Az OMÉK első napján tartották "Az új Közös Agrárpolitika - kihívások és új perspektívák" című konferenciát, ahol Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mellett több hazai és nemzetközi szakpolitikus tartott rövid előadást a KAP reform témaköréhez kötődően. Többek között szó esett a KAP reformjának végrehajtásáról, eredményeiről. A konferencián részt vett a magyar agrárpolitikai vezetés mellett az Unió, Litvánia, illetve a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége.
Sertés és baromfi - Továbbra is az EU mostohagyermekei
Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár a KAP reformjának eredményeit magyar szempontból értékelte. Az államtitkár nagy sikernek tartja, hogy a magyar részarány a KAP-on belül 2,4-ről 3,2 százalékra emelkedett, ami azért is különösen kiemelkedő, mivel nőtt az unió tagállamainak száma. A Magyarország számára elérhető éves közvetelen támogatási keret 1270-1274 millió euró lesz, az éves vidékfejlesztési keret pedig közel 490 millió euró. Czerván felhívta a figyelmet arra, hogy a SAPS-ot alkalmazó országok előtt jelenleg több választási lehetőség is van, mégpedig hogy 2015-ig, 2018-ig, avagy 2020-ig alkalmazzák a jelenlegi SAPS rendszert, és csak ezt követően állnak át teljes egészében az újfajta finanszírozási folyamatra, a BPS-re (alaptámogatási rendszer - Basic Payment Scheme). Ez egy rendkívül fontos döntés lesz, és ezt csak akkor lehet majd meghozni, amikor már minden tekintetben és részletében letisztul az új KAP, vagyis véglegesednek a végrehajtási jogszabályok, mondta az államtitkár. Nagy a felelősség e tekintetben a döntéshozókon.
Az idő előrehaladtával a "zöldítéssel" (avagy greening) kapcsolatos viták tekintetében egyre több könnyítést sikerült beépíteni a rendszerbe, ami magyar szemszögből szintén sikernek minősül. A fiatal gazdák továbbra is jelentős szerepet játszanak és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, ám az ő esetükben van némi üröm, az örömben. Nagy szomorúság, hogy nem sikerült minden 40 év alatti gazdát "fiatalnak" minősíteni, ám a gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül létrehozók már nem csak a II. hanem az I. pillér kereteiből is támogathatóak, mondta Czerván.
Egyik legfontosabb magyar eredményként a megemelt termeléshez kötödő támogatást emelte ki az államtitkár, ami a jelenlegi 3,5%-ról az új rendszerben 13%!-ra növekszik a gabonafélék, olajnövények, rizs, vezőmag, tej, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, cukorrépa, zöldség és gyümölcsök és néhány egyéb termék tekintetében. Ami azonban szintén nem ad okot örömre az az, hogy hosszas próbálkozások után sem sikerült elérni az Uniónál, hogy a sertés és a baromfiágazat, valamint a dohánytermesztés is bekerüljön a támogatható kategóriákba. Ebben a régóta húzódó ügyben továbbra sem sikerült érdemi eredményt elérni, amit sajnos a gazdák sem értenek, sajnálkozott az államtitkár. Czerván végül pozitív fejleményekként emelte ki, hogy a szőlő- és borágazatban sikerült elnyújtani a támogatások felhasználását, valamint azt, hogy az izoglükóz kvótát, magyar kezdeményezésre, sikerült megemeltetni, ami a horvátok csatlakozása miatt vált szükségessé.
Nemzetközi tapasztalatok
A konferencia köszöntőbeszédében Fazekas Sándor méltatta a 76. alkalommal megrendezett OMÉK-ot, valamint nagy hangsúlyt fektetett a KAP eddigi teljesítményére, a reformmal kapcsolatos kihívásokra és eredményekre, mint például hogy a jövőben csak az kaphat támogatást, aki tényleges mezőgazdasági tevékenységet is végez. Mindemellett részletezte a KAP már eddig is ismert, ám rendkívül fontos elemeit, amik a jövőben ténylegesen átalakítják a támogatási és kifizetési rendszert. Fazekas köszöntője végén buzdította a résztvevőket, hogy ne feledjék megkostólni a kiváló magyar pálinkákat és borokat.
Jerzy Bogdan Plewa, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának főigazgatója a KAP reform végrehajtásáról tartott előadást. Mint elmondta, jelenleg három nagy kihívás áll még előttünk, úgy mint a pénzügyi keretek, a jogi keretek, és a hatékony és eredményes megvalósítás véglegesítése és lezárása. A többéves pénzügyi keretekről ugyan még folynak a tárgyalások, ám bízik benne, hogy nemsokára már eredményekről is hírt tudnak adni. Álláspontja szerint, az új KAP nagyobb rugalmasságot, ám egyben nagyobb felelősséget biztosít a tagállamok részére, ami a felkészült országok számára komoly előnyt jelenthet.
2014 azonban átmeneti időszak lesz a KAP szempontjából, ami nem késlekedést jelent, hanem konkrét átmenetet, hiszen időt kell hagyni az ágazat minden szereplőjének az átlátásra, felkészülésre. Fontos azonban, hogy az új KAP bizonyos elemi, elsősorban ami közvetlen kifizetéseket illeti, már az új szabályozás alapjánfog zajlani. A főigazgató kiemelte, hogy az Unió még mindig vár rá, hogy Magyarország a SAPS-ot szeretné-e folytatni, meghosszabbítani akár 2018-ig, vagy átáll-e az új rendszerre. Illetve rengeteg egyéb kérdés vár még tisztázásra Magyarország mellett több tagállam részéről is. Plewa külön kitért a hazai fiatal gazdák szervezettségére, kiemelve az Agryát, amit kimondottan hasznosnak és a magyar mezőgazdaság jövőjének szempontjából kiemelkedőnek tart.
Mindaugas Kuklierius, litván mezőgazdasági miniszter-helyettes, a KAP reformot értékelte a litván szempontok figyelmbevéve. Kuklierius szerint fenntartható és innovatív mezőgazdaságra kell törekedni az unió minden egyes országában. A SAPS csomaggal kapcsolatos tételek elfogadására még idén sor kell hogy kerüljön, mivel a gazdákat nem lehet bizonytalanságban tartani. Előadásának lényege egy mondatban összefoglalva annyi, hogy még idén pontot kell tenni a legfontosabb kérdések végére, mert ez szükséges a kiszámíthatósághoz és a folytonossághoz. Kuklierius kiemelte, hogy a program célja a társadalmi különbségek megszüntetése, partnerség, fejlesztés és fejlődés, a fenntartható gazdálkodás elterjesztése, környezetbarát modellek megvalósítása, a kis és közepes méretű (családi) gazdálkodások fenntartása és segítése, ami mind gazdasági, mind szociális szempontból kiemelkedő fontosságú a KAP céljainak megvalósításához. A végső cél a versenyképes mezőgazdaság megteremtése.
Korábban jelentettük az OMÉK-ról
Ma nyitotta meg kapuit a 76. OMÉK, azaz az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, amely Magyarország legnagyobb agrárgazdasági rendezvénye, az ország leglátogatottabb élelmiszeripari és mezőgazdasági seregszemléje. A több mint százéves múltra visszatekintő eseményt Orbán Viktor miniszterelnök és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg.
"Az OMÉK a vidék bemutatkozása a főváros, és a városi közönség előtt. A vidék legjaváról szól és megmutatja azt a teljesítményt, amit Magyarország az agráriumban elért" - mondta el beszédében a Fazekas Sándor. Az idei OMÉK díszvendége Oroszország. "Magyarország és Oroszország között jelentősen fellendült az együttműködés az agrárium területén, rendszeresek a találkozók, és egyre több magyar cég vesz részt oroszországi kiállításokon, és - most az OMÉK-on először - Oroszország ugyancsak több céggel van jelen. A díszvendégi pozíció elfogadása pedig azt jelenti, hogy az orosz fél is nyitott az együttműködésre" - beszélt a miniszter az orosz kapcsolatokról.
Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. "Az OMÉK szakmai súlyánál fogva Európa egyik legfontosabb agrárkiállítása" - kezdte beszédét. A miniszterelnök külön köszöntötte Oroszországot: "Öröm számunkra, hogy orosz barátaink is itt vannak" - mondta.
"Magyarországon a mezőgazdaság jövedelmezősége, gazdáink és a szektor ereje is nőtt az elmúlt időszakban. Magyarország az 1400 milliárd forintos uniós forrás 90%-át már lekötötte és ezzel 3000 millárd forintos fejlesztést valósít meg, a szektor kivitele több éves csúcsra emelkedett, 2012-ben elérte a 8 milliárd eurót. A tavalyi évben 15 ezerrel többen dolgoztak a mezőgazdaságban, mint egy évvel ezelőtt, a szezonális időszakban pedig a foglalkoztatottság még ennél is magasabb, így az új munkahelyek száma három év alatt 30 ezerrel bővült. A szektor nemzetgazdasági ereje nőtt, 2011-ben 4,5 %-ban járult hozzá a bruttó hazai termékhez" - mondta el a miniszterelnök. "A keleti nyitás sikeres volt, új belépőként jelent meg többek között India, Irak, Pakisztán, Grúzia, Japán és nem utolsósorban Oroszország. Örülünk, hogy a magyar-orosz kapcsolatok bíztatóan alakulnak" - tette hozzá.
A megnyitó ünnepségen részt vett Nyikolaj Fjodorov, orosz mezőgazdasági miniszter is. "Magyarország oroszországi exportja 7%-kal nő évente. Oroszországban a fogyasztók ismerik és szeretik a magyar termékeket, mert környezetvédelmi szempontból tiszták, egészségesek és egész egyszerűen finomak" - mondta Nyikolaj Fjodorov. "Oroszország széles spektrumban van jelen a kiállításon, a távol-kelettől egészen a nyugati határokig. Egy nagyon fontos megállapodás is előkészítés alatt áll: a napokban kerül aláírásra egy egyezmény, ami Magyarország és Oroszország felsőoktatási együttműködést segíti elő" - hívta fel a figyelmet a miniszter.
A megnyitó ünnepség után Fazekas Sándor és Nyikolaj Fjodorov tartott sajtótájékoztatót. A magyar miniszter megerősítette, hogy az Oroszországba irányuló magyar export évente 7%-kal nőtt. 2012-ben Magyarország kivitele elérte a 214 millió eurót, idén az első fél év számai alapján 15%-os növekedésre számítunk, és bízunk benne, hogy ez a tendencia fennmarad"- tette hozzá.
"Az Oroszországba irányuló magyar kivitel akkor lehet sikeres, ha nagyon jó minőségű, egészséges termékeket exportál az ország" - mondta el az orosz miniszter. Erre reflektálva Fazekas Sándor elmondta, hogy hazánk elsősorban prémium termékeket, zöldségeket, gyümölcsöket, borokat és más magas minőségű termékeket kíván exportálni. Az orosz fél ezzel párhuzamosan a tengeri és édesvízi halak Magyarországra irányuló kivitelét szeretné erősíteni.
