Állami nonprofit agrárintegrációs központok létrehozása javíthatná a termelők helyzetét - nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Font Sándor, a parlamenti mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. Az elképzelések szerint legalább régiós szinten jönnének létre ilyen társaságok állami irányítással vagy koncesszióval. A gazdálkodók így eldönthetnék, hogy a nonprofit állami vállalatok szolgáltatásait veszik-e igénybe vagy maradnak a mai is működő, magántulajdonú és nyereségérdekelt termelésszervező cégeknél, amelyek tevékenységét ezután sem tiltanák. Az új típusú integráció kialakításához azonban törvényi szabályozásra lenne szükség, amely még kidolgozás alatt áll.
Sok termelő rendszeresen a kombájn alól adja el learatott gabonáját, ezért évek óta téma, miért ne lehetne létrehozni olyan társaságokat, amelyek az állami tulajdonú Concordia Zrt. és Tartalégkazdálkodási (TIG) Kft. raktáraira építve tárolási lehetőséget nyújtanának a rászoruló termelőknek - érzékeltette a még nem véglegesített terveket Font Sándor. Az elképzelések szerint végeredményben olyan állami szervezésű agrárintegrációs vállalatok jönnének létre, amelyek a terménytárolásnál jóval szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtanának a gazdáknak.
Az állami agrárintegráció régiós szinten szerveződne, így alapesetben hét ilyen központ (társaság) jöhetne létre, mégpedig nonprofit alapon. Font Sándor szerint e cégek a termelőket vetőmaggal, növényvédő szerekkel, műtrágyákkal láthatnák el , vagyis klasszikus termelésszervező tevékenységet folytatnának. Szintén végezhetnének gépi szolgáltatásokat is, így a mezőgazdasági erőgépeket a jelenleginél hatékonyabban lehetne kihasználni. Az előző kormány idején végrehajtott, ésszerűtlen gépberuházási támogatások nyomán ugyanis ma olyan “lóerőmennyiség" van az országban, hogy szinte minden táblára jut egy kombájn, így azokat a tulajdonosok nem tudják gazdaságosan üzemeltetni - állapította meg az elnök.
Az elképzelések szerint az agrárintegrációs központok közvetlen állami irányítás alatt állhatnának, vagy az állam magánszemélyek számára koncessziót hirdethetne a működtetésre. Font Sándor szerint a termelők az új rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnának, így maguk dönthetnék-e, hogy a nonprofit szervezetek szolgáltatásait, vagy a nyereségorinteált, piaci alapon szervezeződ privát vállalkozásokat választják, amelyek tevékenységeit továbbra sem tiltanák meg.
Az állami agrárintegráció teljesen új szisztéma lenne Magyraországon, de Nyugat-Európában vannak erre jól működő példák - közölte a bizottsági elnök. A rendszer kilakításához azonban törvényi szabályozásra lenne szükség, amely még kialakítás alatt áll. Egyelőre - elsősorban a közelgő jövő évi választások miatt - kérdéses, hogy az úgynevezett agrárintegrációs törvényjavaslat mikor kerülhet a parlament elé, mivel a jogszabálynak számos hosszabb távra szóló, koncepcionális kérdést is tartalmaznia kellene.
Mint ismert, az agrárintegrációs tevékenység ismét az érdeklődés középpontjába került az utóbbi időszakban, mert a hazai piacon jelentős változások zajlanak. A korábban szebb napokat látott bábolnai IKR Zrt. a cseh Andrej Babis nagyvállalkozónak adta el agrárintegrációs üzletágaiat, a nádudvari KITE Zrt. megszerzésé kapcsán pedig a két leggazdagabbnak tartott magyar, Bige László és Csányi Sándor csap(ott) össze.
Közben azonban több más, nemzetközi tulajdonú nagyvállalat is nyújt agrárintegrációs-termelésfinanszírozási szolgáltatásokat. Ilyen például a gabonapiacon érdekelt Cargill és Glencore, de több más inputanyag-gyártó - gépforgalmazó, vagy vetőmag és növényvédő szer értékesítő - cég is végez hasonló tevékenységeket, illetve fejleszti ilyen típusú üzletágait.
