Önhibáján kívül nem tudta nyilvántartásba vetetni magát számos társas agrárvállalkozás a földhivataloknál, mert ellentmondásban állt egymással a tavaly nyáron elfogadott új földforgalmi törvény és az ahhoz kiadott idei végrehajtási kormányrendelet. Pedig azok a mezőgazdasági termelőszervezetek, amelyek az újonnan előírt földhivatali nyilvántartásba nem jelentkeznek be, májustól nem köthetnek földhaszonbérleti szerződéseket. Bár a kormány a napokban kijavította a hibát, a földhivatali regisztráció felgyorsításához még az is kell, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a cégeknek árbevételi igazolásokat adjon ki.

A tavaly elfogadott földforgalmi törvény azt írja elő, hogy május elsejétől magánszemélyként csak úgynevezett földművesek, jogi személyként pedig mezőgazdasági termelőszervezetek lehetnek a hazai földpiac érdemi szereplői. Ez azt jelenti, hogy lényegében ők vásárolhatnak, illetve bérelhetnek termőterületeket.

Az új szabályozás azt is meghatározza, ki minősülhet földművesnek vagy mezőgazdasági termelőszervezetnek, majd pedig rendelkezik arról, hogy a földműveseknek és a mezőgazdasági termelőszervezeteknek be kell jelentkezniük egy új nyilvántartásba, amelyet a földhivatalok vezetnek. Így a földművesekről és a mezőgazdasági termelőszervezetekről egy-egy új és önálló nyilvántartás jön létre.

A földforgalmi törvény szerint a mezőgazdasági termelőszervezeteknek a földhivatali nyilvántartásba vételhez nyilatkozniuk kell arról, hogy éves nettó árbevételük több mint 50 százaléka mező-, és erdőgazdasági tevékenységből, illetve kiegészítő tevékenységből származik. Ilyen nyilatkozatot a földműveseknek is kell tenniük, ha nem rendelkeznek szakirányú képzettséggel.

Az év elején kiadott végrehajtási kormányrendelet viszont már azt tartalmazza, hogy az 50 százalék feletti mezőgazdasági bevételt a nyilatkozatok megtételéhez igazolással kell alátámasztani, amelyet a Nemzeti Adó és Vámhivataltól kell beszerezni. Ehhez a NAV külön igazolásmintát alakított ki.

A földművesek helyzete egyszerűbb, mert nekik a NAV-igazolással azt kell bizonyítaniuk, hogy a nyilvántartási kérelem benyújtását megelőző három évben volt mezőgazdasági árbevételük. A mezőgazdasági termelőszerveteknek viszont eddig arról kellett beszerezniük NAV-igazolásokat, hogy három évre visszamenőleg árbevételük legalább 50 százaléka főtevékenységük szerinti mezőgazdasági tevékenységből származott.

A végrehajtási rendelet tehát itt jelentős szigorítást tartalmazott, mivel nem a törvény szerinti teljes mezőgazdasági tevékenységet, hanem a főtevékenységet követelte meg a több mint 50 százalékos mezőgazdasági bevétel igazolásához. A gondot az okozta, hogy az esetek többségében a cégek főtevékenysége nem hoz annyi mezőgazdasági bevételt, amely meghaladná teljes forgalmuk felét. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy a KSH szerinti besorolás (TEÁOR) rendkívül szűkre szabja a főtevékenységek körét.

Önmagában nem lehet például főtevékenység az állattenyésztés, mivel a cégbírósági cégbejegyzésekben ennél szűkebb kategóriákat - az állattenyésztési példánál maradva a sertéstenyésztést vagy a tejhasznú szarvasmarha-tenyésztést - lehet megadni. Ugyanakkor egy-egy gazdaság több állatfajt is tarthat, miközben még növénytermeléssel és mezőgazdasági szolgáltatással is foglalkozhat. Ráadásul minél több a vállalatoknál a mezőgazdasági ágazatok száma, annál valószínűbb, hogy egyik tevékenységük forgalma sem haladja meg a teljes árbevétel 50 százalékát, bármelyikük szerepel is főtevékenységként a cégbejegyzésekben.

Az agrarszektor.hu értesülései szerint a NAV a szabályozási ellentmondások miatt számos esetben egyáltalán nem adott ki igazolásokat, vagy hiánypótlásra kötelezte a mezőgazdasági termelőszervezeteket az elmúlt hetekben. A dokumentumok nélkül viszont a vállalatok nem fordulhattak a földhivatalokhoz, hogy nyilvántartásba vetessék magukat. Persze azzal sem mentek volna semmire, ha főtevékenységük alapján 50 százaléknál kisebb árbevételről szóló igazolásokat kapnak, mert a földhivatalok a regisztrációs kérelmeket így is elutasították volna.

A furcsa szabályozási helyzetben fennállt a veszélye annak, hogy sok mezőgazdasági termelőszervezet május elsejétől kiszorul a teljes földpiacról, ha a regisztrációs előírásokat addig sem tudja teljesíteni. A leglényegesebb paragrafusaiban éppen május elsejétől hatályba lépő földforgalmi törvény ugyanis többek között a földhivatali nyilvántartásba vételtől teszi függővé, hogy az agrárvállalkozások új földhaszonbérleti szerződéseket köthessenek (Mint ismert, termőföldeket - jogi személyként - továbbra sem vásárolhatnak).

Egy április 8-án megjelent jogszabálycsomagban a kabinet úgy orvosolta a helyzetet, hogy a végrehajtási kormányrendeletből "kivette" a főtevékenységre vonatkozó kitételt. Így most már a jogszabály - a földforgalmi törvénnyel összhangban - azt követeli meg, hogy az éves értékesítési nettó árbevétel több mint ötven százaléka származzon a mezőgazdaságból.

A földhivatali nyilvántartásba vétel felgyorsulásához azonban előbb arra van szükség, hogy a NAV új tartalmú "formanyomtatványt" adjon ki az árbevétel-igazolások kiállításához. Szakértők szerint azonban több esetben ezután is kérdéses lehet, hogy egyes vállalatok a földhivataloknál regisztráltatni tudják-e magukat. Továbbra is kellemetlen helyzetben vannak például azok a cégek, amelyek a mezőgazdaság mellett integrátori tevékenységgel is foglalkoznak (vagyis vetőmaggal, műtrágyával és növényvédő szerekkel látják el a kisebb gazdákat, illetve terményeket vásárolnak fel tőlük). Az integrátori bevétel ugyanis kereskedelmi forgalomnak minősül, ezért nem számítható be a mezőgazdaságiak közé.