A vállalkozások eszközeik finanszírozására előszeretettel választják a lízing különböző formáit, azonban az elmúlt évek ezen a területen is sok változást hoztak. A korábban népszerű, idegen devizában történő finanszírozás visszaszorult, a finanszírozók körében is következtek be változások, illetve a lízingbe vevők is stratégiát váltottak, visszafogták fejlesztéseiket. A hazai lízingpiacon a cégautók finanszírozása mellett az agrárszektor volt az a terület, ahol a többinél kisebb mértékű volt a visszaesés, és ezen a piacon az UniCredit Leasing az egyik meghatározó szereplő. A Portfolio.hu kérdéseire az UniCredit Leasing Hungary Zrt. vezérigazgatója, Coriolan Sever Filip válaszolt.
A: Az elmúlt másfél, két év milyen lízingpiaci változásokat hozott az UniCredit Leasing életében, mennyire alakult át az ügyfélportfólió? Milyen ügyféligények csökkentek, illetve növekedtek? Jármű, gép, ingatlan, illetve mely szektorokra jellemző a lízing iránti érdeklődés?
Coriolan Sever Filip: Társaságunk a folyamatosan változó piaci igényekhez alkalmazkodva és az elmúlt időszakban megújult stratégiai célkitűzései alapján kiemelt hangsúlyt fektet a középtávú, jellemzően KKV beruházást ösztönző finanszírozási programjaira. Ezen belül is nagyobb teret kapott a termelőeszközök és a szállítmányozási eszközök finanszírozása, ahol társaságunk a szállítói kooperációk alapján ügyfeleinek nem csak az iparágakhoz gondosan igazodó finanszírozást biztosítja, hanem szakági rálátással teljes körű nemzetközi és hazai gépismeretet is.
A beruházási környezet és a vállalatok finanszírozási kereslet iránti változásait követve előtérbe kerültek az EU által támogatott programok, amelyek jóval hatékonyabb forrásgazdálkodást tesznek lehetővé a vállalatok versenyképesség megőrzéséhez.
A.: Milyen változások történtek a mezőgazdasági gépek területén, hogyan hatottak az elmúlt időszak megváltozott körülményei a gépfinanszírozási piacra?
C.S.F.: A finanszírozott gépek aránya a válság után drasztikusan csökkent, 50%-ról 35%-ra, a Növekedési Hitelprogram hatása nélküli a finanszírozási arány 2013-ban 35-40% között mozog, ezt segíti a könnyen elérhető 50%-os állami kamattámogatás és a hitelprogram is. Ez utóbbit is figyelembe véve a finanszírozási hányad idén elérheti az 50%-t.
A.: A mezőgazdaságban termelői oldalon érdekelt vállalkozások leginkább forintban realizálják a bevételeiket, ez pedig a finanszírozási igényükre is hatást gyakorol. Ők a forint alapú megoldásokat preferálják.
C.S.F.: A deviza alapú finanszírozás teljesen visszaszorult, ma jellemzően az veszi igénybe ezt a lehetőséget, aki euró árbevétellel is rendelkezik, így az árfolyamkockázatot ki tudja védeni.
A.: Milyen eszközök finanszírozására érkeznek be ajánlatkérések?
C.S.F.: Trend, hogy a gazdálkodók a hatékonyság növelése érdekében egyre nagyobb kapacitású és drágább gépeket vásárolnak. Ezt támogatja, hogy egyre többen térnek át az intenzív termesztési technológiákra, aminek a lényege, hogy nagyobb ráfordításokkal lényegesen nagyobb hozamokat lehet elérni és a termelés biztonság is nő általa. Ezen intenzív technológiák csak nagykapacitású, pontos és megbízható gépekkel tarthatók be. Kulcskérdés, hogy az adott művelet a szükséges időben és minél rövidebb idő alatt történjen meg pl.: késedelmes növényvédelem komoly terméskiesést okozhat, vagy ha a búza betakarítás előtt többször megázik, az minőségromlást okoz, ami az árat csökkenti 10-20%-kal. Lényeg, hogy a gépberuházás, ha az minőségi cserét jelent, a többlet hozamból, illetve veszteség elkerülése okán gyorsan megtérül.
A finanszírozásnál igényelt futamidő jellemzően öt év, az átlagos önerő áfa+15%. Az erőgépeket jellemzően 5-8 éves korukban cserélik le a gazdálkodok, egy jól karbantartott traktor értéke 5 éves korára a beszerzési ár 40-50%-ára esik, így csere esetén a használt gép értéke általában biztonsággal lefedi az új gép finanszírozásának önerejét.
A.: Milyen konstrukció volt a legnépszerűbb járműfinanszírozás esetén
C.S.F.: Személy- és kishaszon-gépjárművek tekintetében szinte kizárólag forint alapú finanszírozást keresnek az ügyfelek, kerülik az árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Csak egy-két cég esetében merül fel az euró alapú finanszírozás, akik bevételeik meghatározó részét is euróban realizálják, így számukra ez jelenti a kisebb kockázatot . A zárt végű pénzügyi lízing mellett már 10% feletti a nyílt végű lízing részesedése, de flották esetén a bérlet - operatív lízing - továbbra is népszerű.
Ami a nagyhaszonjárműveket illeti, esetükben szinte egyeduralkodó az euró alapú nyílt végű pénzügyi lízing, mert ehhez kell a legkisebb sajáterő és ez illeszkedik leginkább a szállítmányozók árbevételéhez.
A.: Járművek esetén hogyan alakult az átlagos futamidő?
C.S.F.: Az átlagos futamidő körülbelül 4 év mind a személy, mind a teherjárművek finanszírozásának területén. Az UniCredit Leasing partnerei jellemzően hosszú távon gondolkodnak, így számukra a járművek eszközök, amiket a tevékenységük végzéséhez használnak, a lehető leghatékonyabb módon, és ez az a futamidő, ami során a lehető legkisebb közvetlen költséggel, illetve legmagasabb maradványértékkel tudunk mi is kalkulálni.
A.: Milyen folyamatok figyelhetők meg az ügyfelek körében, hosszabb futamidőben gondolkodnak, alacsonyabb beszerzési áru - kisebb - autót választanak, kevesebb extrát rendelnek hozzájuk?
C.S.F.: Az UniCredit Leasing ügyfélkörében nem látszik elmozdulás sem a hosszabb futamidő, sem az alacsonyabb felszereltségű és kisebb méretű autók irányába. Sőt, inkább azt látjuk, hogy az idei évben nőtt az átlagos beszerzési ár a portfoliónkban.
A.: A finanszírozott járművek esetében mik az UniCredit Leasing használtpiaci tapasztalatai, a futamidő végén inkább "megveszik" és tovább használják az addigi üzemeltetők a járműveket, vagy újra cserélik?
C.S.F.: Ez az opció csak nyílt végű pénzügyi lízing esetén áll fent, és személyautóknál még olyan új ez a konstrukció, hogy nincsenek releváns tapasztalatok, de teherautó esetén ez már egy régi termék, így ott elmondhatjuk, hogy egyre ritkább az, hogy a lízingbevevő a futamidő végén meg akarja venni a finanszírozott teherautót. Teherautó esetén olyan visszavásárlási feltételeket kapnak a lízingbe vevők és a lízingcégek a gyártóktól, illetve a forgalmazóktól, hogy jobban megéri a futamidő végén visszaadni az autót.
A.: Ha visszakerül a finanszírozóhoz - jelen esetben az UniCredit Leasinghez - az autó, mi lesz a további sorsa? A hazai használtautó piac fel tudja venni ezeket a járműveket, vagy más országok felé történik az értékesítésük?
C.S.F.: Az UniCredit Leasing elsősorban a hazai piacon értékesíti a futamidő végén hozzá visszakerült járműveket.
A.: Mi az UniCredit Leasing álláspontja, stratégiája az elektromos autókkal kapcsolatban, milyen maradványértékkel tud, mer kalkulálni, illetve érkeznek-e már hozzá ilyen jellegű termékekkel kapcsolatos megkeresések?
C.S.F.: Mi nyitottak vagyunk az elektromos autók finanszírozására, van is ilyen jármű a portfoliónkban. Az viszont tény, hogy nagyon kevés az elektromos autókra vonatkozó igény, így egyelőre nincs realitása annak, hogy tömegtermékként kezeljük és teljesen általános paramétereket határozzunk meg a finanszírozásukra.
A.: A válság hatására változtatott-e az UniCredit Leasing az ügyfelei bonitásvizsgálati protokollján, vagy az már korábban is kellő biztonságot adott a számára?
C.S.F.: Nem kellett változtatnunk rajta, mert a korábban kialakított, ágazatonként eltérő kockázati stratégia, melyet finanszírozási feltételek kiajánlása során veszünk figyelembe, mindeddig hatékonynak és válságállónak bizonyult.