Enyhítette a horgászok feleslegesnek tartott, idén bevezetett adminisztrációs terheit egy rendeletmódosítással a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Továbbra is megmarad azonban az az új kötelezettség, hogy a horgászat megkezdése előtt egy X-et kell elhelyezni az "államosított" fogási napló naptároldalán. Ennek elmulasztása ellenőrzéskor 10-500 ezer forintos halvédelmi bírságot vonhat maga után, de annak pédául már nem lesznek komolyabb szankciói, ha valaki az idei állami fogási naplót jövőre határidőn túl adja le, vagy az abban rögzített X-eket és fogási adatokat nem összesíti. Sőt, annak is csak a jelenleg 2 ezer forintos állami horgászjegy kétszeresét kell majd büntetésként kifizetnie, aki fogási naplóját egyáltalán nem adja le.
Eltörölte a VM azt az adminisztrációs kötelezettséget, amely azt írta elő, hogy a horgászat megkezdése előtt az állami fogási naplóba kötelezően be kell vezetni a vízterület megnevezését és úgynevezett víztérkódját akkor is, ha a horgászok aznap nem fognak bejegyzésre alkalmas halat. Eddig a naplóba értelemszerűen csak halfogáskor kellett bejegyezni adatokat, és a víztérkódot nem kellett feltüntetni. Az idéntől viszont a tárca a halgazdálkodási törvényhez készített tavalyi végrehajtási rendeletben (vr) kötelezővé tette a pluszadminisztrációt, amelyet a horgászok nagy része feleslegesnek és értelmetlennek tartott. A horgászat jogosságát ugyanis az adott vízterületre kiváltott területi jegyekkel is egyértelműen igazolni lehet, a fogás nélküli bejegyzések pedig csak az üres sorok számát növelték (volna) a fogási naplókban. (Ezért az agrarszektor.hu-nak név nélkül nyilatkozó horgászok többsége eddig se tartotta be az életszerűtlennek minősített adminisztrációs előírást).
A vr április 17-től hatályos módosítása - amely az április 14-i dátumozású, 54. számú Magyar Közlönyben jelent meg - visszaállítja az eredeti helyzetet, így a fogási naplóba akkor kell adatokat feltüntetni, ha a horgászok bejegyezhető halakat fognak. Sőt, ezután is csak a vízterület megnevezését kell beírniuk, a víztérkódot nem. Korábban viszont a VM úgy nyilatkozott, hogy a víztérkód feltüntetéséből nem enged, jövőre pedig a tárca illetékese már azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy csak a víztérkódot követelik meg a naplóbejegyzéseknél.
A víztérkód mostani visszavonását az indokolhatja, hogy a kódot sok vízhasznosító nem tudta feltüntetni idei területi jegyein, mivel azokat tavaly már nyomdába küldte, mire a VM a végrehajtási rendeletet - sokak szerint túlságosan későn - megjelentette. Ezért számos horgász - legalábbis a területi jegyeken szereplő információk alapján - a víztérkódot a beírásoknál akkor sem tudta volna rögzíteni, ha akarja.
Megmaradt viszont az az idéntől bevezetett új kötelezettség, hogy a horgászat megkezdése előtt minden nap egy X-et kell elhelyezni az állami fogási napló naptároldalán. A VM korábbi állásfoglalása szerint egy figyelmeztetés után, a második alkalomtól már 10-500 ezer forintos halvédelmi bírsággal sújtják azokat, akik nem X-elnek. Az új adminisztrációs előírást és a büntetési szigorúságot a tárca azzal indokolta, hogy az X-ekből fontos adatokat vonhat majd le a horgászati szokásokról, ezeket pedig felhasználhatja a horgászturizmus fejlesztéséhez.
Csakhogy egyáltalán nincsenek komoly szankciói például annak, ha valaki a fogási napló jövő évi leadása előtt az X-eket, illetve a bejegyzett fogási adatokat nem összesíti. (A vr ugyanis előírja, hogy az összesítést a horgászoknak kell elvégezniük). A hiányosságok következménye mindössze az lesz, hogy az új éves állami horgászjegyet az alapdíj kétszereséért lehet majd kiváltani, vagyis például a jelenlegi 2 ezer forint helyett 4 ezret kell fizetni. Az ugyanakkor már erősen kérdéses, hogy az összesítéseket utólag elvégzi-e majd bárki is a renitens horgászok helyett. Ha pedig ez nem történik meg, a VM sem juthat pontos adatokhoz, így viszont az X-elés megkövetelésének is jóval kevesebb információs hozadéka lehet.
További kétségeket vet fel, hogy annak sem lesz komolyabb következménye, ha valaki a fogási naplót egyáltalán nem adja le. A mostani rendeletmódosítás szerint ugyanúgy jogosulttá válik új éves állami horgászjegy kiváltására, mintha a dokumentumot leadta volna. A különbség csak annyi, hogy a jövő évi állami jegyért a normál ár dupláját kell lerónia (vagyis a mai ár alapján 2 ezer forint helyett 4 ezret kell fizetnie). Mivel a VM a be nem érkezett naplók miatt további információktól eshet el, a szankcióval fenyegetett és kötelezően előírt X-elés felesleges kötelezettségnek, sőt egyesek szerint a horgászok értelmetlen vegzálásának minősülhet.
MTI-fotó: Varga György
A VM az áprilisi rendeletmódosítással változtatott azon a szabályozáson is, amely a kívülről horogra akadt halak sorsát rendezi. Eddig minden ilyen halat vissza kellett engedni, ezután viszont megtarthatók lesznek azok, amelyek a fejrészen akadnak "kívül" a horogra.
Ezzel párhuzamosan a tárca azt is egyértelműsítette, hogy a horgászoknak mit kell tenniük, ha úgynevezett idegenhonos inváziós halfajokat fognak, amelyek közül a busának, az ezüstkárásznak és a törpeharcsának van horgászati jelentősége. Eddig a rendelet egyfelől úgy rendelkezett, hogy ezeket a kifogott halakat ezután egyáltalán nem lehet visszadobni, másfelől viszont azt írta elő, hogy kötelezően vissza kell engedni azokat (is), ha kívülről akadnak a horogra. A mostani jogszabály-módosítás a helyzet tisztázása érdekében rögzíti, hogy az idegenhonos inváziós halfajokat is vissza kell a vízbe helyezni, ha kívülről, nem a fejrészen akasztva esnek zsákmányul.
Minden más esetben az idegenhonos inváziós halfajokat visszaengedni tilos, és az általános szabályozás szerint semmilyen tilalmi fogási időszak, illetve méret-, súly- vagy darabszám korlátozás nem vonatkozik rájuk. Ugyanez igaz az amúrra is, azzal a különbséggel, hogy e halfaj nem számít inváziósnak, hanem csupán idegenhonosnak. Így - ha a helyi szabályozások másként nem rendelkeznek - az idéntől az amúr is korlátlanul foghatóvá vált, de a horgászok dönthetnek úgy, hogy a kifogott halakat visszaengedik.
Más kérdés, hogy az idegenhonos inváziós halfajokat érintő visszadobási tilalom betartása a gyakorlatban alig ellenőrizhető, így a horgászok következmények nélkül visszaengedhetik a "vizekből kitiltott" halakat az új szabályozás ellenére is. Különösen ellentmondásosak a rendelkezések a busa esetében, amely nem kívánatossá vált a hazai vizekben, de fito- és zooplanktonos táplálkozása miatt normál horgászmódszerekkel szinte kifoghatatlan. Ezért a busákat a szabályos horgászok csak véletlenül, "kívülről" akaszthatják meg, de így kifogott halaikat - a fejbe akasztás kivételével - elméletileg vissza kellene dobniuk, hiába tiltja más szempontból az új szabályozás a visszahelyezést.
Jó hír ugyanakkor, hogy mostantól a vizsgáztatásra feljogosított szervezetek is kiállíthatják a vizsgabizonyítványokat azoknak, akik a sok korlátozás és szigorítás ellenére is úgy döntenek, hogy állami horgászvizsgát tesznek. Fennakadásokat okozott ugyanis, hogy a tavaly kiadott végrehajtási rendelet szerint eddig a dokumentumokat csak a kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai állíthatták ki. A minisztérium a vr-rel több más szempontból is nehezítette a vizsgáztatást, ezért a vizsgahelyek száma az év elején drasztikusan csökkent, és még most is elmarad a korábbiaktól.
További ellentmondás származik abból, hogy a VM újonnan összeállított, komoly vizsgaanyag elsajátítását várja el azoktól, akik az állami horgászvizsgát le akarják tenni, de például ilyen ismereteket nem követelne meg a bevezetés előtt álló turista horgászjegyek vásárlóitól. Ugyanakkor a turista horgászokra is elvileg ugyanazon szabályoknak kellene vonatkozniuk, eltekintve attól, hogy az olcsóbb jegyek ellenében kevesebb halat foghatnának. Az agrarszektor.hu információi szerint a tárca az ellentmondásos helyzetet részben azzal oldaná fel, hogy az állami vizsgáztatás vizsgaanyagát és követelményeit egyszerűsítené.
