Veszélyes helyzetet teremthet az újonnan kötött földhasználati szerződéseknél, hogy május elsejétől a közigazgatás esetenként "abszolút szubjektív" szempontok alapján dönthet a megállapodások előzetes jóváhagyásáról vagy elutasításáról. A most bevezetett hatósági engedélyezési eljárás bonyolulttá és hosszadalmasabbá teheti a termőföldek használatba adását, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a vétlen piaci szereplők indokolatlan bírságokat kapjanak.
Az az érzésem, mintha az lenne az új földügyi szabályozás célja, miként lehet gátolni a földhasználati viszonyok létrejöttét - fogalmazott egy földszabályozási konferencián Vass János, az ELTE-ÁJK tanszékvezető egyetemi docense. Mint ismert, a tavaly elfogadott földforgalmi törvény idén május elsejétől előírja, hogy az újonnan között földhasználati szerződések csak úgy léphetnek hatályba, ha azokat a kijelölt mezőgazdasági szakigazgatási szervezetek - a földhivatalok - előzetesen jóváhagyják.
Beavatkozás a civil jogviszonyba
Vass János szerint az új szabályozás komoly beavatkozást jelent a szerződő felek civil jogviszonyába, és megvan a veszélye annak, hogy bonyolulttá és hosszadalmassá teszi a termőföldek haszonbérbe adását. Soknak tűnik például, hogy a törvényi rendelkezések tizennyolcféle esetben teszik lehetővé a földhivataloknak, hogy a földhasználati megállapodások jóváhagyását megtagadják.
Különös veszélyeket rejt magában, hogy a földhivatalok esetenként "abszolút szubjektív" szempontok alapján is elutasíthatják a szerződéseket. Így a közigazgatás "hatalmi döntési" helyzetbe kerül, és ez a tanszékvezető egyetemi docens szerint nem szívesen látott diszkriminatív körülményeket teremthet.
Tulajdonszerzéseket próbálnak álcázni?
A törvényalkotók abból indultak ki, hogy a szerződő felek egyes esetekben haszonbérleti megállapodásokkal igyekeznek tiltott tulajdonszerzéseket álcázni - vélte Vass János. Szerinte azonban az ilyen és az ehhez hasonló esetek kiszűrésére az új szabályozás helyett megfelelő lett volna a régóta működő földhivatali földhasználati nyilvántartás is. A bejegyzésekhez ugyanis csatolni kell a földhasználatot megalapozó dokumentumokat, így a földhivatalok e nyilvántartási rendszer keretében a földhasználati szerződéseket is ellenőrizhetnék.
Komoly pénzügyi következményei is lehetnek annak, ha a hatósági eljárások elhúzódnak. Bizonytalanná válhat ugyanis, hogy a döntések megszületéséig ki használhatja a kérdéses mezőgazdasági területeket. A hatóságok viszont előbb-utóbb "valakit megbírságolnak", ha a felek nem tesznek eleget művelési kötelezettségeiknek - fogalmazott Vass János.
Hiányzik az üzemtörvény
Az új földforgalmi törvényt - érvelnek jogi szakértők - ki kellene egészíteni egy úgynevezett üzemtörvénnyel is, hogy Magyarországon is egyértelműen definiálni lehessen, mely ágazati szereplők minősülhetnek agrárüzemeknek. Vass János szerint "1990 óta szélhámoskodtunk mindenfelé", de komoly meghatározás máig nem született.
Az agrarszektor.hu információi szerint az üzemtörvény komplett javaslata már az előző kormányzati ciklus végére elkészült, de azt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) végül nem terjesztette a kormány, illetve a parlament elé. Egy sarkalatos üzemtörvényre pedig - fejtette ki Szilágyi János Ede, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense - azért is szükség lenne, mert a nyugat-európai szabályozás központjában alapvetően nem a föld, hanem az egyéb vagyonelemeket is magába foglaló mezőgazdasági üzem áll.
Nem örökölhet majd minden gyerek?
Ugyancsak adós a magyar szabályozás azokkal a földöröklési szabályokkal, amelyek számos nyugat-európai országra jellemzők - tett hozzá az egyetemi docens. Ma a termőföldek egyenlő arányban öröklődnek a gyermekek (hozzátartozók) között, de ez a mezőgazdasági üzemek feldarabolódásához és széthullásához vezet, így akár több évtized munkáját teheti tönkre. Ezért Szilágyi János Ede szerint új öröklési szabályokkal el kellene érni, hogy a mezőgazdasági üzemeket egyben lehessen tartani.
