Az ország minden településén agrárgazdasági bizottságokat állít fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A testületek vezetésébe országos szinten legalább 10 ezer gazdát választanak be. A bizottságok létrehozása a NAK idei kiemelt feladatai közé tartozik, az első szervezetek pedig a napokban már meg is alakultak. Legfontosabb feladatuk az lesz, hogy közvetítsék észrevételeiket a kamara működésével kapcsolatban, illetve jelezzék, milyen szolgáltatásokra van szükségük a tagoknak.

"Legyen a lábunk a földön" - kommentálta az agrarszektor.hu-nak a települési agrárgazdasági bizottságok létrehozását Győrffy Balázs, a NAK országos elnöke. A cél az, hogy minden településen alakuljanak ilyen testületek, bár elvileg több település is létrehozhat egy közös szervezetet. Végeredményben azonban az ország több mint 3 ezer településén várható a bizottságok felállítása, egyenként 3-15 tagú vezetőséggel. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a testületek munkájában közvetlenül több mint 10 ezer gazda vesz majd részt.

A bizottságokat az adott településen lakóhellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező agrárkamarai tagok hozhatják létre, vezetésüket pedig az általános választójogi szabályok szerint vlaszthatják meg. Az első szervezetek a napokban már megalakultak, és felállításuk - közölte Győrffy Balázs - a NAK idei kiemelt feladatai közé tartozik.

A megalakításnak sem jogszabályi, sem eljárásrendi határideje nincs, de a NAK a települési bizottsági rendszer minél gyorsabb létrehozására törekszik. A testületek felállítása nem kötelező, de megalakulásukat a megyei agrárkamarai elnökök is elrendelhetik, illetve létrehozásuk tíz települési tag kezdeményezésére is kötelező válhat.

Győrffy Balázs szerint a bizottságok elsődleges feladata az lesz, hogy jelezzék az agrárgazdasági kamara működésével kapcsolatos észrevételeket, problémákat. Felmérhetik azt is, hogy a tagoknak milyen kamarai szolgáltatásokra van szükségük. Emellett el kell látniuk azokat a feladatokat is, amelyeket jogszabályok vagy kamarai megállapodások írnak elő a NAK számára.

A települési agrárgazdasági bizottságok felállítása azért is lényeges, mert ezek lesznek az alapjai a piramisszerű önkormányzati agrárkamarai rendszernek. A települési bizottságokból jönnek ugyanis később létre a járási agrárgazdasági bizottságok, amelyek pedig - a megyei kamarai szervezetekkel együtt - a regionális agrárgazdasági bizottságokat hozzák majd létre. Mint ismert, a NAK megyei és országos szintű önkormányzati szervezetei már korábban kiépültek.