezete szerint ugyanis főszabályként csak az adott körzetben lakó és tevékenykedő földművesek (magánszemély gazdálkodók) vásárolhatnának termőföldet, és majdnem kizárólagos előnyt élveznének a bérlések tekintetében is. Ez pedig jelentős mozgásokat generálhat. A törvény elfogadásáig azonban még kivárás várható a termőföldpiacon. Ezt támasztja alá, hogy az év eddigi részében elmaradt a forgalom megugrása.
