Elutasítja a hazai gazdálkodók többsége azokat az uniós szabályozási változtatásokat, amelyekkel jelentősen korltátoznák egyes fontos - úgynevezett neonikotinoid-típusú - rovarölő szerek felhasználását - állapította meg az AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének internetes felmérése. A tiltással a termelők szerint a magyar mezőgazdasági kibocsátás gerincét jelentő kukorica-, napraforgó- és repcetermelés biztonsága kerülne veszélybe.
Tudományos és gyakorlati módszerekkel alátámasztott indokok nélkül, pusztán egy vélelmezett veszélyre hivatkozva az Európai Bizottság rendeletet hozott 2013. május 24-én a mezőgazdasági termelés szempontjából kiemelten fontos három neonikotinoid típusú rovarölőszer (az imidakloprid, a klotianidin és tiametoxam) felhasználásának korlátozásáról. Az AGRYA októberi online felmérésének célja annak vizsgálata volt, hogy az Európai Unióban hatályba lépő, neonikotinoidokra vonatkozó korlátozás hogyan érinti a magyar gazdálkodókat, melyek az ezzel kapcsolatos vélemények, tervek. Az október 1. és 6. között zajlott online sztenderdizált kérdőíves felmérés során közel 300 kitöltött kérdőív érkezett, a válaszadók mintegy 200 ezer hektárnyi területen gazdálkodnak, elsősorban kukoricát, napraforgót, repcét, kalászosokat termesztenek.
A válaszadók többsége (88%) már értesült a neonikotionoid korlátozásról, akik nem (12%), azok szignifikánsan kisebb átlagos területen gazdálkodnak. Akik hallottak már a korlátozásról, azok még nagyobb hányada, 93%-a tud a szabályozás vetőmagokat illető vonatkozásáról.
A három fő növény, a kukorica, a napraforgó és a repce esetében a válaszadó gazdálkodók kb. 2/3-a közepes vagy jelentős mértékű problémának látja a korlátozást. Azon termelőknél, akik tisztában vannak a korlátozás részleteivel, még ennél is nagyobb arányú volt a közepesnek és jelentősnek tartott veszély megítélése.
A válaszadó napraforgó- és repcetermesztéssel is foglalkozó gazdálkodók többsége (85-90%-a) rovarölőszerrel csávázott vetőmagot vet, és elterjedt a vetőgépeken a deflektor használata, amit a neonikotinoidokon kívül, más hatóanyagú csávázószerrel kezelt vetőmagoknál is alkalmaznak. A vetőmagcsávázás korlátozása miatt, annak kiváltására a válaszadó termelők 1/3-a talajfertőtlenítést tervez, 19%-uk állománykezelést, de a legtöbben nem döntöttek még (37%). Ez utóbbi réteg nagy aránya a nem megfelelő informáltságból, illetve az alternatív védekezési lehetőségek korlátozottságából adódik.
A neonikotinoidokon túlmutató, további várható növényvédőszer korlátozásokról a válaszadók többsége, 78%-a már hallott. A termelői véleményekre irányuló nyitott, nem irányított kérdésre a válaszadók 70%-a a korlátozással szemben negatívnak minősíthető (egyet nem értő, elutasító) választ adott.
A nem reprezentatív, de jelentős területen gazdálkodó termelőt megszólító felmérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy a gazdálkodók többsége elutasítja és megfelelő alternatív módszerek hiányában komoly veszélynek tekinti a várható korlátozásokat. A növényvédőszerekre vonatkozó tiltásokkal a magyar mezőgazdasági kibocsátás gerincét jelentő kukorica-, napraforgó- és repcetermelés biztonsága kerül veszélybe.
A neonikotinoid korlátozásokon túl további, még nagyobb problémát jelenthet a biztonságos növénytermesztésre már rövidtávon is az Európa Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) által felállított új kockázatértékelési útmutató, amely további növényvédőszerek elvesztését okozhatja a jövőben. Ahogy a neonikotinoid hatóanyagok betiltásánál, illetve korlátozásánál is látható, a növényvédőszer hatóanyagok méhegészségügyi kockázatelemzései még hiányos adatokra épülve is megalapozhatnak súlyos várható gazdasági károkkal járó döntéseket.
A tervezett új kockázatértékelési útmutató alapján szinte valamennyi rovarölő szer és sok gombaölő, illetve gyomirtó szer kivonásra kerülhet néhány éven belül, ami miatt az egész európai mezőgazdaság jövője forog kockán. Mindez azon törekvés miatt, hogy a növényvédő szerek kockázatát eleve kizárják még azokban az esetekben is, amikor a kockázat csak feltételezett.
A kockázati vizsgálatok széleskörű, tagállami sajátságokat is figyelembe vevő egyeztetését, releváns, igazolható kockázatokra és hiteles, független hatástanulmányokra épülő szabályozást tartunk elfogadhatónak és ezek kialakítására kérjük a döntéshozókat a most folyó, a növényvédőszer hatóanyagok kockázatértékelési útmutatójának kialakítása során - hangsúlyozza az AGRYA. A szervezet szerint a tagállamoknak - köztük Magyarországnak is - ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az EFSA új megközelítést alakítson ki, amely elsősorban a releváns kockázatokra és hiteles tanulmányokra épül, amelyeknek eredményeit megfelelően ki is értékelik. Több tagállam közös és határozott állásfoglalása vezethet eredményre.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége elkötelezett a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az okszerű és integrált növényvédelmi beavatkozások, valamint a méhek védelme iránt, ugyanakkor elfogadhatatlannak tart egy olyan eljárást, amely vélelmezett, megfelelő adatokkal, kísérletekkel és bizonyítékokkal alá nem támasztott korlátozást vezet be a mezőgazdasági termelésbe, amely súlyos gazdasági kockázatokkal jár a termelőkre és az egész nemzetgazdaságra nézve. Ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy - figyelembe véve az érintettek, a gazdálkodók álláspontját a várható korlátozásokról - a tudományos és gyakorlati módszerekkel is igazolt adatok alapján vizsgálják felül a korlátozó rendelkezést.
