Az élelmiszerfogyasztás folyamatos bővülésére lehet felkészülni a következő évtizedekben, ami kiváló lehetőséget biztosít a magyar agrárium számára. A MNB Növekedési Hitelprogramja (NHP) jó finanszírozási környezetet hoz a mezőgazdasági szektor szereplői számára, akik a második fázisban már kiemelkedően magas érdeklődést mutatnak. A magyar mezőgazdasági export jövője szempontjból meghatározó, hogy a szektor magas minőségű termékeket legyen képes kínálni a potenciális felvásárló országok számára - hangzott el a Portlfolio.hu és az Agrászektor. hu évindító "Agrárium 2014" nevű konferenciáján.

Dr. Feldman Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a konferenciát nyitó előadásában a magyar mezőgazdaság helyzetét és jövőképét vázolta fel a résztvevők számára. Az államtitkár kiemelte, hogy a mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorjává vált az elmúlt években. A szűken vett mezőgazdaság 3,5%-ról 4,8%-ra növelte részesedést a nemzetgazdasági teljesítményben.

Az ágazat beruházásaival összefüggésben Feldman Zsolt kiemelte, hogy a mezőgazdaság beruházásai 2013 első háromnegyed évében 15,3%-kal bővültek, szemben a nemzetgazdasági 3,1%-kal. Hozzátette, hogy ezzel a párhuzamosan az ágazat foglalkoztatási száma is növekedett.

Az államtitkár ismertette, hogy 2013-ban 2265 milliárd forint volt a mezőgazdaság kibocsátása, ami éves összevetésben 4%-os bővülést jelent. 2010-hez viszonyítva az ágazat kibocsátása reálértékben 12%-kal emelkedett. A mezőgazdaság 2012 után 2013-ban is 8 milliárd eurós exportot bonyolított, míg a szaldó 3,3 milliárd eurós többletet mutatott.

A kormány a búzapiacon átlagos termésmennyiséggel számol idén, míg az államtitkár a kukorica-bevételekkel összefüggésben felhívta a figyelmet, hogy a környező országok tevékenységei nagyban meghatározzák a hazai pozíciót. A sertés és a baromfik esetében az államtitkár úgy fogalmazott, hogy uniós és globális szinten a fogyasztás növekedése tapasztalható, ami megfelelő alapot biztosít a hazai export számára.

Feldman Zsolt ismertette, hogy a FAO legfrissebb jelentése szerint a mezőgazdasági termelés lassú, évi 1,5%-os növekedésre lehet felkészülni a következő 10 éves időtávon. A nemzetközi várakozások a termelési árak rövidtávú csökkenését, majd hosszabb távon emelkedését mutatják. Ezzel szemben az élelmiszeráraknál csökkenés várható, ami a feldolgozó ipart komoly kihívások elé állíthatja.

Az idei évben a szaktárca 227 euró/hektáros területalapú támogatással számol. Feldman Zsolt hozzátette, hogy októbertől mind a SAPS, mind a tejtámogatás esetében 50%-os előleg-kifizetést tervez a tárca.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2014 átmeneti év, a támogatási rendszer alapvető változatlansága ennek a tanújele. 2015-ben azonban új időszak köszönt a szektorra, érkeznek az új szabályok. Magyarországnak májusra kész modellel kell rendelkeznie, hogy a határidőket tartani lehessen. A közvetlen támogatásokkal kapcsolatos konstrukciót augusztus 1-ig kell leadni az EB számára. Hozzátette, hogy ez összességében 8,8 milliárd euró kiosztásáról dönt, ami éves szinten közel 1,3 milliárd euró kiosztását jelenteni.

Döntés született arról, hogy lényegében a SAPS rendszer megy tovább, ami mellett új szempontok is megjelennek. Ilyenek például a zöldítési feltételek, az érzékeny ágazatok és a fiatal gazdák támogatása -emelte ki az államtitkár.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Növekedési Hitelprogram (NHP) nyújtotta lehetőségekről tartott előadást. A banki szakember előadást kezdve az NHP eredeti céljaira emlékeztetett, ami a forintalapú KKV-hitelezés növekedése elérése volt. A banki szakember rámutatott, hogy az NHP-nek köszönhetően a KKV-hitelezés rég nem látott szintre emelkedett. Hozzátette, a vállalati hitelek esetében sikerült megállítani a csökkenést, míg a KKV-hitelezés pluszba került. Mindezen belül a forint alapú KKV-hitelezés nagymértékben növekedett, amivel sikerült elindítani a KKV-hitelek szerkezeti átalakítását (deviza és forint között). Az NHP első szakaszában az MNB 701 milliárd forintot helyezett ki a gazdaságba, amelyből több mint 100 milliárd jutott a mezőgazdasági ágazatra.

Az NHP II. szakaszon belül egyelőre visszafogottan alakult az új NHP-kibocsátás, február 21-ig mintegy 50 milliárd forint új szerződést kötöttek, azonban hozzá kell tenni, hogy ebben a szakaszban jóval kisebb a hitelkiváltási lehetőség (amivel párhuzamosan a program nagyobb részben generál beruházást), illetve hosszabb idő van a szerződések megkötésére. Hozzátette, hogy a program jelentősen csökkentette a vállaltok hitelköltségeit, és kiszámítható finanszírozási környezetet hozott a hazai vállalatok számára. Nagy Márton kiemelte, hogy a második szakaszban eddig leszerződött 50 milliárd forintból a mezőgazdasági ágazat mintegy 11,5 milliárd forinttal van jelen, ami jóval magasabb részarány a korábbi időszakhoz képest.

Nagy Márton emlékeztetett rá, hogy a mostani szakaszban már nem csak hitelt, hanem lízinget is fel lehet venni a program keretein belül. A programba bekerültek az őstermelők és családi gazdálkodók is, akik így beruházási célzattal például földet is vásárolhatnak (ami egyben fedezetet is nyújthat a hitel számára.) Hozzátette, hogy az MNB ezzel párhuzamosan arra kéri a bankokat, hogy dolgozzanak ki eljárásokat-termékeket az őstermelők számára.

Dr. Kerekes György a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója előadását kezdve ismertetett néhány terméket, amelyeket a külföldiek folyamatosan keresnek a társaságuknál, így például a tejport, a szarvasmarhát és a fagyasztott zöldségeket.

A Kereskedőház a keleti nyitás politikájának végrehajtása mellett a teljes globális piacot célozza, és profitorientált tevékenységet folytat - ismertette Kerekes György. A szervezet vezetője szerint körülbelül 3000 olyan magyar KKV van, amely képes érdemi exporttevékenységet folytatni, azonban ezek többségénél nincs megfelelő szakértelem. A társaság integrátor és inkubátor szerepet is be szeretne töltetni, illetve elősegíteni az integrátorok kialakulását.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház eddigi tapasztalatai szerint a jó minőségi fogyasztási cikkre biztosan van vevő Magyarországtól keletre, de komplex technológiai és mérnöki tevékenységek is exportképesek lehetnek. Utóbbiakkal kapcsolatban Kerekes György kiemelte, hogy muszáj valamilyen méretet mutatni a megrendelések elnyeréséhez, ezért többnyire valamilyen konzorcium részeként érdemes pályázni a külföldi megbízásokra.

A mezőgazdasági export szempontjából Kerekes György szerint érdemes a gyümölcsökre, mézre, dióra vagy esetleg a fűszernövényekre fókuszálni, de jó lehetőséget biztosíthatnak a funkcionális élelmiszerek is. A szakember szerint az orosz piac mellett kifejezetten érdekes lehet Törökország és az arab piacok is.

Az átalakuló integrátori piac

Hatalmas változások zajlanak az agárintegrációs piacon, az szektorban érdekeltek újraosztják a piacot. Ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb szereplője, új belépője a Nitrogénművek, amelynek tulajdonosa, Bige László néhány hónapja - a nádudvari KITE Zrt. sikertelen felvásárlását követően - jelentette be, hogy a Nitrogénművek Zrt. bázisán saját agrárintegrátori hálózatot kíván létrehozni: "új KITE-t építünk, ha kell". A konferencia harmadik kerekasztal beszélgetésében az integráció kiépítésében érdekelt felek az új szervezet kialakításáról és a vállalat céljairól beszélgettek.
"A szakmai csapat verbuválása elkezdődött, az új csapat közel 70%-ban felállt, megállapodtunk az üzletág-igazgatókkal, akik a klasszikus műtrágya-forgalmazás mellett a növényvédőszer- és a vetőmag-forgalmazási tevékenységért is felelősek lesznek majd. Emellett elindítjuk a gabonakereskedelmi tevékenységünket is - mondta el Suba Péter, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatója.

"A műtrágya esetében mintegy 75-80%-s piaci részesedéssel rendelkezünk, tavaly sajnos egy üzemleállás miatt csökkent ez az arány, de most azt látjuk, hogy a tavaly júliustól kezdődő keresztévben ismét elérjük ezt az arányt. Természetesen az új inputanyagokkal kapcsolatban irreális lenne hasonló célokat kitűzni, de úgy gondolom, hogy az előbbiek bázisán nem elrugaszkodott tulajdonosi célkitűzés a 20-25%-os piaci részesedés elérése. A tervek szerint a repceszezon elindulásakor már olyan kínálati és szolgáltatási csomaggal állunk elő, ami már nem csak a műtrágyára, hanem a többi inputanyagra is vonatkozik" - fejtette ki Suba. "A gépkereskedelem egyelőre nem szerepel a tervezett tevékenységek között. Ez a szegmens egy jól felosztott piacon működik, úgy látjuk, hogy sem a piac, sem a mi szervezetünk nem érett meg arra, hogy ez az üzletág létrejöjjön. Ez a jövő kérdése lehet" - tette hozzá.

Az integráció kiépítése részben a Genezis Partnerhálózatra alapul. A Nitrogénművek 70 kereskedelmi képviselőjén keresztül több ezer termelővel van közvetlen kapcsolatban, ez a csapat koordinálja az 500-ak klubja nevű programot is, amelyre az új integrációs vonal épül. A projekt a műtrágya, illetve a többi inputtermék kísérleti alkalmazásáról szól. "500 partner bevonásával, 5000 hektáron, 250 tavaszi és 250 őszi szántóföldi kultúrában végzünk kísérleteket, melynek keretében megvizsgáljuk, hogy a többlet inputanyagok milyen terméstöbblethez juttatják a termelőket, majd megtérülési számításokkal megvizsgáljuk, hogy ez milyen forintosítható jövedelmet eredményezett. 2013-ban a program keretében 250 tavaszi vetés esetében mintegy 88,9%-ban értünk el terméstöbbletet" - beszélt Dr. Kiss Csongor 500-ak klubja projektvezetője a program céljáról és eredményeiről. "A programba bevont termelők körét a jövőben 800-100-re szeretnénk növelni, illetve tervezzük az inputok bővítését is, a műtrágya kísérletek mellett vetőmag és növényvédelmi kísérleteket is beállítunk majd" - tette hozzá.

A Nitrogénművek céljaival kapcsolatban Borsos László, az integrációban vetőmag oldalról érintett Pioneer Magyarország marketing igazgatója elmondta: korábban is jöttek be új szereplők erre a piacra - csak a változás állandó, és ez mindenképpen üdvös, ezzel újabb szolgáltatásokkal, ötletekkel bővül az a keretrendszer, ami most a termelők számára rendelkezésre áll. Ez összességében jót tesz a magyar mezőgazdaság szereplői számára.

"Az integrációs piac nagymértékben átalakul, 2009-ig jelentősen más szereplők voltak jelen ezen a piacon, amelyek egy része mára eltűnt. Nem véletlen, hogy két nagy szereplő (a Nitrogénművek mellett az IKR Agrár) is vezető szerepet szeretne elérni ezen a piacon. A kereskedelmi bankoknak pedig nincs más lehetőségük, mint megragadni ezt az esélyt, és részt venni ezekben az újonnan alakuló integrációkban" - mondta el Csorba Zoltán, a Raiffeisen Bank Kereskedelemfinanszírozás és Okmányos Főosztály főosztályvezetője. "Sok évvel ezelőtt tudatosan választottuk ki partnerünknek a Nitrogénműveket. A vállalat termelése akkor esett át egy jelentős technológiai megújításon, és ezzel az Európai Unió egyik leghatékonyabb, legmodernebb műtrágyagyárává vált. Mi szintén sokkal inkább szolgáltatásban, mint termékben gondolkozunk, úgy gondoljuk, ha ebben az irányban indul el valaki, sokkal nagyobb sikerre számíthat" - fejtette ki.

Vitathatatlanul egy beruházási boomnak lehettünk tanúi

Tóth László, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA) ügyvezető igazgatóhelyettese előadásában a Növekedési Hitelprogram és az agrárium kapcsolatáról beszélt. A szakember felhívta a figyelmet, hogy az agrárium nem várt mértékben járult hozzá az NHP első szakaszának sikeréhez. Az NHP első szakaszában kihelyezett hitelek mintegy 15%-a fűződik az agráriumhoz, ami arányaiban sokkal nagyobb, mint amit a szektor GDP-hez való hozzájárulása.

A szakember előadásában arról beszélt, hogy hogyan lehet fenntartani ezt a magas arányt a jövőben is. "Az AVHA mindent megtesz azért, hogy az NHP második szakasza is az első szakaszhoz hasonlóan sikeres legyen" - mondta. "Az első szakaszban főként a nagyobb agrárcégek tudtak részesülni ezekből a forrásokból, célunk az, hogy a második szakaszban a kisebb agrárvállalkozások nagyobb arányban tudjanak hozzájutni az NHP forrásaihoz" - tette hozzá. Az AVHA portfóliójának 55%-a családi vállalkozásokhoz és őstermelőkhöz kötődik. A kezesség bevonása azért előnyös a vállalkozás szempontjából, mert könnyít a fedezeti terheken, illetve nagyobb hitelösszeget tehet lehetővé, amit a bank a saját és a felkínált fedezetek mellett nyújt. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány nincs közvetlen kapcsolatban az ügyfelekkel, az általa nyújtott szolgáltatások 150 pénzügyi intézmény 2500 fiókjában érhetőek el.

Az agrárfinanszírozáshoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésben a résztvevők az NHP gyakorlati lehetőségeit és realitásait járták körül. Mádi Zoltán, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgató-helyettese az NHP mezőgazdasági géppiacra vonatkozó hatásairól beszélt. "A mezőgazdasági géppiac egy megközelítőleg 100 milliárd forintos piac, csak a KITE piacán 30-35%-os növekedés történt, tehát vitathatatlanul egy beruházási boomnak lehettünk tanúi. Az NHP nagyon jó ponton érte el a szektort - mind gazdaságilag, mind szakmailag, mind pszichológiailag" - összegezte Mádi.

Soltész Gergely, az FHB Bank vezérigazgatója arról beszélt, hogy az NHP első szakaszában mindössze három hónap alatt kellett minél több ügyfelet kiszolgálni, így részben ez volt az oka annak, hogy a nagyobb cégek esetében sikeresebb volt a program. Egyfelől, a nagyobb cégek részéről jelentősebb kereslet is jelentkezett, másrészről a forrásokat gyorsan kellett kihelyezni, így előnyben részesültek a nagyobb volumenű hitelek, illetve a magasabb visszafizetési hajlandósággal rendelkező ügyfelek. A második szakaszban azonban hosszabb idő áll rendelkezésre, így a kisebb cégek is jobb feltételekkel indulhatnak.

Szabados Richárd, a CIB Bank KKV és Lízing Üzletágának üzletágvezetője elmondta, hogy a hitelintézet portfóliójában jelenleg 15 százalék körül alakul az agrárhitelek aránya. A szakember megerősítette, hogy az NHP első szakaszának forrásai elsősorban a nagyobb, és jobb minősítésű cégek közül került ki. Hozzátette, hogy általánosságban az agrárhitelek bedőlési valószínűsége sokkal alacsonyabb, mint más iparágak esetében. Az hazai agrárszektor hatékonyságáról a szakember úgy vélekedett, hogy a külföldi agrárcégekhez képest nem beszélhetünk kiugró versenyképesség- javulásról a magyar agrárvállalatok körében. Az viszont kiemelendő, hogy más iparágakhoz képest az agrárcégek sokkal tudatosabbak, a tapasztalatok szerint nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a finanszírozásnak, valamint a vevői és szállítói kapcsolatoknak.

Az új földforgalmi törvény szabályozásai az agrárfinanszírozást is nagy mértékben érintik. Az FHB tradicionálisan aktív a földvásárlási hitelezés iránt, a bank a forgalmi érték 50-80%-ának arányában hitelez, a partner, a hitelösszeg és a föld minőségétől függően. "Szerencsére eddig nincsenek rossz tapasztalataink a földhitelezés területén. Tervünk az, hogy az új szabályozás életbe lépése után is aktív részesei legyünk ennek a piacnak, ám ennek gyakorlati működése még kérdéses" - fejtette ki Soltész. Szabó István az OTP Bank Ingatlan, Kisvállalkozási és Agrár Divíziójának igazgatója hozzátette, hogy az OTP Bank 80%-ig nyújt földvásárlási hitelt. "Azt tapasztaltuk, hogy az új földforgalmi törvény miatt az elmúlt időszakban jelentős kereslet volt ezekre a hitelekre, amelyekre az NHP keretéből már tudunk finanszírozást nyújtani" - mondta. A földforgalmi törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy ezen a területen sok még a homályos pont, pl. nem tudjuk még, hogy az üzemgazdasági törvény milyen szabályozást hoz, elsősorban a birtokmaximum tekintetében, ami az állattenyésztés finanszírozására nézve is nagyon fontos" - fűzte hozzá.
Szabó a KITE Zrt. és az OTP Bank kapcsolatáról is beszélt. Mint ismert, múlt pénteken az OTP Bank rendkívül rövid és szűkszavú közleményben tájékoztatta a piacot arról, hogy az Inga Kettő Kft.-n, az Összehangoló Kft.-n, a Stabilizáló Kft.-n és a Bank Center No. 1. Kft.-n keresztül 46,69%-os mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik a nádudvari KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.-ben. "Az OTP Bank azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig 40%-os piaci részesedést szerez az agrárszektorban, ennek elérésének érdekében nagyon jelentős lépés volt ez a tranzakció, amellyel az OTP a kisebbségi tulajdonossá vált az agrárintegrátor-cégben. Ez komoly befektetésnek számít a bank részéről, hiszen a KITE Zrt. a 42. legnagyobb árbevétellel rendelkező hazai vállalat" - részletezte Szabó. A KITE egyik jövőbeli célkitűzése a nemzetközi terjeszkedés. Ez egyelőre terv, de az OTP-vel kötött stratégiai együttműködés egyik kiemelt célja, és az év első felében már ebben a konkrét kérdésben is lesz előrehaladás.

Az agráriumon belül az egyes szegmensek finanszírozói megítélése nem egységes, míg a szántóföldi növénytermesztés a leginkább preferált terület a bankok részéről, az állattenyésztés, és főként az élelmiszeripar banki megítélése már sokkal kedvezőtlenebb. "Azt tapasztaljuk, hogy azok a cégek, akik szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, hihetetlenül erős pénzügyi számokkal rendelkeznek. Az olyan cégek esetében azonban, amelyek állattenyésztéssel is foglalkoznak, illetve az előbbi kettő kombinációjával, a számok egyre romlanak. Ennek ellenére azt látjuk, hogy egyre többen szállnak be az állattenyésztésbe is, ami nagyon pozitív üzenet. Egyre többen hisznek abban, hogy ez az egyelőre lesajnált üzletág egyre profitábilisabb lesz, így a finanszírozói megítélése is javul majd - kommentálta a kérdéskört Daróczi Balázs, a Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.