Januártól átveszi a falugazdászokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a megyei kormányhivataloktól - döntött a kormány. A NAK - saját eddigi kamarai tanácsadóira is építve - egységes, "egyablakos" gazdatámogató rendszert hoz létre, amelyet NEGTáR néven működtet majd. Nem tervezik, hogy a tanácsadók és a falugazdászok közül bárkit is elbocsátanának. Az új rendszer jövőre 8 milliárd forintba kerül, de a NAK szerint így is egymilliárddal olcsóbb lesz a széttagolt mostanihoz képest.
Az alapelv az, hogy megfogjuk a tagdíjat fizető agrárkamarai tagok kezét - fogalmazott az új tanácsadói hálózat kiépítése kapcsán Győrffy Balázs, a NAK országos elnöke. Az új tanácsadói-szolgűltatói szisztéma a "Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Egységes Gazdatámogató Rendszer (NEGTáR)" elnevezést kapta, és öt pillérre - a tájékoztatásra, a szaktanácsadásra, a szakképzésre, a projektmenedzsmentre és az európai innovációs partnerségre - épül.
A kormány a NAK-kal kötött júniusi együttműködési megállapodás múlt heti értékelésekor határozott arról, hogy az agrárgazdasági kamara januártól átveheti a falugazdászokat a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságaitól. A kormányhivatalok ma 489 falugazdászt foglalkoztatnak, de Győrffy Balázs szerint még nincs döntés arról, közülük mennyien lesznek a NAK alkalmazottai. Az biztosra vehető, hogy a falugazdászok mai hatósági-igazgatósági feladataik 90 százalékát hozzák majd magukkal. Néhány funkció azonban - például a kábítószer-ellőállításra alkalmas növénytermelés ellenőrzése - továbbra is állami feladat marad.
Az átvett falugazdászok a 202 fős jelenlegi agrárkamarai tanácsadóval kiegészülve egységes, egyablakos gazdatámogatói hálózatot alkotnak majd a NEGTáR-on belül. Az országos elnök szerint az új rendszer célja, hogy minden gazdálkodói problémára megoldást kínáljanak. A NAK legfontosabb és leginkább érzékelhető feladata a tanácsadás lesz 2014-ben - fogalmazott.
Az agrárgazdasági kamara nem tervezi, hogy a jelenlegi kamarai tanácsadók és a falugazdászok közül bárkit is elbocsátana. A szervezet nem a költségek lefaragására, hanem a szolgáltatási hatékonyság növelésére koncentrál, mivel eddig Magyarország a legdrágább agrártanácsadói rendszert működtette Európában. Az azonban még nem dőlt el, hogy az agrárkamarai tagok az új hálózat tagjait - az átvett falugazdászokat - konkrétan hol és milyen módokon érhetik majd el.
A NEGTáR fenntartása 8 milliárd forintba kerül majd 2014-ben, amelyből a NAK egymilliárdot a tagdíjakból, 4 milliárdot uniós forrásokból, 3 milliárdot költségvetési támogatásból teremt elő. Győrffy Balázs szerint az új rendszer működtetése egymilliárd forintos megtakarítást hoz a büdzsének a széttagolt mai szisztéma finanszírozási kiadásaihoz képest. Ugyanakkor további 2-4 milliárd forintra lehet szükség az úgynevezett projektmenedzsmentre, amely a pályázatírást, -beadást és -követést foglalja magába. Az összeg nagysága attól függ, mennyi feladatot vesz át a NAK más szervezetektől.
