Összesen 500-700 millió forint kárt okoztak a közelmúltbeli őszi fagyok, de a termelők akkor sem juthatnak kárenyhítő támogatásokhoz, ha tagjai az úgynevezett agrár-kárenyhítési alapnak és megfizetik a hozzájárulást is. A jelenlegi rendszer ugyanis csak a tavaszi és a téli fagykárt ismeri el, az őszit nem. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a vidékfejlesztési miniszterhez fordult az ügyben.
Az idén korán érkeztek az első őszi fagyok - állapítja meg közleményében a MOSZ. Az ország egyes területein - leginkább Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben - több száz hektáron, főként öntözött kultúrák, zöldségnövények, másodvetésű csemegekukorica, fűszer-és pritaminpaprika, paradicsom szenvedett fagykárt hozzávetőlegesen 500-700 millió forint értékben.
Annak ellenére, hogy az érintett termelők részesei a kárenyhítési alap rendszerének, ahhoz befizetéseikkel hozzájárulnak, nem részesülhetnek kárenyhítő juttatásban. Az agrár-kárenyhítési rendszer jelenlegi szabályozása nem kezeli az őszi fagykárt és az azt elszenvedő gazdálkodók kártalanítását.
A rendszer csak a tavaszi és téli fagykárt ismeri el, az őszi fagykárt viszont nem. Az őszi fagyok a téli és tavaszi fagyokhoz képest kisebb területet érintenek, hiszen a legtöbb növény ekkor már lekerül a földekről, a következő év terményeinek magja pedig épp csak bekerült a földbe.
Jellemző, hogy ilyenkor főként olyan kultúrák szenvednek kárt, amelyek kézimunka igényesek, sok családnak biztosítanak megélhetést. Ezek a növények öntözést igényelnek, amely jelentősen növeli a költségeket és ez által az elszenvedett kár mértékét is. Úgy tűnik, hogy az érintett gazdálkodóknak alig van reményük arra, hogy kárenyhítés keretében mérsékeljék veszteségeiket - közölte a MOSZ.
Az érdekképviselet levélben fordult a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, hogy nyújtson segítséget ahhoz, hogy az őszi fagykárt szenvedett termelők is részesülhessenek kárenyhítő juttatásban.