A Luxemburgban 2013. június 24-25-én megrendezésre kerülő Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen valószínűsíthető a politikai megállapodás elérése a Közös Agrárpolitika reformjáról. A várható döntés a Közös Agrárpolitikát alkotó négy alaprendeletről születik meg. Ezek a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések és a vidékfejlesztési támogatások szabályait, valamint a közös pénzügyi rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek a rendelkezések szabják meg, hogy a következő hétéves uniós költségvetés mezőgazdaságra fordítható forrásaiból a gazdák milyen feltételek teljesítése esetén kaphatnak terület alapú támogatást, illetve hogy mekkora forrás fordítható piacvédelmi intézkedésekre. Szintén ez a döntés lesz az alapja a vidékfejlesztési források felhasználásának.

Az elmúlt évtizedekben többször szükségessé vált a szabályozás felülvizsgálata, annak a változó körülményekhez, az új kihívásokhoz történő hozzáigazítása. A KAP legutóbbi, nagyobb reformjára 2003-ban került sor. Az azóta eltelt idő, a megváltozott körülmények és a gazdasági válság hatásai indokolttá tették a szabályozás felülvizsgálatát.

A KAP az unió legrégebbi közös politikája

Ezek a rendelkezések szabják meg, hogy a következő hétéves uniós költségvetés mezőgazdaságra fordítható forrásaiból a gazdák milyen feltételek teljesítése esetén kaphatnak terület alapú támogatást, illetve hogy mekkora forrás fordítható piacvédelmi intézkedésekre. Szintén ez a döntés lesz az alapja a vidékfejlesztési források felhasználásának.

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legrégebbi közös politikája, amely már több mint 60 éve meghatározza az európai mezőgazdaság irányvonalait. Az elmúlt évtizedekben többször szükségessé vált a szabályozás felülvizsgálata, annak a változó körülményekhez, az új kihívásokhoz történő hozzáigazítása. A KAP legutóbbi, nagyobb reformjára 2003-ban került sor. Az azóta eltelt idő, a megváltozott körülmények és a gazdasági válság hatásai indokolttá tették a szabályozás felülvizsgálatát.

Az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés 2010-es hatályba lépése miatt ez az első olyan KAP reform, amelyben döntéshozóként a Tanács és a Bizottság mellett az Európai Parlament is részt vesz. A jelenlegi reform előkészítéseként a Bizottság széles körű társadalmi vitát kezdeményezett az EU tagországokban a KAP jövőjéről. Ennek az összegzését is felhasználva a Bizottság 2010 őszén kiadott egy közleményt, amelyről a Tanács a Magyar Elnökség vezetésével 2011 márciusában, az Európai Parlament pedig 2011 júniusában foglalt állást. Ezt követően a Bizottság 2011 októberében hozta nyilvánosságra a viták alapjául szolgáló, az új KAP-ra vonatkozó jogszabálytervezeteket.

Az elmúlt több, mint másfél évben, négy elnökségi ciklus alatt tárgyalták a tagállamok a javaslatokat, amelyről 2013 márciusában a miniszterek a Tanácsban megállapodtak. Ezzel párhuzamosan, a társ-jogalkotó Európai Parlament is megszavazta álláspontját. A végső megállapodás elérése érdekében az elmúlt három hónapban rendkívül intenzív tárgyalások folytak és folynak a Tanácsot képviselő Elnökség, az Európai Parlament és a Bizottság között.

A fentiekben leírt hároméves munka tetőpontja várhatóan a 2013. júniusi luxemburgi tanácsülés lesz, ahol vélhetően hosszas egyeztetések és intenzív tárgyalások után megszületik a kompromisszum és így sikerül megállapodni a Közös Agrárpolitika következő években alkalmazandó szabályairól. Ez a tárgyalássorozat és Tanácsülés az uniós jogalkotás szempontjából is igen rendhagyó. Az uniós intézményeknek a megszokott 1,5-2 éves egyeztetés helyett lényegében 10 hét alatt kellene megállapodniuk a hozzávetőlegesen 2000 oldalnyi joganyagról. Az ír elnökséget a korábbi elnökségek, így Magyarország is, és a tagországok döntő többsége is támogatja a megállapodás elérésében. Az eddigi tárgyalások alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság és az Európai Parlament is érdekelt abban, hogy most júniusban létrejöjjön a politikai megállapodás a Közös Agrárpolitika jövőjéről.

Mi a vita tétje?

A KAP reform keretében elfogadott jogszabályok határozzák meg, hogy a költségvetési tárgyalások során kitárgyalt forrásokat milyen feltételek mentén lehet felhasználni. Az úgynevezett négy alaprendelet a közvetlen kifizetéseket, a piaci intézkedéseket, a vidékfejlesztési támogatásokat, valamint a közös pénzügyi rendelkezéseket foglalja magában.

A reform tárgyalásai kapcsán Magyarország 5 fő célt határozott meg:

I. A munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs és állattartó ágazatok támogatásának növelése (érzékeny ágazatok)

A jelen reform alapvető kérdése volt, hogy a belső piacon milyen mértékben és feltételekkel támogathatóak az állattartó ágazatok, illetve a zöldség-gyümölcstermesztők. A támogatás mértéke az adott ágazat versenyképessége szempontjából meghatározó. Egyes nyugat-európai országokban ma akár az uniós források 28%-át is ezen ágazatok támogatására tudják fordítani, míg a közép-európai országokban ez az arány jelenleg legfeljebb 14%. Ezt az egyenlőtlenséget a reformban szükséges orvosolni.

II. A magyar vidék versenyképességének növelése

A cél elérése érdekében fontos, hogy ténylegesen a mezőgazdasági tevékenységet folytatók részesüljenek az uniós forrásokból (aktív gazda fogalma).

A nemrég levonult árvíz is megmutatta, hogy milyen fontos lenne a megfelelő biztonsági háló biztosítása a mezőgazdasági termelők védelme érdekében. A jelenlegi rendszerhez képest többszintű védőhálót lenne szükséges, mely megfelelő biztonságot nyújt a gazdáknak mind a természeti csapások, mind a jelentős piaci változások esetében.

A fentiek mellett szükséges lenne megteremteni a szabályozásban annak a feltételeit, hogy a vidékfejlesztési program, a többi alappal együttműködve, a vidéki lakosság helyzetén javítson és a helyi fejlesztéseket segítse.

III. Kisgazdaságok támogatása

A magyar kistermelők érdekeit szem előtt tartva lenne érdemes a szabályozást kialakítani. Figyelembe kell venni, hogy esetükben az adminisztratív terhek ne növekedjenek, sőt ha lehet, a szabályozás egyszerűsödjön és a támogatásokhoz egyszerűen juthassanak hozzá.

IV. A fiatal gazdálkodók támogatása

A magyar gazdálkodók kevesebb, mint 6%-a 40 év alatti gazdálkodó. Az egészséges korszerkezet elérése és a gazdálkodást kezdő 40 év alatti termelők számának növelése alapvető cél. Ennek érdekében minden forrásból biztosítani kell, hogy a fiatal gazdálkodókat támogatni tudjuk. Erre az elmúlt időszakban csak vidékfejlesztési források álltak rendelkezésre, de kiemelt cél, hogy a jövőben emellett a közvetlen kifizetésekből is támogatást tudjunk nyújtani a fiatal gazdálkodóknak.

V. A fenntartható gazdálkodás erősítése

A fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében a jelenlegi állapotnál is tovább kell mennünk. A zöld termelés elősegítése ennek megfelelően fontos A cél az, hogy mezőgazdaságunk vegye figyelembe jobban a környezetvédelmi szempontokat. Ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy ez ne veszélyeztesse a gazdálkodók megélhetését, munkahelyét, illetve hogy ne tegye indokolatlanul bonyolulttá a kifizetések rendszerét. Ennek megfelelően egy kiegyensúlyozott kompromisszum elérésére törekszünk.

A június 24-25-ei Tanácson ezen célok elérése érdekében tárgyal a magyar delegáció. Célunk egy olyan kiegyensúlyozott megállapodás elérése, mely érdemben segíteni tud a magyar vidék helyzetének javításában.