Új földtörvénnyel egészítené ki a nyáron elfogadott, sarkalatos földforgalmi törvényt a kormány. Az egyszerű parlamenti többséget igénylő, most készülő jogszabály tartalmazna minden olyan törvényi szintű “szakmai" paragragrafust, amely nem követel kétharmados országgyűlési jóváhagyást. Az új törvényjavaslat szerint a Nemzeti Földakapkezelő Szervezet (NFA) akármelyik hazai földhasználó összesített földadataiba betekinthetne, míg az úgynevezett földhasználati megosztás és a települési földbizottságok kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kapna új feladatokat. A társas vállalkozások helyzetét javítaná, hogy újra korlátoznák a földtulajdonosok egyoldalú földbérlet-felmondási lehetőségeit, amelyeket alig néhány hónapja léptettek életbe.
Új földtörvényjavaslatot dolgozott ki és bocsátott egyeztetésre a vidékfejlesztési és az igazságügyi tárca - tudta meg az agrarszektor.hu. A csupán egyszerű parlamenti többséget igénylő új jogszabály a nyáron elfogadott, sarkalatos (kétharmados) földforgalmi törvény kiegészítesékent készül, és minden olyan rendelkezést tartalmaz majd, amely nem követel kétharmados törvényi szintet, de törvényinél alacsonyabb rangú jogszabályokban sem rögzíthető.
Mint ismert, a jelenlegi kormánytöbbség a nyári földforgalmi sarkalatos törvénnyel kívánta hosszú távra meghatározni a hazai földpiaci és birtokpolitikai viszonyokat. A most készülő, új földtörvény a földforgalmi jogszabály végrehajtását segíti majd elő olyan “gyakorlati jellegű" paragrafusokkal, amelyeket az Orsszággyűlés egyszerű többséggel is könnyedén módosíthat. Így a szakmainak tekintett ügyek törvényi szinten akkor is kezelhetők lesznek, ha nem jön létre kétharmados többség a parlamentben.
A tervezett változtatások részeként a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet lehetőséget kapna arra, hogy bármely földhasználóval kapcsolatban úgynevezett földhasználati összesítőt kérjen a földhivataloktól. Az összesítő a földhivatali földhasználati nyilvántartásra épül, és az előírt adatszolgáltatásra alapozva azt tartalmazza, hogy egy-egy földművelő az ország területén milyen jogcímeken összesen mekkora területet használ. Ilyen összesítőket kérhetnek például zsebszerződésgyanús ügyekben az ügyészek, de szakértők szerint az állami földeket kezelő NFA-nak nem igazán lehet köze ahhoz, ki milyen magántulajdonú területeket használ.
Végső soron az NFA földhasznosítási gyakorlatát kellene a későbbiekben alapul venni azokban az esetekben, amikor egy-egy gazdálkodó haszonbérfizetési kedvezményre válik jogosulttá. Mint ismert, a termelőket ma is arányos díjmérséklés illeti meg, ha természeti csapások miatt legalább 30 százalékos hozamérték-csökkenést szenvednek el. Ezután viszont erre csak akkor tarthatnának igényt, ha legalább a helyben szokásos bérleti díjat fizetik a tulajdonosoknak, de minimum az NFA-s állami földbérleti szerződésekben szereplő, országosan érvényes összeget vállalják be, amely a legutolsó közlések szerint aranykoronánként 1250 forintot tesz ki.
Az új földtörvényjavaslat megállapítja azt is, hogy a piaci szereplők mikor vehetik igénybe a földforgalmi törvényben megállapított kedvezményes birtokmaximumot. Mint ismert, a kétharmados jogszabály a legnagyobb birtokméretet általában 1200 hektárban határozza meg, de az állattartóknak legfeljebb 1800 hektár művelését teszi lehetővé, hogy megfelelő nagyságú takarmánytermő területet birtokolhassanak. Az új földtörvényjavaslat a nagyobb földterületet akkor engedélyezné, ha a földhasználók meglévő földjeiken átlagosan már fél állategységnek megfelelő hektáronkénti álllatsűrűséget értek el az újabb szerződéskötéseket megelőző három évben. Nem egyértelmű azonban a megfogalmazás abban, hogy az 1200-1800 hektáros birtokméret megszerzéséhez pontosan mely területekre kell vetíteniük a fél állategységes állatsűrűséget.
A legnagyobb földbérlőknek számító társas vállalkozások helyzetét javítanák ugyanakkor azok a változtatások, amelyek korlátoznák a földtulajdonosok jogosítványait a haszonbérleti szerződések felmondásában. Mint az agrarszektor.hu beszámolt róla, a jelenleg hatályos földtörvény két idei módosítása is lehetővé tette, hogy a tulajdonosok egyoldalúan felmondhassanak a földhasználóknak a megállapodások lejárta előtt. Ezt jelenleg akkor tehetik meg, ha úgynevezett osztatlan közös tulajdonban lévő területeiket kimérették, illetve egy-egy adott termőföld esetében tulajdonosváltás következett be.
E két jogszabálymódosításra hivatkozva élelmes földtulajdonosok máris azzal fenyegették meg a jelenlegi földhasználókat, hogy felmondják az érvényes bérleti szerződéseket, ha nem kapnak nagyobb bérleti díjakat. A mostani új földtörvényi tervezet ugyanakkor a tulajdonosváltáson alapuló felmondási lehetőséget megszüntetné, az osztatlan tulajdonoknál pedig a kimérésre épülő szerződésfelmondást csak akkor tenné lehetővé, ha a korábban létrejött közös hasznobérleti szerződést az a tulajdonos nem írta alá, aki földjét önálló ingatlanként megkapta és azt saját maga akarja művelni.
Az osztatlan közös tulajdonú táblák művelését segítenék azok a korrekciók, amelyek szerint az úgynevezett földhasználati megosztáshoz nem kellene földmérői tevékenységet igénylő, költséges vázrajzot készíteni, hanem elegendő lenne a használati rendet ábrázoló térképi kimutatás is. Módosulnának a szabályok azokban az esetekben is, amikor a tulajdonostársak a használati megosztásról nem tudnak megállapodni. Ma ilyen helyzetekben a használati rendről a helyben lakó tulajdonostársak dönthetnek, ezután viszont a rendet sorsolással kellene megállapítani.
A sorsolást az elképzelések szerint a tulajdonostársak költségére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) területi szervezetei végeznék, de a NAK egyéb módon is bekapcsolódna a földszabályozásba. A kétharmados földforgalmi törvény előírja, hogy az új földadásvételi szerződések véleményezéséhez helyi földbizottságokat kell létrehozni, ehhez pedig - az új földtörvényi tervek szerint - a települési jegyzők hívnák össze a helyi gazdálkodói közösségek közgyűléseit. Ugyanakkor a NAK venné át a helyi földbizottságok feladatait, ha a testületek tagjait nem sikerülne megválasztani, illetve a bizottságok valamilyen okból működésképtelenné válnának.
