Ma kérhették volna utoljára a települési jegyzőktől a termőföldet használó gazdálkodók, hogy vegyék őket névjegyzékbe az úgynevezett helyi földbizottságok későbbi megalakításához. Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a bizottságok megválasztásáról szóló kormányrendeletet szakmai körökben beharangozta, az új szabályozás végül nem jelent meg. Ezért most a "gazdák ütik az asztalt, a jegyzők pedig sápadoznak", és egyelőre nem tudni, hogy a földbizottságok - amelyeknek május elsejétől a földadásvételi szerződéseket kellene véleményezniük a földhivatalok számára - mikor és hogyan jöhetnek létre. Vagy létrejöhetnek-e egyáltalán?

Egy kormányrendelet tervezete szerint a földhasználó gazdálkodók március 14-ig kérhették volna a települési jegyzőktől, hogy vegyék fel őket az úgynevezett gazdálkodói közösségi névjegyzékbe, amelynek összeállítására a helyi földbizottságok megalakítása miatt lett volna szükség. A tavaly nyáron elfogadott új földforgalmi törvény szerint a földbizottságok feladata lenne, hogy véleményezzék a május elseje után megkötött földadásvételi szerződéseket, és állásfoglalásaikat a földvásárlási megállapodásokat vizsgáló földhivataloknak figyelembe kellene venniük. A földbizottságok megalakításának részletes szabályairól kormányrendeletet kellett volna kiadni, de az végül nem jelent meg.

Pedig szakmai körökben már kampányolt a VM

Az agrarszektor.hu információi szerint ugyanakkor az elmúlt hetekben a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárszakmai körökben "az egész országot beterítette" az új kormányrendeletet beharangozó információkkal, ezért most zavarokat okoz, hogy a szabályozás nem lépett hatályba. Az informális hírek alapján ugyanis számos termelő szerette volna regisztráltatni magát a gazdálkodói közösségi névjegyzékbe, de a jegyzők e lehetőségről hatályos szabályozás híján semmit sem tudtak. A gazdák most ütik az asztalt, a jegyzők pedig sápadoznak - fogalmaztak az agrarszektor.hu-nak érdekképviseleti szakértők.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége- AGRYA ma egy tájékoztatást is kiadott, amely többek között arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy március 14-e az utolsó nap, ameddig a névjegyzéki felvételt a jegyzőknél kérhetik. Mivel a kormányrendelet nem jelent meg, az AGRYA tájékoztatása csak a háttérben zajló műhelymunkákról informálhatott, de a szervezet szerint legalább ráirányította a figyelmet a földbizottságok körüli helyzetre.

Május elsejétől kellene működniük

A földbizottságok létjogosultságát egyes vélemények szerint az adja, hogy a helyi gazdák tudják a legjobban megállapítani, saját településeik környékén kik vásárolhassanak termőföldet és kik ne. A március 14-i regisztrációs időpontot az indokolta, hogy ezt követően még egy választási procedúrát is végre kellett volna hajtani, hogy a bizottságok május elsejétől megkezdhessék működésüket.

Az eddigi elképzelések szerint a jegyzőknek április 7-10. között kellett volna kiküldeniük a névjegyzékbe vettek számára azt a meghívót, amely a gazdálkodói közösségek összehívásáról és a helyi földbizottságok megalakításáról szól, a titkos választásokat pedig legkésőbb április 21-ig kellett volna lebonyolítani. A bizottságokba 3-9 tag és 2-5 póttag kerülhetett volna attól függően, mekkora az egy-egy településhez tartozó termőterület. A grémiumokban a háromszáz hektárnál nagyobb földet művelő gazdálkodók legfeljebb egyharmados arányban képviseltethették volna magukat.

Minden helyzetre van megoldás

Egyelőre nem tudni, hogy a szükséges kormányrendelet később megjelenik-e és a helyi földbizottságok május elsejéig meg tudnak-e alakulni. Az viszont biztosra vehető, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kaphat többletfeladatokat, ha a földbizottságok nem jönnek létre. A tavaly elfogadott földügyi szabályozás szerint ugyanis a földhivataloknak a NAK területi szervezeteit kell megkeresniük, ha a földbizottságokat május elsejéig nem választják meg, illetve azok valamilyen okból működésképtelenné válnának.