A Tisza-tavi horgászok nagy része ellenzi, hogy a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. januártól jelentősen csökkenti a darabszám-korlátozással védett őshonos halfajok megtartható mennyiségét - közölte az agrarszektor.hu-val Dósa József, a Tisza-tavi Horgászegyesületek Szövetségének (HESZ) ügyvezető elnöke. A HESZ elutasító álláspontját novemberi rendkívüli elnökségi ülésén is megfogalmazta, a sporthorgász Kft. azonban mégis is a kifogható darabszám korlátozása mellett határozott.
A halgazdálkodási törvény lehetővé teszi, hogy a horgászok a darab- és méretkorlátozással védett őshonos ("nemes") halfajokból naponta öt méretes példányt tarthassanak meg, amelyből egy fajhoz legfeljebb három tartozhat (így például haza lehet vinni három pontyot és két süllőt). A sporthorgász kft. döntése szerint a Tisza-tavon e kvóta 2015-től napi háromra csökken úgy, hogy egy halfajból maximum két egyed tartható meg (vagyis például 2 pontyot és egy süllőt lehet elvinni).
További szigorításként a társaság a napi kétdarabos fajonkénti korlátozás mellett azt is előírta, hogy "a horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 7 darab hal tartható meg", vagyis e fajokból egy hétnapos ciklusban átlagosan napi egy példány elvitelét engedélyezik. Előfordulhat azonban az is, hogy a maximum 2 plusz 1 darabos napi limit kihasználásával valaki már három nap alatt kimeríti a keretet, így utána e fajokból napokig egyetlen példányt sem tarthat meg, tehát vagy nem horgászik rájuk, vagy vissza kell engednie a kifogott egyedeket, amíg újra lehetősége nyílik a halak megtartására.
Egy-egy horgász - ilyen hétnapos időszakra vetítve - eddig a Tisza-tavon "elméletileg" 35 nemes halat tarthatott meg, ez a szám azonban januártól heti 21 darabra, azaz 40 százalékkal csökken. Ha azonban csak a süllőket, a csukákat és a harcsákat vesszük alapul, a megtartható egyedszám a jövő évtől heti 35 helyett mindössze hét darabra, vagyis 80 százalékkal zsugorodik.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a horgászok az 5 darabos napi nemeshal-kvótát eddig is kevés esetben fogták meg, így a korlátozások a horgászatok nagy részében várhatóan nem érintik hátrányosan őket. A kft. most azt az esélyt veszi el tőlük, hogy több halat vihessenek haza, ha egyszer-egyszer mégis igazán szerencsés kapási időszakban szállnának vízre. Emellett a cég szűkíti döntési lehetőségeiket abban is, hogy megtartják vagy visszaengedik-e azokat a kifogott halakat, amelyekre otthon nincs szükségük.
Az ötdarabos kvótán belüli mozgástér nyilvánvalóan nagyobb volt, és sokan vissza is engedték azokat a kifogott példányokat, amelyekből a családi asztalra nem akartak halgasztronómiai ételeket készíteni. A sporthorgász kft. viszont most alkalmankénti nagyobb fogási esélyeiket csökkenti azért, mert egyes horgászok utóbbi időszakban elért, fogási naplókban rögzített szabályos horgászeredményeit is soknak minősítette. Így a társaság most a horgászok "99,9 százalékát bünteti azért, mert úgy találta, hogy néhányan az ötdarabos kvóta mögé bújva "lerabolják a tavat" - fogalmaznak Tisza-tavi horgászok.
A horgászok a sporthorgász kft. lépéseit azért is ellenzik, mert szerintük a szigorítások azt a rossz üzenetet fogalmazzák meg, hogy a Tisza-tavon a horgászat fokozatos visszafogása a cél a zsákmányszerzési lehetőségek jelentős bővítése helyett. Ez pedig kedvezőtlenül hathat a horgászturizmusra, holott a kormányzat stratégiája szerint éppen ennek fejlesztése a cél. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a korlátozások a helyi horgászokat sújtják a legjobban, mivel nekik van a legtöbb lehetőségük arra, hogy a Tisza-tavon rendszeresen horgásszanak. A darabszám-korlátozásokat most sokan burkolt áremelésként is értékelik, bár a sporthorgász kft. a területi jegyek árait jövőre ténylegesen nem emeli.
Rendkívüli elnökségi állásfoglalásában a HESZ is felhívta a figyelmet a horgászturizmus várható visszaesésére, amely kedvezőtlenül hathat a Tisza-tó környéki települések vállalkozásira is. Emellett a szövetség szerint a jegybevételek visszaesésére is számítani lehet, ami miatt a sporthorgász kft.-nél jövőre akár likviditási gondok is felléphetnek. Ráadásul - állítja a szervezet - a ma meglévő halőri gárdával a szigorúbb szabályok betartatása nem garantálható, az ellenőrök számának növeléséhez szükséges többletköltségek viszont a kft. 2015-ös gazdálkodását tovább veszélyeztetnék.
A tíz horgászegyesületet és körülbelül 4 ezer Tisza-tavi horgászt tömörítő HESZ-nek - így a Tisza-tó környéki horgászközösségnek - ugyanakkor alig van beleszólása a sporthorgász kft. döntéseibe, mivel a társaságban önkormányzatok a meghatározó tulajdonosok. Közülük is Tiszafüred játssza a legnagyobb szerepet 48,5 százalékos részesedéssel, míg a HESZ az üzletrészek 3 százalékát birtokolja. A fogási szigorításokat azonban a HESZ szerint a Tisza-tó melletti települési önkormányzatok nagy része is ellenezte, de a változtatásokhoz szükséges többségi kft.-döntéshez az is elegendő volt, hogy a korlátozások élharcosának számító tiszafüredi önkormányzatot Tiszanána támogatta.
A tulajdonos önkormányzatok közül a szabályozási változtatásokra a kft. közelmúltbeli taggyűlésén egyedül Poroszló szavazott nemmel - cáfolta a HESZ állításait Hegedűs Gábor, a sporthorgász kft. ügyvezető igazgatója. A 2 plusz 1-es új napi megtartható nemeshal-kvótát Tiszafüred, Tiszanána és Abádszalók szavazta meg, a hétdarabos heti limitet viszont valóban csak Tiszafüred és Tiszanána támogatta, míg Abádszalók itt tartózkodott a voksolástól. A poroszlói önkormányzat és a HESZ mindkét javaslatot elutasította, a többi tulajdonos önkormányzat - Tiszabábolna, Tiszavalk, Borsodivánka, Négyes, Kisköre és Tiszaroff - viszont nem volt jelen a taggyűlésen.
Hegedűs Gábor szerint a HESZ álláspontja nem tükrözi a teljes Tisza-tavi horgászközösség véleményét, mivel a szövetség nem képviseli az összes érintett horgász érdekeit. Az elfogadott szabályozást - tette hozzá az ügyvezető igazgató - tömegesen szorgalmazták a kft.-nél azok, akik haladó gondolkodású sporthorgászoknak tekinthetők. A társaság vezetője a 2 plusz 1-es napi kvótát bőven elegendőnek tartja, mivel a Tisza-tavon nem a "halkitermelés", hanem a sporthorgászat támogatása a cél. A halgazdálkodási törvényben szereplő, 3 plusz 2-es napi maximális limitet pedig egyenesen erkölcstelennek minősítette, mivel szerinte ekkora halfogás nem kell ahhoz, hogy egy-egy horgász saját magát, illetve környezetét elláthassa a táplálkozáshoz szükséges halmennyiséggel.
A fogási naplókban rögzített adatok is azt támasztják alá, hogy a Tisza-tavi horgászok átlagosan eddig is 2 plusz 1 nemes halat fogtak meg naponta a 3 plusz 2-es lehetőség helyett, tehát a csökkentés a többség érdekeit egyáltalán nem sérti - szögezte le Hegedűs Gábor. Sőt, a horgászok nagy részének fogási esélyei még nőnek is azzal, hogy a jövő évtől nem foghatják meg a napi ötdarabos mennyiséget azok, akik viszont a nagyobb napi kvótát eddig rendszeresen kihasználták. Egyes helyi horgászok naplóikba több száz kilós éves süllő- és harcsafogásokat jegyeztek be, ezek csökkenésével pedig több hal maradhat azok számára is, akik a tóhoz távolabbról érkeznek. A süllőkre, a csukákra és a harcsákra vonatkozó, heti hétdarabos szabályt pedig az ügyvezető igazgató "zseniálisnak" nevezte, mivel a korlátozás e fajoknál tompítja majd a fogási csúcsokat, így a fogásokat egyenletesebb eloszlásúvá teszi.
A sporthorgász kft.-nek arra kell törekednie, hogy biztosítsa a Tisza-tó halállományának fenntarthatóságát - összegezte a változtatások indokait Hegedűs Gábor. Bár a tó turisztikai értéke továbbra is jelentős, a mostani halállomány kisebb a 80-as-90-es években mért mennyiségnél. Ezt felelős halgazdálkodóként észre kellett venni, és lépéseket kellett tenni a csökkenés megállítása érdekében - fogalmazott az ügyvezető igazgató.
Korábban a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) vitte el a horgászok jegyvásárlásaiból származó bevételeket, 2010 óta pedig a tó hasznosítását átvevő Tisza-tavi Sporthorgász Kft. éli fel a pénzeket - bírálta ugyanakkor a kft. tevékenységét Dósa József. Szerinte a társaság jelenlegi vezetése nem működik együtt a Tisza-tavi horgászközösséggel, hanem éppen ellene tevékenykedik, ezért a horgászok azt szeretnék, ha a cégnél jövőre tisztújítást hajtanának végre és a mostani menedzsment nem kapna újabb bizalmat. A HESZ ennek érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy - összhangban a kft. alapszabályával - szakmai pályázat kiírásával dőlhessen el, ki legyen az új ügyvezető, addig pedig a korábbinál jóval harcosabban kívánja megjeleníteni a Tisza-tavi horgászérdekeket.
Egyáltalán nincs szó arról, hogy 2015-ben tisztújítást kellene tartani a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.-nél - jelentette ki Hegedűs Gábor. Mint ismert, a tavon sokáig a Mohosz gazdálkodott, a sporthorgász kft. - perig fajuló viták közepette - 2010-ben vette át a több mint száz négyzetkilométeres vízterület kezelését. A társaság akkor 15 évre szóló vízhasznosítási időszakot kezdett el, így abból - nyomatékosította az ügyvezető igazgató - még tíz év hátravan.
